136463. lajstromszámú szabadalom • Jelfogó

2 136.463 amelyeknél a jelfogó érintkezőit két, súrlódás fellépte mellett egymásra támaszkodó érintkező rugó hordja. A kapcsolómozgásnál az ilyen jei• fogónyelv mindkét érintkezőrugója egymással szemben mozog; az így keletkező energiaveszteségek igen hatásosan és a legegyszerűbb módon lehetővé teszik a jelfogó-érintkezők ütközésének megakadályozását. Önmagában közelfekvő volt az ilyen jelfogónyelvet a jelfogó horgonyával vezérelt kapcsoló pecekkel működtetve, ezt a pecket közvetlenül a két érintkezőrugóra hatni hagyni ugy, hogy ezek a kapcsoló peckek mindkét oldalára támaszkodnak. Ebben az esetben azonban a kapcsoló peceknek vagy bizonyos játéka lesz, vagy pedig a két érintkezőrugó közötti súrlódás csökken, úgyhogy a jelfogó érintkezők között ütközések állhatnak elő. Ezért az ilyen elrendezéseknél a jelfogó nyelvét járulékos, a pecket kétoldalt rugalmasan közrefogó szervvel látjuk el. Ez a járulékos rugalmas szerv pl. U-alakban meghajlított, a kapcsoló pecket rugalmasan körülvevő kengyel lehet. Különösen célszerű azonban két lemezrugót alkalmazni, melyek rugalmasan a kapcsoló pecek egy-egy oldalára támaszkodnak. Ez az elrendezés akkor keletkezik, ha az U-alakú rugalmas kengyelt .neghajlítási helyén megosztjuk. A következőkben a vázlatos rajz kapcsán néhány kivitelt ismertetünk közelebbről. Az 1. ábra átkapcsoló jelfogó, a működtető pecek résén áthaladó nyelvvel, a 2. ábra járulékos lemezrugót hordó jelfogónyelv, amelynél a működtető pecek a nyelv és a járulékos lemezrugó között van, a 3. ábra a működtető pecket közrefogó két lemezrugóval meghosszabbított nyelv, a 4. ábra lemezrugóalakú nyelv, U-alakban meghajlított, a működtető pecket közrefogó végekkel, az 5. ábra olyan nyelv, amelynél az U-alakban meghajlított, a működtető pecket közrefogó kengyel mindkét végét egyoldalt befogott lemezrugó szabad vége hordja, a 6. ábra olyan nyelv, amelynél az érintkezőket súrlódás mellett egymásra támaszkodó két érintkező rugó hordja. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a nyelv egyoldalt befogott 1 lemezrugó, mely a szabad végén levő két érintkező révén a mindkét kapcsolási helyzetében a 2, illetve 2' érintkezők egyikével összeköttetésbe kerül. A nyelvet a harántréssel ellátott 3 működtető pecek mozgatja. E rés oldalfelületei pengealakúak, hogy a nyelvnek a résen belül a lehető legkisebb játéka legyen a legcsekélyebb súrlódás mellett. Mint említettük, ez az egyébként kézenfekvő elrendezés nem alkalmas különösen igen nagy kapcsolófrekvenciák esetén a jelfogóval szemben támasztott követelmények kielégítésére, mert az ilyen elrendezésnek elvi okokból vagy bizonyos játéka van, vagy pedig a rugó megszórulására kell vezetnie. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti feltalált elrendezésnél a nyelv kifogástalanul működik. A nyelv itt is egyoldalt befogott 1 lemezrugó, amely végén a váltakozva a 2, illetve 2' kontaktusokkal érintkezésbe jutó kapcsolóérintkezőket hordja. Az 1 nyelv szabad végére a kapcsoló érintkezőkkel együtt az ugyancsak lemezrugóként kialakított 4 kengyel van erősítve, amely az ebben az esetben rés nélküli 3 működtető pecket az 1 nyelvhez szorítja. Emellett a rugónyomás akkora, hogy a nyelv a 3 működtető pecek minden mozgását kényszerűen, mindennemű játék nélkül követi anélkül, hogy a jelfogó működését megszorulás vagy egyéb súrlódás károsan befolyásolná. A 3. ábra szerinti kivitelnél az ugyancsak egy oldalon befogott lemezrugóként kialakított nyelv szabad végén a nyelv meghosszabbítását alkotó, két 5,5' lemezrúgó van, amelyek a 3 működtető pecket rugalmasan közrefogják és végükön a 2 és 2' helytálló kapcsolókon taktusok ellenérintkezőit hordják. A 4. ábra szerinti elrendezés különösen egyszerű és célirányos. Az ugyancsak egy oldalon befogott lemezrugóként kialakított 1 nyelv egyik vége U-alakban meg van hajlítva, úgyhogy az U-alakú kengyel mindkét szára rugalmasan a 3 működtető pecek oldalfelületeire támaszkodik. Az 1 lemezrugó tehát egyszersmind biztosítja a nyelv mozgathatóságát és azt, hogy a 3 működtető pecek a nyelvet kifogástalanul magával vigye. A jelfogó ebben az esetben egyszerű nyugalmi-, illetve munkaáramú jelfogó, ezért á nyelven csak egyetlen ellenérintkező van a helytálló 2 kapcsolóérintkezőhöz. A 4. ábra szerinti kivitel a 2. ábra szerintinek továbbfejlesztése, mert itt a külön rugalmas 4 kengyel helyett magát az 1 lemezrugó végét használjuk arra, hogy a 3 működtető pecek a nyelvet kifogástalanul magával vigye. Az 5. ábra szerinti kivitel a 3. ábra szerintinek a továbbfejlesztése. A 3. ábra szerinti, két rugalmas 5 és 5' kengyel helyett itt U-alakban meghajlított 6 kengyel vari, amely két végén az 1 lemezrugóval kapcsolatos. A nyelv mozgékonyságát a kivitelnél lényegében az 1 lemez-rugó, a nyelvnek a mozgató pecekkel való kifogástalan működtetését pedig az U-alakú 6 lemezrugó biztosítja. Ennek az U-alakú lemezrugónak a merevsége úgy választható meg, hogy az ilyen érintkező nagyon nagy kapcsolási frekvenciák, illetve kapcsolási sebességek mellett is teljesen kifogástalanul működik. Ezért éppen ez •;•. kivitel igen alkalmas precíziós jelfogókhoz, amelyeknek nagyon nagy frekvenciák mellett rendkívüli kapcsolási pontossággal kell működniök. A 6. ábrán feltüntetett kivitelnél a kapcsoló érintkezőket végükön súrlódás fellépte mellett egymásra fekvő két 8 érintkezőrugó hordja. A 3 működtető pecket ebben az esetben két járulékos 7 lemezrugó rugalmasan közrefogja, úgyhogy a 3 működtető pecek a nyelvet, amelynek mozgékonyságát az 1 lemezrugó biztosítja, játék nélkül magával viszi. Szabadalmi igénypontok: 1. Jelfogó mozgatható — célszerűen rugalmas —• nyelvvel, amelynél a nyelv kapcsoló mozgását hossztengelyére merőlegesen mozgatott pe-