136593. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, mely köralakban kitérített sugárral dolgozik
2 136.593 ban az Er mezőerősség a potenoiálnak r szerinti differenciálásával határozható meg. Er = dv dr K R Kr R2 + .. 5. Ez egyenlet átalakítása után: Er •= RI R J Ha r = 0, vagyis a meridionális nyaláb középső . , . . . K' . sugarára, a kitérés — —rel aranyos, viszont az m R t • középsugártól r távolságban, tehát a kerületen fekvő r 3 sugár helyén a kitérítés — értékkel csökken. Ha R Ys a kitérítés mértéke, akkor a felső kerületi sugáreltérés r „ 7. Jx vagyis a hiba R R Ys Ez a hiba a szagittális nyaláb hibájától csak előjelben tér el, ami azt jelenti, hogy a meridionális nyaláb sugarainak metszéspontja ugyanannyira fekszik a világítóernyő előtt, mint amennyire a szagittális nyaláb metszéspontja a világítóernyő mögött. Ezzel tehát.— a gyakorlattal egyezően — poláris oszcillográf csöveknél a világító folt a kitérítő amplitúdó függvényében szakaszos mozgást végez (lélegzik), éspedig a világító folt annál nagyobb, minél nagyobb mértékben térül ki a sugár nyugalmi helyzetéből. A világítóernyőn mért foítátmérő a kitérítő feszültség függvényében a 3. ábrában feltüntetett módon változik, mi mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a két végpontban a meridionális és a szagittális nyaláb metszéspontjai helyüket felcserélték, vagyis a felső legnagyobb kitéréskor a meridionális nyaláb metszéspontja ugyanannyival fekszik a világítóernyő előtt, mint a szagittális nyaláb metszéspontja a világítóernyő mögött. A nyugalmi helyzetben a metszéspontok a világítóernyőn egybeesnek, A legnagyobb alsó kitéréskor a szagittális nyaláb metszéspontja ugyanannyira fekszik a világítóernyő előtt, mint a meridionális nyaláb metszéspontja a vüágítőemyő mögött. A találmány szerinti megoldással ezt á zavaró asztigmatizmust azzal szüntetjük meg, hogy a forgásszimmetriás kitérítő rendszert két egymás mögött elrendezett kitérítő kondenzátorból állítjuk öszsze és az egyik kondenzátor belső elektródáját a. másik kondenzátor külső elektródájával és ennek belső elektródáját az első kondenzátor külső elektródájával kötjük össze, a kitérítő elektródák méreteit, tehát azok hosszát és a fegyverzetek távolságát pedig úgy választjuk meg, hogy az asztigmatizmus eltűnik. 'Mivel, mint fent már kimutattuk, a szagittális és a meridionális sugárnyalábban jelentkező hibák egymással egyenlőak, elegendő, hacsak az egyik hibát vizsgáljuk, mer4; annak megszüntetésével a másik hiba is megszűnik. A találmány egyik példaként! kiviteli alakját a 4. ábrában tüntettük fel. A két egymás mögött elrendezett förgásszimmetriás kitérítő kondenzátort E és F betűkkel jelöltük. Az E kitérítő kondenzátor belső 10 fegyverzete az F kitérítő kondenzátor külső 13 fegyverzetével, az F kitérítő kondenzátor belső 12 fegyverzete az E kitérítő kondenzátor külső 11 fegyverzetével van összekötve. A 4. ábra a kitérítő kondenzátorok metszete. A kondenzátorok csonka • kúpok. • A forgó mező helyén, vagyis a C helyen a sugár i o. Ekkor az első E kitérítő kondenzátor közepén a sugár La+'L» • 8. n = r °' u + u + u és a másik F kitérítő kondenzátor helyén 9. r2 = r0 Li + U + Li Ezekben az egyenletekben Li + L2 + L, a körkítérítő mezőnek, tehát a C pontnak az S világítóernyőtől mért távolsága, Li az első E kitérítő kondenzátor közepe és a C pont közötti távolság, La a második F kondenzátor és az első E kondenzátor közepe közötti távolság. Az a hiba, amelyet az első kitérítő kondenzátor okoz, a 2. egyenlet szerint Jxi =— -Ysi Rí r0 (L 2 + L8 )• • Y,, • cos • « 10. 01 ' (Li -f* Le -4- L3) A második kitérítő mező, amely az egymással a fent leírt módon összekötött fegyverzetek hatása következtében ellentétes .irányban térít ki, ellentett előjelű hibát ad, melynek értéke Ax% = -r0 • L:Í • YS 2 ' cos • « 11, Q2 (Ll+Lfi + La) A találmány célja, hogy Ax= 4x.v+Jxo eltánjön, tehát r0 (L 2 -f- La) • Ys i • cos • a r„ La • Ys2 -cos -12. 0. (L1 + L2 + L3) Q2 (L1+L2 + LO Hogy a gyakorlatban használható szabályt kapjunk, ebbe az egyenletbe be kell vezetni az eredő Ys kitérítést, melynek értéke Y s = Y s t -\- Ys2 . Ys i Az viszony a 4. ábrából leolvasható. ebből es Ysl ll ' d2 _ L2 -f- La YS 2 I2 • d. Is Ysi =„ li-ds la'+La Ys a —— » — ' Is • di Lj v., =_ „ I2' di L3 ÍS 2 •Sí li • d2 le -(- La Mivel Ys = Y,i + Y S 2 Ys i __ li • d2 • (L2 + Ls) Ys " I2 • di'"La — li • d2 • (L2 + L 3 ) és Y,s2 __ I2' di' L3 _ Ys 1 2 • di • Ls — Li • áV (La + La) 13. 14. 15. 16. 17. Ha a 12. egyenletbe ezeket az értékeket behelyettesítjük, akkor:
