136470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőszivattyútelepek gazdaságosságának fokozására

Megjelent 1955; évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 136.470. SZÁM. 24 n OSZTÁLY. H-11935. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés hőszivattyútelepek gazdaságosságának fokozására Heller László oki. gépészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1943. szeptember 2. A találmány tárgya olyan eljárás és berende­zés, melynek alkalmazása esetén hőszivattyú­telepek gazdaságossága a jelenlegivel szemben lényegesen fokozható. A hőszivattyú gazdasá«* gossága — mint ismeretes — elsősorban attól függ, hogy milyen nagy hőfokkülönbséget keli leküzdenie. Amennyiben ugyanis valamely fo­lyadékot vagy gázt hőszivattyú-telep segítségé­vel egy bizonyos hőfokra kell melegíteni, úgy a kompresszornak a közvetítő médiumot arra a nyomásra kell sűríteni, mely nyomásnak meg­felelő telítettségi hőfok a folyadék, illetőleg gáz megkívánt legmagasabb hőmérsékletét megha­ladja. Ezek szerint tehát a kompresszor az elpá­rologtatóban képződött gőzöket a fentiek szerint megkívánt nyomásra sűríti, ahol azok a folyadé­kot vagy gázt felmelegítve kondenzálódnak és a körfolyamat részére újra felhasználhatók. Mivel a kompresszor-munka az elpárologtató és kon­denzátor közötti nyomáskülönbségtől függ, adott hőfokú melegforrás esetén tehát annál gazda­ságosabb a hőszivattyú, minél alacsonyabb hő­mérséklet mellett szolgáltatja a kívánt meleg­mennyiséget. Amennyiben a folyadék vagy gáz által meg­kívánt hőfok lényegesen nagyobb, mint a ren­delkezésre álló hőforrás által az elpárologtató­ban tartott hőfok, úgy ez esetben a hőszivattyú alkalmazása általában már nem gazdaságos. Kü­lönösképpen áll ez arra az esetre, ha a felmele­gítendő folyadék vagy gáz hőfoknövekedése cse­kélyt, mint például központi fűtéseknél, ahol a fű tő víz hőfoka például csak 10—15 C°-kal emel­kedik. Ipari üzemeknél gyakori ellenben, hogy a fel­melegítendő folyadék vagy gáz hőfoknövelése nagy, mint*például az ipari melegvízszolgálta­tásnál, ahol a vizet 10—20 C° hőmérsékletről általában 80: —90 C°-ra melegítik. Ilyen esetek­ben, ha a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsék­lete alacsony, a hőszivattyú az eddig alkalma­zott módokon általában már nem gazdaságos. A találmány szerinti rendszer esetében azon­ban a hőszivattyú az előbb említett esetben is gazdaságosan alkalmazható. A találmány szerint ugyanis a folyadék vagy gáz felmelegítését nem egy kondenzátorban végezzük, ahol a fűtőközeg gőze a kompresszor végső nyomása mellett kon­denzálódik, hanem fokozatosan több, folyadék­oldalon egymás után kapcsolt, kondenzátorban. Több ilyen kondenzátor egy edényben is egye­síthető. Ez esetben az egyes kondenzátorokat az edényben kialakított válaszfalak különítik el egymástól. Ez esetben az egyes kondenzátorok részére a kompresszorból különböző nyomások mellett vételezzük el a fűtőközeget, hogy azo­kat a megfelelő kondenzátorban kondenzálhas­suk. A kompresszor végnyomásáig a fűtőközeg­nek már csak egy kisebb részét kell tehát sűrí­tenünk, míg a többi részeit már csak különböző kisebb nyomásokig kell komprimálnunk. Ha te­hát például vizet 20 C°-ról 80 C^ra. kell mele­gítenünk és például három-fokozatú kondenzá­tort alkalmazunk, úgy a víznek 20 C°-ról 40 C°-ra való melegítéséhez a fűtőközgg egy részét, melyet az első megcsapolásnál veszünk el, már például csak olyan nyomásig kell komprimál­nunk, mely nyomás mellett a fűtőközeg 40 C° fölött néhány fokkal kondenzálódik. A követke­ző fokozatban a vizet 40 C°-ról 60 CD -ra mele­gítjük a második megcsapolásnál elvett fűtőkö­zeg gőzével, melynek kondenzációs hőfoka a 60 C°-ot ugyancsak a hőátadáshoz szükséges né­hány fokkal haladja meg. A kompresszor a vég-, ső nyomásig tehát most már csak a fennmaradó, kb. Vs-nyi mennyiséget komprimálja, mely az­után a vizet 60 C°-ról a kívánt 80 C°-ra mele­gíti. A találmány szerinti eljárást egyébként sema­tikusan a mellékelt 1. sz. ábra mutatja. Eszerint a folyadékgyűjtőből (a) a fűtésre használt köz­vetítő közeg folyadéka egy fojtószelepen (b) ke­resztül az elpárologtatóba (c) kerül. Az elpáro­logtatóban a hőforrásként felhasznált pl. víznek melegével ,melyet a (d) szivattyú szállít az el­párologtatóba, a közvetítő közeg elpárolog. A képződött gőzöket az (e) kompresszor szívja el és sűríti a kívánt végnyomásra. A végnyomás el­érése előtt azonban a kompresszorból több he­lyen (a sémán pl. két helyen) megcsapoljuk a gőzmennyiséget és a különböző nyomásoknál megcsapolt gőzt megfelelő külön kondenzáló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom