136507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroncsövekben létrejövő káros emmisszió mérésére

2 136.507 dához ne folyhassak áram. Amikor a rácsot a terhelő feszültség pozitív félhulláma éri, akkor az anóda negatív feszültségű és ennélfogva nem vesz fel áramot a katódából. A mérőfeszültség pozitív félhullámának tartama alatt a rács a ka­tódához képest negatív, az anóda pedig a rácshoz képest pozitív feszültségű, s ennélfogva az anóda felveszi a "rács emisszióját. Az • így létesülő egyenirányított áramot az 5 galvanométer jelzi. Az emissziós áram útjával párhuzamosan kap­csolt szigetelésen átfolyó áram váltóáram és ezt ennélfogva a forgótekercses 5 galvanométer nem jelzi. A galvanométert irányerősítővel összekö­tött mérőellenállás is helyettesítheti, amellyel az erősítő átkapcsolása mellett egyrészt a rács emissziós áramának csúcsértékét, másrészt pedig a rács és az anóda közötti szigetelésen átfolyó áramot lehet mérni. A két áramot egyidejűleg is láthatóvá tehet­jük, ha a galvanométer helyett erősítővel és osz­cillográffal összekötött mérőellenállást alkalma­zunk. Az oszcillográf vízszintes kiterítését a rács és az anóda közötti mérőfeszültség, azaz a transzformátor —a— és —c— kapcsai közötti feszültség, függőleges kiterítését pedig a mérő­ellenálláson keletkező fokozott feszültségesés fo­ganatosítja. A 3. ábra az oszcillográf ernyőjén megjelenő áramgörbét, valamint a transzformátor —a—, —c— kapcsai közötti Ua =c feszültséget szemlél­teti. Az áramdiagram függőleges tengelye a ter­mikus emisszió IÍ áramából és a szigetelésen át­folyó I, áramból összetett mért áramot jelzi. A zérusponttól balra külön is megjelenik a szige­telésen átfolyó áram görbéje, s így a diagram jobboldali és baloldali részét összevetve, meg­állapíthatjuk az emissziós áramot is. A telítés elérésekor a diagram jobboldali részén is leol­vashatjuk a szigetelésen átfolyó áramot, amely az áramgörbének a telítési ponttól való függő­leges távolságából adódik. A találmány szerinti eljárás és főként oszcil­látor alkalmazása lehetővé teszi a káros emisz­sziós áram és a szigetelésen átfolyó áram időbeli változásainak azonnali felismerését akkor is, ha ezeket átmeneti feszültségingadozások vagy hő­mérsékletingadozások okozzák. A találmány sze­rinti eljárás kiküszöböli az ismert eljárás hátrá­nyait, mert a terhelési és mérési időszakok min­dig egyformák, ezenfelül a terhelésről mérésre való átkapcsolás sebessége is mindig egyforma és jóval nagyobb annál, amelyet kézi átkapcso­lással el lehet érni. További előnye ennek az el­járásnak, hogy a szigetelésen átfolyó áram és a termikus emisszió áramának meghatározása nem a mérőműszer kilengési sebességének változásán alapuló becslés útján történik, hanem az áramok közvetlenül leolvashatók. Ez lehetővé teszi a mérés eredményének feljegyzését, amire az is­mert eljárás nem adott lehetőséget. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektroncsövekben létrejövő káros emisszió mérésére, amelyre jellemző, hogy a mé­rést váltóárammal foganatosítjuk, mimellett a káros emissziós áramot egyenáramként, az elek­tródák közötti szigetelésen átfolyó áramot pedig váltóáramként mérjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy az emissziós áramot és a szigetelésen átfolyó áramot irány­erősítővel összekötött mérőellenállás segélyével egymás után mérjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, amelyre jellemző, hogy az emissziós áramot és a szigetelésen átfolyó áramot erősítő­vel és oszcillográffal, főként Braun-féle csővel összekötött mérőellenállás segélyével egyidejű­leg ábrázoljuk láthatóan. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó- Vállalat igazgatója. 1511. Terv Nyomda, 1955. Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom