136502. lajstromszámú szabadalom • Villamos vízmelegítő készülék

Megjelent: ,1955. szeptember 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.502. SZÁM. 21. h. 1—12 OSZTÁLY.. — L-9201. ALAPSZÁM. Villamos vízmelegítő" készülék« Dr. László Gyula ny. MÄV. tanácsos, Pécs. Bejelentés napja: 1943. június 10. a tokra ráerősítjük. A lemezalakú elektródákat oldaléleik mentén rögzítő —8— hornyok megakadályozzák, hogy az elektródák egymáshoz vi- ' szonyítva elmozduljanak, és így esetleg rövidzárlat keletkezzék. Az elektródáknak oldaléleik mentén való befogása igen egyszerű és biztos szerelést tesz lehetővé. Az —5— és —6— huzaloknak nedvességálló szigetelésük van és a —11— dugasz érintkezőihez vannak kapcsolva. A3, ábra üzem közben mutatja a melegítő készüléket. A —7— védőtok hajlítható, de alakját tartó szigetelt vezetőkön függ, úgyhogy ha a —11— dugaszérintkezőket a —12— fali érintkezőbe helyezzük, az a hevítő testet a képen látható helyzetben tartja. A falon függő hevítő testet a—-13—• pohár felemelésével vízbe merítjük, amikoris az elektródák közé jutó víz az áramot zárja és ellenállása folytán felmelegíti. . . Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos vízmelegítő készülék, melyet működtetéskor a melegítendő vízbe merítünk és a hőfejlesztő ellenállást az elektródák közé jutó viz alkotja, melyre jellemző, hogy a készüléknek lemezalakú elektródái vannak és azok oly szigetelő foglalatban vannak ágyazva, mely az elektródákat függélyes oldaléleik mentén rögzíti. 2. Az 1. igénypont szerinti vízmelegítő készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elektródák foglalata olyan tok, melynek oldalfalán az elektródák rögzítésére való hornyai vannak ás a tokon pedig — célszerűen a fenék és fedőlapján — víz áramoltatására való - nyílások vannak. 1 rajzlap, 6 ábrával A kiadásírt felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1512. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre A találmány olyan villamos, vízmelegítő készülék, melyet működtetésekor a melegítendő vízbe merítünk, és melynél a hőfejlesztő ellenállást az elektródák közé jutó víz alkotja. A találmány érteimébén lemezalakú elektródákat használunk ás azokat olyan szigetelő foglalatba ágyazzuk be, mely az elektródákat függélyes oldaléleik mentén rögzíti. Az elektródákat célszerűen olyan szigetelő anyagú tokba foglaljuk, melynek oldalfalán az elektródák rögzítésére való hornyok és — célszerűen a fenék- és fedéilapján —„a víz áramoltatására való nyílások, vannak. A találmány peldakénti kivitelét a mellékelt rajz mutatja be. Az . 1. és 2. ábra az elektródákat, * ' 3. ábra a készüléket működése közben, a 4. ábra a tokba foglalt elektródák keresztmetszetet, az 5. ábra a 4. ábra középvonalán vett hosszmetszetét mutatja. A . • ' , 6. ábra a- tok egy részének távlati képe elektródák nélkül. Az egyes —1— és —2— elektródákat két-két lemezpár alkotja, melyeket a —3—, illetve —4— híd tart össze. Ezeket az elektródákat lemezből csákozzuk, és azután az összekötő hídjaiknál meghajlítjuk. A —3— és -—4— hídhoz van az —5— és —6— villamosvezető huzal forrasztva. A hevítő elektródák a —7— szigetelő anyagú, pl. bakelitből való tokban vannak ágyazva, .mely toknak az elektródák befogadására —8— hornyuk van. A tok alsó és fedőrészén —9— nyílások vannak, melyen át a víz áramolhat. Az elektródákat oldaléleikkel a —7— tok —-8— hornyába felülről becsúsztatjuk, majd a —10— fedelet