136607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok javítására

136.607 3 adunk hozzá, mimellett a következő részadagot csupán akkor adagoljuk, ha az előző részadag be­folyása alatt meginduló reakció csökkent, ami a hőmérséklet csökkenéséből állapítható meg. Ha az összes alumíniumkloridot beadagoljuk, a tömeget még egy óráig mitnegy 150 C° hőmérsékleten tartjuk, majd a reakciós terméket a 2. példában megadott módon dolgozzuk fel. Ha valamely szén­hidrogénolajhoz a reakciós termék 0,1%-nyi meny­nyiségét adagoljuk, az olaj zölden fluoreszkál és áteső fényben vörös színű. 6. példa. Paraffin krakkolásával kapott termék 10 kg-nyi mennyiségét a 2. példa szerint kapott előpárlat 10 kg-nyi mennyiségével hígítjuk és 5 kg alu­míniumklorid hozzáadása után polimerizáljuk, mi­közben a paraffin krakkolásánál kapott gázokat vezetjük be. Amint a hőmérséklet mintegy 10G Cc -ra emelkedett, 8 kg naftalint, 1 kg aritracént és 0,5 kg fenantrént adunk hozzá és egy óráig 150 C°-ra hevítjük. A reakciós terméket 1 mm nyomáson 150 C° hőmérsékleten desztilláljuk, amikor is maradékként 18 kg oly terméket kapunk, mely szénhidrögénola jókhoz adagolva, ugyano^an élénk fluoreszkálást idéz elő, mint az előző pél­dákban ismertetett termékek. 7. példa. 30 rész naftalint a lágyparaffin krakkolási ter­méke 100 súlyrésznyi mennyiségével kondenzá­lunk és az így előállított terméket kovaföldre ki­csapott nikkelkatalizátor jelenlétében félóráig 100 C° hőmérsékleten és 100 atm. nyomáson hidrogén­nel kezeljük. A reakciós terméket a katalizátortól szűréssel választjuk el. A termék sárgás árnyalatú, fénnyel szemben áuandó fluoreszkálást mutat. 8. példa. Naftalin, antracén és karbazol keverésének na­gyobb molekulasúlyú alkoholok dehidratizálásával kapott olefinekkel való kondenzálásával előállított terméket 120 C° hőmérsékleten és 200 atm. nyo­máson horzsakőre kicsapott 10% réz, nikkel és kobalt jelenlétében hidrogénnel kezelünk. 15 perc múlva a hidrogénezést megszakítjuk és a termé­ket a katalizátortól szűréssel elválasztjuk. Ha e terméket valamely olajhoz 0,5%-nyi mennyiség­ben adagoljuk, az 'olaj dermedéspqntja megjavul, színe áteső fényben vörössé válik és sárgászöld színű fénnyel szemben állandó íluoreszklást mu­tat. 9. példa. 1 kg naftalint lágyparaffin bontásával előállí­tott és 760 mm nyomáson 50—250 C° hőmérsék­leten forró olefinfrakciő 4 kg-nyi mennyiségével 1,6 kg alumíniumklorid ás 0,2 kg nátriumklorid keverékének hozzáadása mellett keverés közben kondenzálunk. Amint a reakciós elegy 150 C° hő­mérsékletet ért el, 1 óráig e hőmérsékleten tart­juk. Ezután lehűlni hagyjuk, a tömeghez vizet keverünk és az iszapot leválasztjuk. A reakciós terméket 2 mm nyomású vákuumban 150 C°-ig ledesztilláljuk, miközben mintegy 0,2 kg alacsony­forrpontú olaj megy át. Maradékként 4,6 kg olaj­ban és benzinben oldódó pépet kapunk. Ha ebből az anyagból sárga színű olajhoz 0,1—0,2%-ot ada­golunk, az olaj zöld színnel erősen fluoreszkál es a színe áteső fényben vörössé válik és ezenkívül dermedéspontja megjavul. 10. példa. 2 kg klórozott lágy paraffint, melynek klórtar­talma 18%, 1 kg 250—300 C° forrpontú közép­olajban oldunk, majd keverés közben 0,5 kg naf­talint és 1 kg alúminiumkloridnak 0,1 kg nátrium­kloriddal való keverékét adjuk hozzá. A továb­biakban a 2 példa sezrint dolgozzuk fel. Majdnem elméleti kitermelésben oly pépet kapunk, mely kenőolajhoz adagolva azt áteső fényben vörös és ráeső fényben zöldessárgás árnyalatú színre festi és dermedéspontját megjavítja. 11. példa. A 9. és 10. példa szerint kapott termékekkel azonos tulajdonságú terméket kapunk, ha a pa­raffinkásából előállított 700 mm nyomáson 100— 250 C°-on forró krakkolási termék 4 kg-nyi mennyiségét 1 kg naftáimnál, 0,5 kg antracén­olajial, 0,5 kg karbazollal és 1,2 kg alumínium­klorid. 0,05 kg nátriumklorid, 0,03 káliumbromid és 0,04 kg rézklorür keverékével félóráig 165 C°-on kondenzálunk és a reakciós terméket a fent leírt módon dolgozzuk fel. 12. példa. ,1,2 kg naftalint nagyobb molekulájú alkoholok dehidratizálásával előállított oleffinkeverék 4 kg­nyi mennyiségével 2,5 kg alumíniumklorid hozzá­adása mellett keverés közben 100 C°-on konden­zálunk. A reakciós terméket vízzel elkeverjük, az iszaptól szűréssel elválasztjuk, szárítjuk, majd 0,1 kg alumíniumklorid és 0,05 kg higanyklorid ke­verékével 100 C°-on utókezeljük és újból vízzel kezeljük. A reakciós terméket szárítás után 1 mm vákuumban desztillájuk. A 200 C° fölötti -hő­mérsékleten való lepárlás után oly pép marad vissza, mely 0,5%-nyi mennyiségben olajhoz ada­golva a'z olaj színét áteső fényben vörösre váHoz­tatja és sárgászöld fluoreszkálást idéz elő és ezen­kívül az ólai dermedéspontját csökkenti Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénhidrogénolajok javítására alkal­mas termékek előállítására, szobahőmérsékleten folyékony, tisztán alifás olefineknek a Friede! — Craft-féle reakció katalizátora jelenlétében oly többmagú szerves anyagokkal magasabb hőmér­sékleten való kondenzálásával, melyeknél a gyű­rűk egyike sincs hidrogénnel telítve, különösen többmagú aromás szénhidrogénekkel va^ konden­zálással, melyre jellemző, hogy a többmagú szer­ves vegyületeket, az olefinek síüyára vonatkoz­tatva 10—70%-nyi mennyiségben alkalmazzuk. 2. Eljárás a szénhidrogénolajok javítására alkal­mas termékek előállítására folyékony, alifás, a ke­mény- és lágyparaffin krakkolásával, vagy na­gyobb molekulájú alkoholok dehidratizálásával előállított olefineknek többmagú aromás szén­hidrogénekkel való kondenzálásával, melyre jel­lemző, hogy a kondenzálási termékeket magasabb hőmérsékleteken és célszerűen nyomás alatt kata­lizátorok jelenlétében hidrogénnel utókezeljük. 3. Eljárás a szénhidrogénolajok javítására alkal­mas termékek előállítására folyékony alifás, külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom