136560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződmények előállítására

Megjelent- 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.560. SZÁM. 29. b. OSZTÁLY. — T-7047. ALAPSZÁM. Eljárás mesterséges képződmények előállítására. .Texts" Société Anonyme Textile, Zürich (Svájc) A bejelentés napja: 1943. március 30. Németországi elsőbbsége: 1942. március 30. A találmány eljárás mindenféle mesterséges képződmény, például szálak és rostok, lapos képződmények, mint filmek, valamint bevonatok, például szálakon és szöveteken való bevonatok előállítására. Mesterséges képződmények előállításához ceilulózaxantogenátokat vagy xantogenátok képzésére képes vízben oldhatatlan cellulózaszármazékokat alkalmaznak. Erre a célra elsősorban alkilós oxialkilcellulózák és egyéb éterszerű cellulózaszármazékok jönnek számba. Az alábbiakban ezeket ' az anyagokat cellulózaxantogenátoknak nevezzük. Ismeretes, hogy' ccllulózaxantogenátokból mesterséges képződményeket , akként állítanak elő, hogy a képződményeket' először megfelelő fürdőkkel xantogenátként csapiák ki és a kiindulási anyagot, vagyis a cellulózát a xantogenát elbontása vagy reagálíatása útján regenerálják. Ezt az eljárást, melyet a cellulózaxantogenátból' való mesterséges képződmények legrégibb előállítási eljárásának tekinthetünk, újabban újból elterjedtebben alkalmazzák. A találmány szerinli eljárásnál szintén két szakaszban dolgozunk, amennyiben először az alakított képződményeket xantogenát alakjában csapjuk ki. majd további munkaszakaszban vízben oldhatatlan kiindulási anyaggá, vagyis cellulózává, illetve cellulózaszármazékká regeneráljuk. A találmány célja, hogy az ismert eljárásokkal szemben lehető legkevesebb mennyiségű vegyszereket kelljen alkalmaznunk és a xantogenát kialakításához feltétlenül szükséges kémiai anyagokat, amennyiben' egyáltalán lehetséges, újból felhasználható vagy könnyen regenerálható alakban nyerjük vissza. Evégből a cellulózaxantogenát oldatból megfelelő módon kialakított" képződményeket pl. szálakat, rostokat, sík képződményeket, bevonatokat az első munkaszakaszban megszárítjuk majd a második munkaszakaszban oly anyagokkal .bontjuk el melyek a xantogenátban jelenlévő alkálifémet hidroxid alakjában hasítják le. vagy azt karbonáttá alakítják át. miközben a képződmény anyaga a vízben oldhatatlan -kiindulási anyaggá, vagyis cellulózává vagy cellulózaszármazékká regenerálódik. Az alakított képződményt az első munkaszakaszban nem. kell tökéletesen megszilárdítanunk, hanem csupán oly mértékben, hogy a képződmény felületi ragadósságát elveszítse. Á szárítást közvetlen vagy közvetett hőbehatás útján pl. fűtött felületekké« való érintkezés útján íoganato-. sítjuk, ami elsősorban bevonatokhoz jön tekintetbe, vagy pedig .forró gázokat, például forró levegőt alkalmazhatunk. E kezeléssel a xantogenátoldatot vízben még oldódó géllé alakítjuk át. Az elpárolgó vízzel egyidejűleg az esetleg jelenlévő szénkénegfelesleg is eltávozik és lecsapás útján visszanyerhető. A kicsapott xantogenátképződmény elbontásához különböző anyagok jönnek számba, melyek az alkáliát vagy változatlanul vagy maróalkálivá könnyen átalakítható karbonátok alakjában hasílják le. Elsősorban a vízgőz behatását említjük, melyet mindaddig alkalmazunk, míg a kiindulási anyag regenerálódása befejeződött. A gőzbehatás időtartama a kiindulási anyag fajtájától és a xantogenát előállítási módjától függ: emellett azonban az alkalmazott gőz mennyiségének és hőmérsékletének is befolyása van. A kezelési időtartam ennek megfelelően néhány perc és több óra között ingadozik. Az elbontáshoz továbbá egyéb oly közömbös folyadékok gőzei is számba jönnek, melyek forrpontja elegendő magas ahhoz, hogy a xantogenát elbontását biztosítsa, másrészt azonban nem' oly magas hogy a kiindulási anyag elbomlását idézné elő. F.vre a célra mérsékelt forrpontú szerves oldószerek, például metanol, etanol vagy propanol alkalmasak. . Alkalmazhatunk továbbá oly forró, közömbös és a duzzadást csökkentő hatású anyagokat is, melyek a xantogenát bomlási hőmérsékletén folyékonyak. Ezek közé az anyagok' közé az egy-és többértékű alkoholokon, mint a fentemlített alkoholokon kívül például a glicerin is tartozik