136550. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelzéseknek főként több vivőfrekvenciás hirközlőberendezésekben való átvitelére

136.550 3 jelfogó gerjed az F jelfogóval sorbakapcsblva az fi érintkezőn át. Az sl érintkezőnek a szünetállásba való következő átállításakor a WTl és WT2 csatornák ismét szünetáramot kapnak. Ez a befejező áramlökést jelenti. Az F jelfogó elenged és a H jelfogó gerjed a G jelfogóval sorbakapcsolva a . gl érintkezőn át. Az sl érintkezőnek a jelállásba való következő átállításakor ismétlődik az egész fent leírt folyamat. Tegyük fel, hogy a jelfogós választó első lejárásakor elengedett az AH2 jelfogó, amint a b3 érintkező megszakította tartóáramköreit és hogy helyette meghúzott az. AR5 és az ÄH5'jelfogó. Ez esetben a jelfogós választó második lejárásakor a második jelző áramlökést a WTl és WT2 csatorriában folyó szünetáram alkotja, ' mimellett a csatornák áramállapotának ez a megegyezése azt jelenti, hogy nincsen hívás. Äz ötödik jelző áram- . lökést a vezérlőcsatornában folyó jeláram és a jelzőcsatornában folyó szünetáram alkotja, minthogy az Y. jelfogó gerjedt az ah52 és e2 érintkezők útján. A csatornák áramállapotának ez a hiányzó egyezése hívást jelent. Tegyük most fel, hogy az AH5 jelfogó elenged a jelfogós választó második lejárásakor, amint az e3 érintkező megszakítja, tartóáramkörét. Ez esetben a jelfogós választó harmadik lejárásakor elenged az An jelfogóimért az a5 érintkező nyitásakor megszakad tartóáramköre. Az Av" jelfogó azonban gerjesztve marad az avl és h3 érintkezők útján és a h4 érintkező az Sl váltóadót is bekapcsolva tartja. Minthogy az összes AH jelfogók elengedtek, az Y és a Z jelfogó a jelfogós választó egyik állásában sem gerjed, minek folytán a WTl és WT2 csatornák áramállapota az összes jelző áramlökés ekkor megegyezik egymással, azaz egyik jelző áramlökés sem visz át hívójelzést. A H jelfogó meghúzásakor a h3 érintkező kikapcsolja az Av jelfogót, a h4 érintkező pedig a szünetállásban megállítja az Sl váltóadót, mire ismét beáll a kezdeti nyugalmi állapot. A 3. ábra a jelfogós vevőválasztó kapcsolási vázlata. A nyugalmi állapotban a Jl jelfogó a WTl •vezérlőcsatornán és a J2 jelfogó a WT2 jelzőcsatornán át szünetáramot kap. Ennek folytán a T jelfogó állandóan gerjesztve van, viszont a többi jelfogók egyike s°m kap áramot. Az első visszaállító áramlökés érkezésekor a J2 jelfogó jeláramot kap és i2 érintkezőjével gerjeszti az -X és Y jelfogókat. A második visszaállító áramlökés érkezésekor a J2 jelfogó ismét szünetáramot ;kap és i2 érintkezőjével kikapcsolja az Y jelfogót. Az X jelfogó az x2 és il érintkezőkön át továbbra is gerjesztve marad és xl érintkezőjével gerjeszti az A jelfogót az yl érintkezőn át. . •. Az első jelző áramlökés érkezésekor mind a Jl jelfogó, mint a J2 jelfogó jeláramot kap, mert feltételeztük, hogy az 1 átvivőcsatornában nincsen hívás. Az X jelfogó elenged és a B jelfogó az A jelfogó, mint a J2 jelfogó jeláramot kap, . mert zŐn át. Ezen fel^l gerjed a Z jelfogó is és a T jelfogó késleltetése következtében gerjesztve marad. A második jelző áramlökés érkezésekor á Jl jelfogó szünetáramot, a J2 jelfogó pedig jeláramot kap, mert feltételeztük, hogy a 2 átvívőcsatornában hívás van. Az A jelfogó elenged és a C jelfogó a B jelfogóval sorbakapcsolva gerjed a b2 érintkezőn át. A T jelfogó ismét gerjed és a Z jelfogó késleltetése folytán meghúzott állapotában1 marad. A b2 érintkezővel gerjesztett R2 jelfogó r21 érintkezőjével tartóáramkört' létesít magának és többi érintkezőjével, amelyek közül csak az r22 érintkezőt ábrázoltuk, a kapcsolástól függő módon hívóállapotba hozza a hozzátartozó 2 átvivőcsatornát. A harmadik jelző áramlökés érkezésekor a Jl és J2 jelfogók jeláramot kapnak, mert feltételeztük, hogy a 3 átvivőcsatornában nincsen hívás. A B jelfogó elenged és a D jelfogó gerjed á C jelfogóval sorbakapcsolva a cl érintkezőn át. . A negyedik jelző áramlökés érkezésekor a Jl és J2 jelfogók szünetáramot kapnak, mert feltételeztük, hogy a 4 átvivőcsatornában nincsen hívás. A C jelfogó elenged és az E jelfogó gerjed a D jelfogóval sorbakapcsolva a dl érintkezőn át. Az ötödik jelző áramlökés érkezésekor a Jl és 32 jelfogók ismét jeláramot kapnak, mert feltételeztük, hogy az 5 átvivőcsatornában nincsen hívás. A D jelfogó elenged és az F jelfogó gerjed az E jelfogóval sorbakapcsolva az el érintkezőn át. A befejező áramlökés érkezésekor a Jl és - 32 jelfogók szünetáramot kapnak. Az E jelfogó elenged, az F jelfogó pedig saját fi érnitkezője útján gerjesztve marad. A jelfogós választó második lejárása közben a második visszaállító áramlökés érkezésekor az Y jelfogónak az X jelfogó gerjesztett állapotában való elengedése következtében megszakad az F jelfogó tartóáramköre. Ekkor ismétlődnek a fent leírt folyamatok azzal, a különbséggel, hogy a 2 és 5 átvivőcsatornák hívásállapotának előbb feltételezett változását tekintetbe véve, a b3 érintkező nyitásakor megszakad az R2 jelfogó tartóáramköre és az ötödik jelző áramlökés érkezésekor az e2' érintkező gerjeszti az R5 jelfogót, amely azután R51 érintkezőjével tartóáramkört létesít magának. A jelfogós választó harmadik lejárásakor az e3 érintkező kikapcsolja az R5 jelfogót, mert feltételeztük, hogy közben az 5 átvivőcsatornában is befejeződött a hívás. Ha például zavar következtében megszakad az áramlökéseknek az adótól a vevőhöz való átvitele, akkor késleltetve elenged a Z vagy a T jelfogó és ennek folytán megszakad az esetleg még gerjesztett R jelfogók tartóáramköre. Az adó rendes körülmények között megszakítja a'jelzések átvitelét, amint a választó legutóbbi lejárásakor egyik átvivőcsatornában sem volt átvitelre hivatott jelzés. Ekkor a jelfogós vevőválasztó állandóan szünetáramot kap, mire a Z jelfogó késleltetve elenged és z2 érintkezőjével megszakítja az F jelfogó tartóáramkörét. Ezzel helyreáll a jelfogós vevőválasztó nyugalmi állapota.' Szabadalmi igénypontok: Kapcsolási elrendezés vezérlő jelzéseknek nagy átvivőcsatornanyalábokban, főként több vivőfrekvenciás átyivőberendezésekben közös járulékos átvivőcsatornán való átvitelére az összes átvivőcsa-