136468. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gáznak vagy folyékony hűtőközegnek üreges nagyfeszültségű villamos vezetékek üregeibe való bevezetésére és onnét való kivezetésére

2 136.468 csatorna körzetében azonban a szigetelő réteg akként van fellazítva, hogy a hűtőközeg a 11 csatornába áramolhat. A hűtőközeget a 14 szi­getelő rétegen át vezetjük be. Evégből a 14 szi­getelést az L hossz mentén, előnyösen henger­szeletalakú, egymás fölött elrendezett, elemek­ből építjük fel, melyek homlokoldalai között a hűtőközeget bevezető rések vannak. Hogy a szi­getelés belsejében a hűtőközeg beáramoltatásá­hoz szükséges szabad keresztmetszetek létesül­jenek, a felvett példában az L szakasz mentén csak minden második 15 és 16 réteget vezettük át az 1 vezeték oldaláról a 2 vezeíék oldalára. A többi 17 réteg az L hossz mentén meg van sza­kítva. Hogy a hűtőközeget beáramoltató helyen elegendő hosszú kúszóutak létesüljenek, az egyes hengerszegmensek homlokoldalai közötti réseket egymással szemben eltoltan úgy rendez­tük el, hogy minden egyes rést a szomszédos hengerszegmensek átlapolják, tehát minden egyes rés a szomszédos hengerszegmens közepe táján fekszik. E 18 réseket és a hengerszegmen­sek kölcsönös elrendezését a 2. ábrában kisebb léptékben, metszetben tüntettük fel. Aszerint, hogy hosszabb vagy rövidebb kúszóutak létesü­lését kívánjuk, a 15 és 16 hengerszegmenseket 179-henger, V 4 -henger stb. alakban készítjük. A3, ábrában a beáramoltató csatorna másik kialakítását tüntettük fel. Ez a kiviteli alak kü­lönösen akkor alkalmazható célszerűen, ha a szükséges beáramoltatási keresztmetszet egyet-Jen csatornával nem biztosítható. E kivitelnél 20 mindkét végén célszerűen megvastagított és le­kerekített csődarab, amelyet arra szorosan fel­fekvő 21 szigetelő réteg borít, mely réteg a cső homlokoldalait átlapolja és meghatározott hossz­ban a cső belsejébe terjed. 22 és 23 a két egy­mással szemben fekvő csőalakú vezeték végei, E csővégeket az 1. ábrabeli 2 cső módjára fúvó­kaszerűen alakítottuk ki. Mindegyik fúvóka gyűrűs 24 csatorna szabadon hagyása mellett a 20 cső belsejébe nyúlik, mely csővel a fúvóká­kat 21 köztartók galvánosan kötik össze. A 22 és 23 csöveken szintén azokra szorosan felfekvő 26 szigetelő rétegek feküsznek, melyek a felvett példában a 25 köztartóig, tehát a 20 cső belse­jébe terjednek. A vezeték további szigetelését 27 hivatkozási számmal jelöltük. Ez a szigetelés az 1. ábra kapcsán már ismertetett módon a két vezetékrész közötti megszakítás helyén átterjed és a megszakítás helyén • fekvő része szigetelő anyagú 28 hengerszegmensekből van, melyeket a már ismertetett módon kölcsönösen úgy ren­dezünk el, hogy a hűtőközeg a két 24 gyűrűs csatornán át a csövek belsejébe áramolhat, ille­tőleg onnét kivezethető. A hűtőközeg, amint azt a P nyilak jelzik, a csövekben egymással ellen­tétes irányokban áramolhat. A berendezés azon­ban úgy is megvalósítható, hogy a beáramló hűtőközeg a szaggatott vonalakkal jelzett nyi­lak irányában, tehát ugyanabban az irányban, például a 22 csőbe, áramlik. Ebben az esetben a 23 csővezeték tárcsával lezárható. A teljesvona­lú nyilakkal jelzett áramlás akkor előnyös, ha a beáramlás helye például háromfázisú transzfor­mátor nullponti vezetékének összekötésénél vágy többszárú tekercselrendezés összekötő ve­: otékében van. A4, ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a 31 fúvókák 30 cső két végén vannak elrendezve és, a 32, valamint a 33 csővezetékek végeibe nyúl­nak. A fúvókákat a már leírt módon a vezeté­kekkel galvánosan kötöttük össze. 34 és 35 a csö­veken elrendezett szigetelő rétegek. A többi szi­getelést ebben az ábrában jobb áttekinthetőség végett nem tüntettük fel. Ha a beáramlási keresztmetszet létesítéséhez két gyűrűs csatorna nem elegendő, akkor az 5. ábrában feltüntetett kiviteli alakot alkalmazhat­juk, amely tetszőleges számú, egymás mögött el­rendezett 40 gyűrűs csatornával valósítható meg. Két szomszédos cső között az átmenet az 1. áb­ra kapcsán már ismertetett módon készült. A találmány egy további példakénti kiviteli alakját a 6. ábrában tüntettük fel. A két 50 és 51 csőalakú vezeték 52 és 53 végei megvannak vastagítva és egymástól A távolságban feküsz^ nek. A két vezeték végeit egymással egyenként 55 szigetelő réteggel borított 54 pálcák, csapok vagy más hasonló elemek galvánosan kötik ösz­sze. A pálcáknak tetszőleges keresztmetszetük lehet és azokat az 52 és 53 csővégekkel össze-­forrasztjuk, összehegesztjük, vagy összecsavarol­juk. Az 54 pálcák helyett más kötőelemeket is alkalmazhatunk és az 50 és 51 csövek helyett egyetlen öszefüggő cső is alkalmazható, amely­ben hosszirányú hasítékok vannak, mely eset­ben azonban a hasítékokat egymástól elkülönítő hidakat minden oldalon szigetelő anyaggal kell borítani. A vezetéknek többrétegű 56 szigetelési1 van. Az áttörés helyén, tehát az 54 pálcák kö^­zött, a szigetelést az 1. ábra kapcsán ismertetett módon alakítjuk ki. A felvett esetben azonban az 52 és 53 csupasz csőrészeknek a veszélyes körzeten kívül való elrendezése végett az 56 szi­getelés a csövek végein —a— hosszal túlnyúlik. A találmány szerinti szerkezet egyszerű esz­közökkel valósítható meg, tehát olcsó. A szer­kezet előnye, hogy a szigetelő test és a csőalakú vezeték áttörését lehetővé teszi anélkül, hogy az áttörés helyén a vezetést meg kellene vastagíta­ni. Mivel közvetlenül az áttörés helyén csupasz részek nincsenek, az ismert megoldásoknál fel­tétlenül szükséges járulékos elektrosztatikus er­nyőzéseket, melyeknek nagy helyszükségletük van és amelyeket beáramlási nyílások fölött ár­nyékolás, illetőleg a mező befolyásolása végett kell alkalmazni, megtakarítottuk. Mivel a találd mány lehetővé teszi, hogy a beáramoltató nyí­lást tetszőleges számú gyűrűs csatorna egymás mögé való sorakoztatásával megnöveljük, a ta­lálmány szerinti szerkezettel bármily nagy be­áramoltató nyílás megvalósítható. A beáramol­tató nyílások megfelelő elrendezése esetén a be­áramló hűtőközeg az üreges vezetékben külön­böző irányokban vezethető. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet gáznak vagy. folyékony hűtőkö­zegnek szigetelő burkolattal készült üreges nagyfeszültségű villamos vezetékbe való beára­• moltatására és onnét való kíáramoltatására, melyre jellemző, hogy a vezetékben és az azt körülvevő szigetelő borításban közeg átáramol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom