136584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prémek, különösen göndör szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek nemesítésére

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.584. SZÁM. 28, a. 9-12. OSZTÁLY. - P-10.356 ALAPSZÁM. „Eljárás prémek, különösen göndör szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek Mentesítésére" „Pannónia" Báránybőrnemesítő és kereskedelmi H. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1937. június 26. Prémek feldolgozását rendszerint úgy végzik, hogy a prémek szőreit kártolják, nyírják és vasal­ják, így még bizonyos prémfajták, pl. báránypré­mek erősen, göndör szőrzete is nyújtható és fénye­síthető, úgyhogy báránybőrökből nemesprémután­' zatok készíthetők. Az ilyen nemesített bárány- vagy egyéb pré­mekriek azonban az a jelentős hátránya, hogy csak látszat szerint nemesítettek, mert szőreiknek köl­csönös helyzete, különösen azonban a nemesítéssel elért hatás (a szőrök nyujtottsága, fénye és fo­gása) csak addig marad meg, ameddig a prémek nem jutnak nedvesség vagy nedves levegő hatása alá. Mihelyt a prém megnedvesedik, a nemesítés­sel elért tulajdonságait elveszíti és eredeti tulaj­donságai, — különösen a szőrök göndörsége, fény­' ielensége és igénytelen külseje — újból visszakép­ződnek. Így pl. báránybőrből készült, szépfényű, íágyfogású nutriautánzat vízbemártás és kiszára­dás után az eredeti, igénytelen külsejű bárány bőr­től alig különböztethető meg. Azt találtuk, hogy a prémek megfelelő feldolgo­zásával azoknak nemesített tulajdonságokat, — különösen fényt, selymességet, fogást (lágyságot, simulékonyságot) — tartósan kölcsönözhetünk oly értelemben, hogy a prémek ezeket a tulajdonságo­kat, melyekkel már eredetileg rendelkeztek vagy melyeket nekik a nemesítő eljárással kölcsönöz­tünk, gyakorlatilag nedvesség hatására sem veszí­tik el. Az imént megadott műszaki feladat megoldására egyidejűleg bejelentett 131419. lajstromszámú (P. 9063. alapszámú) szabadalmunk szerint a pré­mek szerzetét 5%-os vagy ennél nagyobb tömény­ségű formaldehidoldattal kezeljük, majd vasalunk. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ki­elégítő eredményeket kaphatunk 5%-nál kisebb töménységű formaldehidoldatok alkalmazásával is, ha ezekkel kapcsolatosan bizonyos munkafeltétele­ket betartunk. A találmány szerint prémek, különösen göndör. szőrzetűek, kiváltképpen bárányprémek nemesíté­sére a cserzett és előnyösen kivasalt prémek szőr­zetére olyan formaldehidoldatokat viszünk fel, me­lyek töménysége 1,5%-nál nagyobb, de 5%-nál kisebb, majd vasalunk, mire a megadott kettős műveletet — nevezetesen a formaldehidoldat fel­vitelét és a vasalást — annyiszor megismételjük, hogy a prémek kapott fénye és fogása a szőrzet (negnedvesedése, sőt a prémek vízbemártása után sem vész gyakorlatilag el, illetőleg eredetileg gön­dör szőrzetű prémek eredeti göndörsége sem kép­ződik gyakorlatilag vissza. A formaldehidoldat felvitelét és a vasalást köz­vetlenül egymásután is végezhetjük, azonban a nemesítő hatás javítható és az ismétlések szüksé­ges száma csökkenthető, ha a találmány különö­sen előnyös foganatosítási módja szerint a préme­ket a formaldehidoldat felvétele után és az ezt követő vasalás előtt raktározzuk, azaz fektetjük, és/vagy megszárítjuk. A raktározás időtartama pl. 3 óra vagy ennél több, de kevesebb is lehet. A szőrmék esetleges festését a fentemlített ket­tős művelet előtt vagy után végezzük és a kettős művelet előtti és/vagy utáni vasalással kapcsola­tosan a szőrmét szükség esetén egyenletes hosszra nyírjuk. A formaldehidoldatot a szőrzetre a legcélszerűb­ben bevonással, pl. szivaccsal vagy kefével való rákenéssel visszük fel, előnyösen úgy, hogy a for­maldehidoldat a szőrzet tövét ne érje el, hanem a szőröknek csak felső, pl háromnegyed részét nedvesítse meg. Ezzel elérjük, hogy a formaldehid nem hatol a bőrig és így ezt nem támadhatja meg. Szükség esetén azonban a bőrt a formaldehid be­hatásától megvédhetjük, pl. úgy, hogy a bőrt a formaldehidoldat felvitele előtt vizet taszító anyag, pl. parafin, oldatával itatjuk vagy vonjuk be. A választandó töménység nagysága, valamint az említett kettős művelet megismétléseinek száma a prémek minőségétől és az elérni szándékolt ne­mesítósi hatás mértékétől függ és esetről-esetre előzetes kísérletekkel megállapítható. A kívánt hatást rendszerint gyorsabban és tökéletesbben, illetve kevesebb ismétléssel érjük el, ha a talál­mány keretében a töményebb oldatokat használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom