136579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantakeverék előállítására
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.579. SZÁM. 39. b. 16-27. OSZTÁLY. - 1-4468. ALAPSZÁM. Eljárás műgyantakeverék előállítására. Institut für Kunststoffe und Anstrischforschung, Vierjahresplan-Institút an der Technischen Hochschule Berlin, Berlin-Charlottenburgl A bejelentés napja: 1942. március 11. Németországi elsőbbsége:. 1941. március 17. A 132060. számú szabadalom. leírása oly sajtolható műgyantakeverékeket ismertet, melyek töltőanyaga cellulózatriacetát. Ügy találtuk, hogy az ismert sajtolható műgyantakeverékek mechanikai tulajdonságai, duz-, zadással és zsugorodással szembeni ellenállása, villamos szigetelőképessége, kúszóáramokkal szembeni ellenállása, festhetősége, jobbak, ha a keverékek cellulózatriacetátot oldatban tartalmaznak. Cellulózatriiacetáton nagymértékben acetilezett cellulózát értünk, mely kloroformban való oldhatóságával tűnik ki. A különösen előnyös termékek ecetsavtartalma 61,0—'62,5%. A találmány szerinti eljárás ipari szempontból különösen azér.t jelentős, mert a nagymértékben acetüezett cellulóza lejátszott éghetetlen mozifilmek és az ilyen filmek előállításánál jelentkező .hulladék alakjában különösen nagy mennyiségben áll rendelkezésre. E lejátszott filmeknek és az említett hulladéknak hasznosítása önmagában értékes technikai haladást jelent, mert e kifejezetten hátrányos ' oldhatósági tulajdonságú hulladékok hasznosítása eddig nem sikerült. A találmány szerinti sajtolható műgyantakeverékeket, úgy állítjuk elő, hogy a műgyantát a cellulózatriacetáttal mindaddig összeömlesztjük, míg egynemű anyagot kapunk. A keverékbe járulékosan töltőanyagot is adagolhatunk. ' A cellulózatriacetáttal a kész műgyanta helyett a műgyanta kiindulási termékeit vagy különböző közbenső kondenzálási fokozatait is összeömleszthetjük. Ennek különösen oly műgyantáknál van jelentősége, melyek magasabb hőmérsékletre . hevítve meg nem olvasztható állapotba mennek át, . amilyenek például a keményíthető fenol-formai-' dehid-gyanták. Az acetilcellulóza. például megömlesztett fenol-novolak-gyantában a legkülönbözőbb részmennyiségekben oldható és a keveréket ezt követően szokásos módon keményíthető és sajtolható tömegekké dolgozhatjuk fel. Az acetilcellulózát azonban fenolban is oldhatjuk és az utóbbit ismert eljárások szerint aldehiddel kondenzálhatjuk. Adott esetben előnyös, ha a nagymértékben aice- . tilezett tiszta acetilcellulóza helyett lágyítószereket tartalmazó acetilcellulózát alkalmazunk, yagy utólag megfelelő részmennyiségű lágyítószert adagolunk. A lágyítószer fajtájának és mennyiségének megválasztásával a keverékek tulajdonságait bizonyos határok közt változtathatjuk. Az acetilcellulóza alkalmazásának további előnye ebben is mutatkozik, mert ezzel a valamely meghatározott gyantához tekintetbejövő lágyítószerek számát növelhetjük. 1. példa. 2000 g megömlesztett fenol-novolak-gyantában 400 g lágyítószertartalmú triacetilcellulőza-filmhulladékot oldunk. Sajtolható keverék előállításához a tiszta ömledékhez hengerlés közben 600 g falisztet, • ' . 240 g hexametiléntetramint, 80 g magnéziumoxidot és 20 g stearinsavat keverünk, majd ezt a tömeget a szokásos módon sajtóljuk. 2. példa. . 192 g fenolban állandó keverés közben vízfür- • dőn 100 g triacetilcellulóza-filmhulladékot oldunk. 2 cm3 tömény sósav adagolása után fokozatosan 30 g paraformaldehidet adagolunk. A reakció befejezte után a keletkezett vizet vákuumban ledesztilláljuk. Sajtolható tömeg előállításához a kapott gyantába hengerlés közben • ^ ; 24 g hexametiléntetramint, 8 g magnéziumoxidot, 2 g stearinsavat keverünk és ezt a tömeget töltőanyagok hozzáadása nélkül a szokásos módon sajtoljuk.
