136505. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény és eljárás ennek előállítására

2 136.505. alkatrésznek az üvegalkatrésszel összeforrasztan­dó pontjait. Ennek az üvegömledéknek a visz­kozitása a lágyulási hőmérsékleten sokkal kisebb az üvegénél, úgyhogy a forrasztás a beforrasz­tandó üvegtányér alakjának megváltozása nélkül foganatosítható. Az üvegömledéket előnyösen nagyon vékony rétegben alkalmazzuk, hogy gyorsan folyékonnyá váljék, mimellett az üveg­tányért pl. a szélén megtámasztva rögzítjük helyzetében. Különféle beforrasztandó fémeknek, pl. molib­dénnek és a fernico néven ismeretes vas-nikkel­kobalt ötvözetnek együttes alkalmazása további előnnyel is jár. A fernicóval összeforrasztandó üvegnek az ötvözet hőkiterjedési görbéjében elő­forduló törés következtében a törésnek megfe­lelő hőmérséklet alatti átalakulási hőmérséklet­tel kell rendelkeznie, azaz aránylag könnyen ol­vaszthatónak kell lennie. Az ilyen üvegek szige­telőképessége azonban főként nagyobb hőmér­sékleten meglehetősen kicsiny, úgyhogy az eset­ben, ha kizárólag ilyen üvegeket alkalmazunk, nagy villamosveszteségek keletkeznek. Ha ellen­ben molibdénből készült alkatrésszel csak kívül­ről kell üveget összeforrasztani, akkor sokkal kedvezőbb tulajdonságú üveget használhatunk, mert az átalakulási hőfoknak ez esetben csak alá­rendelt szerepe van. Ezenfelül a molibdénnek nagyobb hőfokokon bekövetkező könnyű oxidál­hatósága, valamint a fernicónak az oxigén iránti kisebb érzékenysége előnyössé teszi az említett fémek együttes alkalmazását. A két fémet elő­nyösen molibdén-nikkel-eutektikumforrasz se­gélyével védőgázban foganatosított keményfor­rasztás útján kötjük össze egymással. Minthogy a fernico-ötvözeteknek a legkülön­bözőbb hőkiterjedési együtthatójuk lehet, lehe­tőség nyílik a forrasztások olyan kialakítására, hogy mindegyik forrasztás lehűlése után. nyo­másbeli igénybevételnek legyen kitéve. Evégett a forrasztás különböző részeinek tágulását úgy választjuk meg, hogy a tágulás kifelé kis mér­tekben növekedjék, mimellett azonban a tágulási együtthatóknak legfeljebb 10%-kal szabad nö­vekedniük. A rajz a találmány kiviteli példáját szemlél­teti. A fernicóból készült 1 csődarab nagyfokú vákuumot tartóan össze van forrasztva vagy he­gesztve a molibdénből készült 2 csődarabbal. Az 1 csődarabba pl. molibdénből készült 5 áram­bevezetőket tartalmazó sajtolt 4 üvegtányér van megfelelő üvegforrasz segélyével beforrasztva. A 4 üvegtányér közepén a kisütőedény kiszi­vattyúzására való 6 üvegcsövecske van. A 2 cső­darabot a 4 üvegtányérnak az 1 csődarabba való beforrasztása előtt a 7 pontján bevontuk üveggel és a sajtolt 8 üvegtányér saj tolásakor nagyfokú vákumot tartón besajtoltuk ebbe a tányérba. Az egymással ily módon összekötött 1, 2, 4 és 8 részek a 10 ponton üvegforrasz segélyével be vannak forrasztva a fernicóból készült 9 fém­hüvelybe. Ennek hőtágulási együtthatója célsze­rűen kissé nagyobb a 8 üvegtányér hőtágulási együtthatójánál, amely viszont ugyancsak vala­mivel nagyobb a 2 csődarab hőtágulási együtt­hatójánál. A 11 ponton 12 üvegcső van a 9 fém­csőhöz hozzáforrasztva és az üvegcsőnek tányér­rá kiszélesített másik 14 végével 13 üvegbura van gépileg összeforrasztva. Az 1, 2 és 9 fémcsövek lehetőséget adnak a ki­sütőcső belsejében levő alkatrészeknek a cső tal­pából kiálló 5 fémcsapokkal való jólvezető ösz­szekottetésére. Evégből az 1 és 2 fémcsövekre megfelelően kialakított 15 és 16 fémcsövek van­nak a 17 ponton pl. ponthegesztéssel ráerősítve. A 9 fémcsőre a 20 ponton hasonló 18 és 19 fém­csövek vannak ráerősítve. A 15 és 18 csövek pl. a kisütőcsőnek megfelelő foglalathoz való csat­lakozására szolgálnak, a 16 és 19 csövek pedig a kisütőcső elektródáit tarthatják. A 15 és 18 fém­csövek helyett a foglalatban elhelyezett olyan rugókat is alkalmazhatunk, amelyek az 1,2, ille­tőleg 9 csövekkel a 17, illetőleg 20 ponton érint­keznek. A 9 csövet a 12 üvegcső helyett fémfalú ki­sütőcső fémbúrájávai is összeforraszthatjuk. Ez a fémbúra pl. rézből vagy megfelelő vasötvö­zetből lehet. Az előnyösen fernicóból készült 9 fémhüvely és a fémbúra közötti vákuumtartó kötést keményforrasztással vagy hegesztéssel lé­tesíthetjük. A beforrasztott fémalkatrészek villamos ve­zetőképességének növelése végett ezeket a fém­alkatrészeket bevonhatjuk nagyon jól vezető fémmel, pl. rézzel vagy ezüsttel. Minthogy a tapasztalat szerint az összes fém­üvegforrasztások különösen gondos hőkezelést igényelnek, előnyös, ha ezeket a forrasztásokat a kisütőcső elektródarendszerének összeállítása' előtt készítjük el, hogy azután az egymással összeforrasztott részeket a forrasztások veszé­lyeztetése nélkül forraszthassuk össze a kisütő­cső burájával. Az ábrázolt elrendezés hasonló módon, tetszőlegesen tovább fejleszthető további üvegtányérok és fémcsövek alkalmazásával, mi­mellett a 9 fémhüvelyt is két különböző anyagú részből lehet összeállítani az 1, 2 fémhüvelyhez hasonlóan. Az 1, 2 fémcsöveket forrasztás he­lyett természetesen nagyfokú vákuumot tartó hegesztéssel is össze lehet kötni egymással. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, főként legnagyobb frek­venciájú váltóáramok keltésére és erősítésére, amelyre jellemző, hogy egytengelyű elrendezésű árambevezető szerveit üvegbe beforrasztható fémből készült olyan csövek vagy gyűrűk al­kotják, amelyek sajtolt üvegtányérba vannak besajtolva és amelyekbe Sajtolt üvegtányér van beforrasztva. 2. Az 1. igénypont szerinti kisütőcső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a fémgyűrűk vagy fémcsövek legalább két, különböző hőfüg­gő tulajdonságú fémből vagy ötvözetből van­• nak. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti ki­sütőcső előállítására, amelyre jellemző, hogy a sajtolt üvegtányérokat nagyon könnyen olvaszt­ható üvegömledékkel forrasztjuk be a fém­gyűrűkbe vagy fémcsövekbe. 4. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti ki­sütőcső előállítására, amelyre jellemző, hogy a sajtolt üvegtányérokat a fémgyűrűknek vagy fémcsöveknek nagyfrekvenciás örvényáramok­kal való hevítése útján forrasztjuk be a fém­gyűrűkbe vagy fémcsövekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom