136539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a teofillin vizes oldatainak előállítására

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.539. SZÁM. 30. h. 9-10. OSZTÁLY. —. H—11841.. ALAPSZÁM. Eljárás a teofillin vizes oldatainak előállítására. Chemiewerk Homburg Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. május 13. Németországi elsőbbsége: 1942. május 13. A találmány a teofillin tömény, vizes oldatainak előállítására vonatkozik. A teofillint a gyógyászatban számos célra alkalmazzák, ez alkalmazásnak azonban a vízben való rossz oldhatósága határt szab. Ismeretesek már eljárások, amelyek a nehezen oldható teofillin vizes oldatba való átvitelét célozzák. Ismeretesek továbbá a teofillinnek mono-, divagy trietanolaminnal képezett vegyületei. Az 1,867.332. sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetett vegyület, amely 1 mol teofillinből és 1 mol mono-etanolaiminból áll, nem kívánatos gyógyászati mellékhatásokat mutat, míg az említett szabadalmi leírásban ugyancsak ismertetett és 1 mol tri-etanolaminból, valamint 1 mol teofillinből álló vegyület pedig igen nehezen oldódik. Ezzel szemben az 583.054. sz. német szabadalmi leírásban a bejelentő által ismertetett 2 mol di-etanolaminból és 1 mol teofillinből álló vegyület olyan jól oldódik, hogy 20% teofillin tartalmú oldatok is .előállíthatók. Ez oldatok egyetlen hátránya, hogy aránylag erősen lúgosak. Azt találtuk, hogy teofillint úgy vihetünk át tömény vizes oldatba, ha oldásközvetítőként monoalkanolaminokat alkalmazunk, melyek képlete a következő: R / N-Rx \ R2

OH A képletben R hidrogént, R és R, alkut, alkenilt, cikloalkilt, cikloalkenilt, arilt, aralkilt, aralkenilt és acilt, R2

pedig alkilt jelent. . • Ez oldásközvetítők segítségével olyan oldatokat is előállíthatunk, amelyek 20%-nál jóval több teofillint tartalmaznak. Igen előnyösen olyan vegyületeket alkalmazhatunk oldásközvetítőként, ahol R hidrogént, R és Rt alkilt, alkenilt vagy acilt jelent. Ilyenek pl. alliletanolamin, acetil-aminoetanol, ß-dimetilrarninoetanol, ^-dietil-aminoetanol és j'-dietil-aminopropanol. Több ilyen oldásközvetítőt is alkalmazhatunk egymás mellett. Az új oldásközvetítők a dietanolaminnal, az őket leginkább megközelítő ismert oldásközvetítővel az alábbi szembeállításból kitűnő mértékben tökéletesebbek: Ugyanolyan moláris mennyiségű oldásközvetítő használata esetén az alábbi teofillin töménységek érhetők el: 1/10 mol=10,5 g dietanol-amin 14% teofillin 1/10 mol=ll,7 g ^-dietilamino-etanol 20% teofillin 1/10 mol=13,l g /-dietilaminopropanol 20% teofillin 2/10 mol=21 g dietanol-amin 20% teofillin 2/10 mol=23,4g f-dietilamino-etanol 31% teofillin 1. példa. 17,8 g dimetilamino-etanolt 20 g teofillinnel vízzel 100 ccm-re feltöltve rázás közben szobahőmérsékleten vizes oldattá alakítunk. 2. példa. 23,4 g ^-dietilamino-etanolt és 31 g teofillint desztillált vízzel 100 ccm-re egészítünk ki és szobahőmérsékleten oldjuk. 3. példa. 13,1 g j'-dietilamino-propanolt és 20 g teofillintvízzel 100 ccm-re egészítünk ki és oldatba viszünk. 4. példa. 11,7 g butil-etanolamint 25 g teofillinnel desztillált vízzel 100 ccm-re töltünk fel és oldunk. Az oldat állandó. 5. példa. 15 g teofillint és 20,2 g allil^etanolamint vízzel 100 ccm-re töltünk fel és oldatba viszünk. 6. példa. 15,1 g benzil-etanolamint és 14,5 g teofillint desztillált vízzel 100 ccm-re töltünk fel és stabil oldattá oldunk. 30,2 g benziletanolamin használata esetén a teofillin tartalmat 21%-ra fokozhatjuk.