136574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyűfémötvözetek rezsentésére

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.574. SZÁM. 40. d. OSZTÁLY. - G—9915. ALAPSZÁM. Eljárás könnyufémötvözetek rezzentésére Deutsche Gold-und Silber-Seheideanstalt vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. november 20. Németországi elsőbbsége: 1942. november 21. Cinktartalmú könnyűfémötvözeteket nemesítés-1ior az elhúzódás és a feszültségi korrózió veszélye miatt nem szabad olyan erélyesen rezzentenünk, azaz hirtelen lehűtenünk, mint az eddigi réztartal­mú ötvözetek esetében tettük, amelyek vízzel rez­zenthetők. A cinkartalmú ötvözetek rezzentésére ásványolaj jöhetne tekintetbe, ezzel azonban takarékoskod­nunk kell. Ezenfelül olaj használata esetén annak folytán is nehézség lép fel, hogy a lemezeket zsír­talanítani kell és a lemezeken a sófürdőben vég­zett hevítésből származó és megtapadó só az olaj­ban nem pattog le, hanem különleges mosással le­het csak eltávolítani. Ha melegebb vizet használunk, amely ugyan­csak enyhébb rezzentőhatást eredményez, azt ta­pasztalhatjuk, hogy gőzbubórékképződés folytán helyenként a rezzentőhatás szenved és ezeken a helyeken a szilárdság nem kielégítő. Azt találtuk, hogv, ezt a gőzbuborék-képződést elkerülhetjük, ha a felmelegített vízhez alkalmas adalékokat, különösen nedvszívó természetű adalé­kokat, mint nátriumnitrátot, káliumnitritet, kal­ciumkloridot, cukrot, kobaltamidot, kalciumrodaní­dot és egyéb olyan rodánkeverékeket adunk, ame­lyek átalakulás útján nedvszívó sókat eredményez­nek. Különösen előnyöseknek bizonyultak az olyan sók, amelyek telített oldataiból a magas hőmér­sékletű sóolvadékig egymásba folytonosan átmenő keverékek állíthatók elő, vagyis amelyeket víz hoz­záadásával a vízmentes olyvadék megdermedési hő­mérséklete és a közönséges hőmérséklet között is bármely hőmérsékleten folyékony állapotban lehet tartani. Ezzel módunkban van fokozódó mennyi­ségű só adagolásával és a rezzentési hőmérséklet növelésével a rezzentési hatást beállítani. A rez­zentési hatást tovább csökkenthetjük kolloid anya­gok, vagy olyan anyagok, mint pl. szilikátoldatok­nak, szappan és szerves kolloidok oldatainak az adagolásával, melyek a viszkozitást növelik. Ha az ötvözetek korrózióra hajlanak, az oldathoz még a korrózió ellen védő anyagokat, mint kromá­tokat és foszfátokat is adhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás könnyűfémötvözetek rezzentésére, az­zal jellemezve, hogy rezzen tő folyadékként olyan vizes oldatot használunk, amely a gőzbuborékkép­ződést gátló anyagot tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a rezzentőhatást a viszkozitást növelő anyagok hozzáadásával tovább csökkentjük. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy az esetleges korrózió veszélyét a korrózió ellen védő anyagok-, kai, mint kromátokkal, foszfátokkal és hasonlókkal küszöböljük ki. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója 1526. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom