136495. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus kitérítőrendszer különösen többszörös oszcillográfokhoz

Megjeleni 3 955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 136.495. SZÁM. 21 e. 1 --13. OSZTÁLY. F 10423. ALAPSZÁM. Elektrosztatikus kitéritőrendszer különösen többszörös oszcillográfokhoz „Fides Geseilschaft für die Verwaltung und \;

e rwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske A. G. berlini cég jogutóda. A bejelentés napja: 1943. április 30. Németországi elsőbbsége: 1942. április 30. Ismeretesek az elektronsugár elektrosztatikus kitérítésével dolgozó többszörös oszcillográfok, amelyeknél a kitérítő kondenzátorok szorosan egymás felett vannak elrendezve, és az árnyékoló szervekkel együtt kis szekrénnyé vannak egyesítve. Ily rendszerű katódsugároszcillógráíoknál az egyik irányban kitérített elektronsugaraknak az első kiterítéstől függetlenül valamely más, az első irányra merőleges irányban való kitérítése nem jár különös nehézségekkel, feltéve, hogy e második kiterítésnek az elekíronsugárnyaláb valamennyi résznyalábjában ugyanaz az időbeli lefolyása van. Ez a feltétel sok esetben teljesítve van, mert a második kitérítő rendszert általában a közös időtengely előáJutásához szokták alkalmazni. Bizonyos esetekben azonban többszörös oszcillogrammokat kell felvenni, amelyeknél az egyes görbéket az időben különböző mértékben kell felbontani, vagy pedig álló ábrák létesítése végett mindegyik részsugarat a többitől teljesen függetlenül kell a koordinátarendszer főirányában kitéríteni. Lényeges nehézségek merülnek fel, ha a fentemlített többszörös kitérítőrendszert úgy kívánjuk kialakítani, hogy azzal az egyes részsugarak egymástól függetlenül, második irányban is kitéríthetők legyenek. Ha azt kívánjuk, hogy a világító folt kívánt élességű és az elektronsugárkitérítés a kitérítő feszültséggel arányos legyen, akkor a kitérítő mezőriek azon a helyén, ahol az elektronsugár áthalad, a lehetőség szerint homogénnek kell lennie. Sík elektródák között homogén mező jól megközelítően mindazokon a helyeken létesíthető, amelyek az.elektróda szélétől távol vannak. Ä sugár és a kitérítés irányára merőleges irányban a járulékos kitérítőrendszereknél, amelyeket időbeli kitérítő rendszereknek nevezhetünk, a lemezek méreteit a mérőlemezpárok távolságai szabják meg. Emellett nem célszerű, ha a mezőt az időben kitérítő lemezek távolságának csökkentésével tesz•szük homogénné, mert ilyén módon a világító •folt élessége csökken. A találmány célja a fenti hátrány megszüntetése. Evégből a találmány értelmében elektrosztatikus kitérítőrendszerben, különösen többszörös oszcillográfok ily kitérítőrendszerében, kitérítő lemezekként két egymásra merőlegesen elrendezett és egymással villamosan párhuzamosan kapcsolt lemezpárt alkalmazunk. Az ilyen lemezpárok kiterítései ismert módon vektoriálisan adódnak össze. A találmány szerimi megoldásnál a kitérítés a lemezek síkjaira merőleges irányban megy végbe, úgyhogy a kitérítés terjedelme megnövelhető és a kitéritőrendszer szélein jelentkező befolyás megszüntethető. A rajz 2—4. ábráiban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábrában oly kitérítő szekrénykét szemléltettünk, aminőt többszörös oszcillográfokban már alkalmaztak. Az 1 mérőlemezek a 2 árnyékoló szervekkel együtt szekrénykét alkotnak, amely mögött az időben kitérítő 3 lemezek láthatók. A 2. ábrabeli kivitelnél a két egymással együtt dolgozó 5 és 6 lemezpárt úgy méreteztük és úgy rendeztük el, hogy azok a világító ernyőn az elektronsugarat meghatározott kitérítő feszültség mellett azonos mértékben térítik ki és a sugárkitérítés irányai egymásra merőlegesek. A két lemezpár kölcsönhatása következtében oly kitérítést kapunk, amely a lemezek 7 és 8 síkjaival 45° szöget zár be. A kiterítésnek ezt az irányát a 2/b. ábrában 9 iránnyal jelöltük. Ha többszörös oszcillográfokhoz készült kitérítőrendszerben az egymással párhuzamos lemezpárokat egybefoglaljuk, akkor az ernyőzött szervekkel együtt két olyan időkitérítő szekrényke keletkezik (3/b. ábra), amelyek felépítése egyenként az 1. ábrabeli kitérítőkészülék felépítésének megfelel. A két szekrényke e«vmás mögött elrendezve összességében, nézetben négyzetes rácsot mutat, amelynek elemei közül csak az egyik átló irányában fekvő elemeket hasznosítjuk (3/a. ábra). Az időbeli kiterítések iránya erre az átlóra merőleges. A két szekrényke tehát