136526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak nemesítésére

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.526. SZÁM. 48 b, 11-13 OSZTÁLY. - B—15640. ALAPSZÁM. Eljárás tárgyak nemesítésére. Berghaus. Bernhard gyáros, Berlin-Lankwitz A bejelentés napja: 1942. október 30. Németországi elsőbbsége: 1941. november 1. A találmány eljárás tárgyak nemesítésére. Tár­gyak nemesítésekor, pl. vasnak karbonizálásakor, vagy nitrálásakor a tárgy térfogata kémiai vegyü­letek, vagy beágyazódások keletkezése közben nö­vekedik. Ez az oka annak, hogy a nemesített tár­gyak nem tartják meg pontos méretüket még.ak­kor sem, ha maga a nemesítés olyan alacsony^ hő­mérsékleteken megy végbe, hogy a tárgy elhúzó­dása nem következhetik .be. A találmány célja, hogy az ismert eljárások e hátrányát kiküszöbölje. A találmány szerint a tárgynak a nemesítés köz­ben beállott térfogatnövekedését egészen, vagy leg­nagyobb részben úgy egyenlítjük ki, hogy egyide­jűleg a tárgyból bizonyos mennyiséget katódpor­lasztással leporlasztunk. Ezek alapján a találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a nemesítést olyan gázban végzett ködfénykisülésben eszközöljük, amely a tárgy anyagával nemesítő hatású vegyü­letet adó elemet tartalmaz. A nemesítendő tárgyat a gázkisülés k'atódájaként kapcsoljuk, melyet felü­letegységénként olyan árammal terhelünk, hogy a tárgy lepórlása époly mértékű legyen, amilyen mértékű a nemesítés következtében beálló térfogat­növekedés, vágy legalábbis annak tekintélyes ré­sze. Vegyületen mind a kémiai vegyületeket, mind pedig hasonló képződményeket, mint pl. valamely elemnek egy másik elem kristályrácsába való be­épülését, elegy kristály ok keletkezését stb. értünk. A találmány szerinti eljárás minden ilyenfajta nemesítés végrehajtására alkalmas, így pl. vas nemesítésére szénnel, nitrogénnel, borral, foszfor­ral, szaliciummal, mimellett a felsorolt' elemeknek abban az edényben, amelyben a gázkisülést elő­állítottuk, gázalakban kell jelen lenniök. A meg­nevezett elemek helyett azonban más elemek, pl, fémek, vagy olyan elemek vegyületei is használ­hatók, amelyek a nemesítendő tárgy anyagával ve­gyülnek. A .nemesítés szempontjából elsősorban vasból készült tárgyak, de más anyagokból, pl. könnyűfémekből előállított tárgyak is, tekintetbe jöhetnek. Ha olyan tárgyakat kezelünk, amelyek ötvözetből, pl. krómacélból vannak, a nemesítés abból is állhat, hogy a nemesítő elem az ötvözet egyik összetevőjével, pl. a krómmal vegyül, míg ez összetevő és a vas között nem föltétlenül kö­vetkezik be vegyülés. Öly esetekben, amidőn a nemesítés hőmérséklete tág határok között ingadozhat ,a kívánt mértékű leporlasztás elérésére a találmány szerint úgy jár­hatunk el, hogy a tárgy felületének egységére olyan kisülési áramterhelést adunk, hogy e terhe­lés már önmagában elegendő a kívánt nemesítő­hatás és a szükséges leporlasztás elérésére, vala­mint a szükséges viszonyoknak a kezelés tartamán át való fenntartására. Ha ezzel szemben olyan ne-, mesítnedő tárgyakról van szó, ahol az előbbi eljá­rási mód mellett a leporlódás túlságosan nagy, vagy a reakcióhőmérséklet túl magas lenne, a ta­lálmány szerint úgy járunk el, hogy a tárgyat a gázkisülésen kívül még külön is hevítjük. E járulé­kos hevítésre pl. ellenállási hevítés vagy indukciós hevítés jöhet tekintetbe. A tárgyat pl. indukcióa hevítéssel 300°-ra hevíthetjük és ekkor kezdhetjük meg a gázkisülést, amely még további 200°-os hő­mérsékletemelkedést ad és egyidejűleg a tárgyat olymértékben porlasztja, hogy ennekfolytán a ne­mesítéssel járó térfogatnövekedés kiegyenlítődik. Ha ezzel szemben oly tárgyak nemesítéséről van szó, amelyek fémrétege leporlódik, vagy ha a ne­mesítésnek aránylag alacsony reakcióhőmérsékle­teken kell lefolynia, a tárgyakat járulékosan hűt­hetjük, hogy aránylag . magas fajlagos kisülési áramterhelés és aránylag magas leporlódás mellett aránylag alacsony kezelési hőmérsékleten dolgoz­hassunk. A hűtés végett pl. a kezelendő tárgyon hűtőszert vezethetünk át, úgyhogy a tárgy hűlő­felületének és melegedőfelületének viszonyát a hűlőfelület javára növeljük. Ezt pl. úgy foganato­síthatjuk, hogy a tárgy felületének csupán egy ré­szét tesszük ki gázkisülésnek. E célból. a tárgyak felületének egy részét vagy szigetelő anyaggal bo­rítjuk, vagy helyesebben azokat a részeket, ame­lyeket a gázkisülésnek nem kívánunk kitenni, ügy ernyőzzük, hogy ennek távolsága a tárgy felüle­tétől kisebb legyen, mint a gázkisülés világító határa. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom