136604. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagot szállító berendezés

2 136.604 A leírt szivattyúszelepnek a találmány belsejében való elrendezése azzal az élőnnyel jár, hogy az külön helyet nem foglal el és mechanikus behatással szemben védve van. A szerkezet a tartány fedelének eltávolítása után hozzáférhető. A szivattyúberendezés azonban természetesen a tartányon kívül, előnyösen annak közelében is elhelyezhető. * Ugyancsak nem kell a 6 szívószelepet a tüzelőanyag szintje alatt elrendezni. A leírt berendezés működése a következő: Nyugalmi állapotban, amikor az 1 szivattyúkamrában semmi vagy csak kevés tüzelőanyag van, a 2 úszó az alsó 29 ütközőre támaszkodik. Ezt a helyzetet tüntettük fel az 1. ábrában. Az 5 szeleptest zárja a 13 nyomóvezetéket és nyitja az ejektor 26 szívókamráia és az 1 szivattyúkamra közötti 14, 27 vezetéket. A berendezés üzembehelyezése végett nyomólevegőt tartalmazó forrást, például a motor kompresszorának nyomóoldalát a 12 nyomóvezetékkel összekötjük. A levegő először nem jut a 13 csövön át a szivattyúkamrába, hanem a 19, 20 ejektoron át áramlik ki és az 1 szivattyúkamrában depressziót létesít, amelynek hatása alatt a 6 szelep nyit és az 1 szivattyútérbe tüzelőanyag áramlik. A beáramló tüzelőanyag a 2 úszót felemeli. Az úszó eléri a felső 30 ütközőt, átkapcsolja az 5 szelepet, és a 14, 27 szívóvezeték zárul. A nyomás a 12 csonkból átterjed az 1 szivattyúkamrára. A tüzelőanyag a 7 visszacsapószelepen, a 8 tokon és a 21 nyílásokon át a 10 légüstbe áramlik. A tüzelőanyagot a szükségletnek megfelelően e légüstből vételezzük. A tüzelőanyag innét az elgázosítóba, 'a befecskendező szivattyúba, vagy a motorszivattyúba nyomás alatt áramlik, úgyhogy ezeknek a készülékeknek az üzeme független a tüzelőanyag hőmérsékletétől és a mindenkori légköri nyomástól. Ha az 1 szivattyútérben a tüzelőanyag szintje ismét süllyed és a 2 úszó eléri az alsó 29 ütközőt, akkor az 5 szelep kiindulási helyzetébe visszatér. Ezután a folyamat a fent leírt módon ismét lejátszódik. A tüzelőanyag szállítása kezdetben független a gázosító vagy a befecskendező szivattyú fogyasztásától, ha azonban a nyomás a légüstben előre meghatározott értéket elért, akkor a 7 nyomószelep már nem nyit és a szivattyúberendezés működése mindaddig szünetel, amíg a légüstben uralkodó nyomás a tüzelőanyagszükségletnek megfelelően ismét csökken. Ha a légüstben levő légmennyiség az üzem fenntartásához nem elegendő, tehát a légüstben a folyadékszint túlságosan magasra emelkedik, akkor a 16 úszó a 32 szelepet nyitja, a 13 vezetéken beáramló levegő egy része a légüstbe jut és a 16 úszó a folyadékszint süllyedése folyamán a 32 szelepet ismét zárja. Ahelyett, hogy a 13 nyomóvezetéket és a 14, 27 szívóvezetéket közös szeleptokba csatlakoztatnók, e vezetékekhez külön szeleptesteket is alkalmazhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Tüzelőanyagot szállító berendezés, melyet a tüzelőanyagtartánny&l és a nyomóvezetékkel öszszekötött szivattyúkamra és oly eszközök jellemeznek, amelyekkel a szivattyúkamrából levegő elszívható vagy abba levegő bevezethető. 2. Az' 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a vákuumot létesítő, nyomás alatt álló levegővel működtetett ejektor jellemez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a tüzelőanyagot szállító vezetékbe iktatott és az időszakos szállítást kiegyenlítő légüst jellemez. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a légüstben uralkodó folyadékszintet vezérlő és ezzel a légüstben meghatározott legkisebb légmennyiséget fenntartó eszközök jellemeznek. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a légüstben levő levegő mennyiségét nyomás alatt álló levegő és a légüstben elrendezett, a nyomólevegő vezetékébe iktatott szelepet vezérlő úszó szabályozza. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, mely a tüzelőanyagtartányban van elrendezve, melyet a szivattyúberendezést a tartánnyal vagy a tartány fedelével öszszekötő légüstként kialakított csővezeték jellemez. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a tüzelőanyagot a szivattyúberendezés üzemen kívüli állapotában vezető kerülővezeték jellemez. 8. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az ejektorhoz vezető nyomólégvezetéket és az ejektor szívókamráját a szivattyútérből egy közös vagy két egymástól elkülönített szelep köti össze, amelyeket a szivattyútérben elrendezett úszó vezérel. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet tömegkiegyenlítéses szelep jellemez. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szállítókészülék a tartány fedelén úgy van elrendezve, hogy a fedél felhelyezésekor a tartányba kerül. 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szállítókészülék mélyebben van elrendezve, mint a tüzelőanyag tartánya. (1 rajz) A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1844. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre