136569. lajstromszámú szabadalom • Hidegen ragasztó szer, tömítő vagy szigetelőrétegek rögzítésére betonon vagy falazaton

Megjelent- 1955. december 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.569. SZÁM. 22. i. OSZTÁLY. - D-5762. ALAPSZÁM. Hidegen ragasztó §zer, tömítő- vagy szigetelőrétegek rögzítésére betonon vagy falazaton Dynamit-Actiengesellschaft vormals Alfred Nobel & CO. Troisdorf (Németország) A bejelentés napja: 1943. február 27. Németországi elsőbbsége: 1942. február 28. A találmány közönséges hőmérsékleten mázolható, illó, szerves oldószerekben oldott, mesterséges massza, tömítő- vagy szigetelőrétegek betapasztására és leragasztására betonon vagy tetszőleges falazaton, főleg nagyértékű, gumiszerűen rugalmas, olyan tömítőszalagok rögzítésére, amilyeneket újabban főleg műszaki építményeknek nedvesség eneni elszigetelésére használnak. A tömítőiparban eddig használt tapasztó- és ragasztószerek, általában, bitumenből, illetve bitumenes, forrón ragasztó-masszából állnak, melyeket &\r lag 180° feletti hőmérsékleten kenhető állagúvá kell tenni,' hogy hőálló kefével vagy spatulyával ezen a hőfokon fel lehessen vinni a tömítőszalagra és a tömítendő falazatra. Az ilyen forrón ragasztó masszák kezelése főleg a tömítendő építmények, tárók és alagutak menynyezetén és boltozatán, a bitumenes masszák szükséges nagymértékű felmelegítése miatt, igen nehézkes; főleg a vékony rétegben elosztott ragásztószer gyors lehűlése miatt igen gyorsan kell dolgozni és erre csak nagyon gyakorlott szakmunkás használható. Az ismeretes, forrón ragasztó masszák további hátránya, hogy mínusz 2° alatt „bedöglik" azaz elveszti ragasztóképességét. Végül az ilyen ragasztómasszák tapadóképessége már annyiban sem felel meg a gyakorlati követelményeknek, hogy a felhevített imasszával a szabad mennyezetre vagy boltozatra felragasztott tömi tőszalagot haladéktalanul be kell falazni, különben a szalag nagy önsúlya folytán rövidesen leválik. E forrón ragasztó masszák hátrányait, a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy polimerizációképes, telítetlen, szerves vegyületeket, főleg az alkoxiviniléter, valamint aszimetriás felépítésű, diszubsztituált, etilén jellegű vegyületeket használunk. Ezek olyan masszák, melyek illó, szerves oldószerekben oldva, ez utóbbiak elpárolgása után, bármilyen aljzaton rendkívül jól tapadó, szívósrugalmas filmet adnak. E filmek a természetes kaucsuktejből, ill. látexből kapott ragasztófilmekhez hasonló ragasztótulaj donságúak. E különleges ragasztó tulajdonságoknál fogva sokkal egyszerűbben és előnyösebben lehet velük dolgozni, mint az eddig használatos ragasztámaszszákkal. Az új, hidegen ragasztó szer szobahőmérsékleten használható és olyan ragasztófilmet ad, mely tömítőszalagra felvive, az oldószer elpárolgása után, újra felgöngyölhető és tetszőleges időköz elteltével az ugyanezzel a ragasztófilmmel ellátott falazatra rendkívül erősen tapadóan felragasztható, ill. ráhengerelhető. Az egyszerű mázolással felvitt, hidegen ragasztómassza vízzel, vegyi anyagokkal, valaimint erőművi behatásokkal szemben érzéketlen és bármilyen előforduló réteghez és aljzathoz rendkívül jól tapad. Különleges előnye az új ragasztómasszának, hogy igen alacsony, akár —20 C°-tól —30 C°-ig terjedő hőmérsékleten is használható. Különösen kedvező összetételű ragasztómasszát kapunk, ha 60 K-értékű poliizobutilvinilétert 100 K-értékű poliizobutilviniléterrel, valamint kumarongyantát használunk. Példa. Az alapozáshoz 100 térfogatrész olyan keveréket, amely 60 K-értékű poliizobutilviniléterből, 100 K-értékű poliizobutilviniléterből és kumarongyantából áll és (A) 200 térfogatrész olyan oldószerkeverékkel használnuk, amely metil-etilacetátból, acetonból, metanolból és butanolból áll, (B) azután pedig a főmázlóréteghez: (A)-ból 200 térf. részt és .(B)-ből 100 térf. részt úgy keverünk össze, hogy először kis mennyiségű B-t kavarunk el A-ban és csak benső elegyedés után kavarjuk bele a fennmaradt B-t az A-ba. . Az ily összetételű, gyorsan illó ragasztómasszával az összeragasztandó felületeket — a jelen esetben tömítőszalagot és a betonfalat —• rövid sörtés, lapos ecset segélyével -— az alap- és főmázolás között szárítási szünetet tartva — bőségesen, egyen-