136459. lajstromszámú szabadalom • Motoros szivattyú

2 136,459 el, melynek belseje az olajtérrel közlekedik. Forgás közben a vályúban az olaj tömeg parabo­loid-feiület mentén helyezkedik el, miközben az olaj a vályú fala mentén felemelkedik. A vályú­ba, előnyösen a forgásértelemmel szembehajlí­tott végű, egy vagy több csővezeték torkol, amelyekben a nyomás alatt álló olaj felszáll és amelyek az olajat a hajtómű kenendő helyeihez vezetik. A csöveket úgy rendezzük el, hogy azok a szivattyú vízszintes helyzetében nem me­rülnek abba a térbe, amelyben az olaj tömeg ek­kor elhelyezkedik, úgyhogy olaj a szivattyúból szállítás közben nem távozhat. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzokban tüntettük fel. Az. 1. ábra a targoncás szivattyút és a vonta­tót oldalnézetben tünteti fel, a 2. ábra az üzemképes gépcsoport azon ré­szén át vett nagyobb léptékű hosszmetszet, amelyből a vontatón lévő hajtómotor fogaske­rékháza és a szivattyú felső vége közötti kap­csolat látható. A felvett példában a négykerekű vontató jár­mű 10 keretén van elrendezve a 11 hajtómotor. A motor 12 tengelyét 13 kapcsoló köti a motor házával egy darabban készült vagy azzal kar­mantyúkkal összekötött 14 fogaskerékház 15 és 16 görgős csapágyaiban ágyazott 17 tengellyel. A 17 tengelyre ékeltük a 18 kúpkereket. A 14 kerékház hátsó oldalán horogalakú 19 fület alakítottunk ki, amely a 14 fogaskerék­házzal egy darabban készülhet. . . A vontató jármű 10 keretének hátsó 20 végét felfelé hajlítottuk és a keret e felfelé álló vé­gén 21 vontatóhorgot rendeztünk el. E vontató­horogba van akasztva a vontatott targonca ke­retén elrendezett 23 vontatógyűrű. A targonca kerete a felvett példában vízszintes 24 szakasz­ból és a felfelé hajlított 22 szakaszból van. A ké­ret elülső 25 és hátulsó 26 végén zárt, vagyis e helyeken a két hossztartó két haránttartóval van összekötve. A keretnek abban önmagában ismert módon ágyazott két 27 futókereke van. E futókerekeket azonban nem átmenő tengelyen rendeztük el, hanem minden egyes futókerék­nek a keret hozzátartozó oldalán elrendezett külön-külön kerékcsapja van. A targonca keretén fekszik a 28 körforgószi­vattyú, melynek 29 szívókosara és 30 nyomó­csonkja van. Egyébként a szivattyú önmagában ismeretes kivitelű körforgószivattyú. A szivaty­tyútengely nyomóoldali vége a szivattyúházból ki van vezetve és a szivattyúház nyomóoldali végén elrendezett 31 házban végződik, amely­ben azt 32 golyóscsapágyban ágyaztuk. A 40 tengely végén 33 fogaskereket ékeltünk. A fo­gaskereket hordozó tengely véget, illetőleg a 31 házat 34 sapka zárja le, amely a házról egyszerű fogással eltávolítható. A 31 házzal célszerűen egy darabban öntött 35 tartóban 36 csapot ren­deztünk el, amely kétoldalt a keret 22 részeit egymással összekötő 25 haránttartón megerősí­tett két 37 horogban fekszik. A szivattyú másik végét a keret 24 szárai között tetszőleges módon támaszthatjuk alá. Az alátámasztáshoz előnyö­sen emelőszerkezettel süllyeszthető támasztékot használunk, amelyet a rajzban nem tüntettünk fel. A találmány szempontjából lényeges, hogy a 22, 24 es 2ö, 2ö tagokból álló keret szélességet úgy méretezzük, hogy a hossztartók között a szivattyú iebocsáthato anélkül, hogy annak vala­mely része a hossztartókkal erínticeznék. A ke­retnek a 25 és 26 haránttartók közötti hosszát úgy szabjuk meg, hogy a 28 szivattyú a kereten át lesüllyeszthető anélkül, hogy a szívókosár vagy a szivattyú valamely más része a haránt­tartók valamelyikével érintkezik. Az 1. ábrában a szivattyúcsoportot menetkész állapotban tüntettük fel. A szivattyút ebben a/. állapotban vontatjuk arra a helyre, ahol a szi­vattyút üzembe kell helyezni, tehát például víz­gyűjtő csatorna fölötti hídra. A szivattyú üzem­behelyezése végett a 36 csapot a 37 horogból ki­akasztjuk és a 36 csapot a vontatón kialakított 19 horogba függesztjük. A horogba való füg­gesztése után. a szivattyú hátsó végét a targon­cából leengedjük. Eközben a szivattyú a 36 csap, mint forgáscsap körül fordul el és a targonca keretének fent leírt kialakítása következtében a kereten át lefelé a szaggatott vonallal ábrázolt 39 helyzetbe állítható. A Í'9 függesztőhorgot a 14 fogaskerékházhoz viszonyítva és a 36 csapot a szivattyú 40 tenge­lyéhez viszonyítva úgy rendezzük el, hogy a szi­vattyú 39 • helyzetében a 18 és 33 kúpkerekek egymással kapcsolódnak. A kapcsolatot biztosító eszközökkel rögzítjük. Evégből a felvett példá­ban a 14 fogaskerékházon 41 kengyeleket alkal­maztunk, amelyek a 31 házon kialakított, négy­zet sarkaiban fekvő 42 toldatok alá nyúlnak. A csavaros kengyelek 43 szárnyas anyáit meghúz­va, a szivattyút a 14 fogaskerékházon a 2. áb­rában feltüntetett helyzetben rögzítjük. A tö­megelosztást természetesen úgy választjuk meg, hogy a négykerekes A vontatói súlypontja a szi­vattyúnak a 39 helyzetbe való állítása után is a 44 és 44a keréktengelyek közé esik. A rendszer stabilitását azonban nagy mértékben biztosítja az a körülmény, hogy a szivattyú nyomócsöve, amely a 30 nyomócsonkhoz csatlakozik, a rend­szer merevségét fokozza, illetőleg a vontató hát­rafelé billenését meggátolja. Ez a hatás különö­sen akkor jelentkezik, ha a berendezést árvíz­mentesítésre használjuk, amikor a 31 nyomó­csonkhoz csatlakozó nyomócső rendszerint töl­tés vagy gát partján rézsútosan felfelé halad. A találmány szerinti berendezés további lé­nyeges jellemzője az egymással kapcsolódó és a szivattyút a motor haj főtengelyével összekötő 18 és 33 kúpkerekek, valamint a 14 fogaskerék­házban lévő ágyazások kenése. Egyrészt arról kell gondoskodnunk, hogy ez a kenés önműködő és kielégítő legyen, másrészt pedig, hogy a sze­relvény szétszerelésekor, vagy a szivattyúnak az 1. ábrabeli helyzetbe való állításakor olaj veszte­ségek ne keletkezzenek. A feladat megoldásaként a találmány értel­mében a 31 ház belsejében zárt 45 olajteret ala­kítottunk ki. Ebben az olajtérben vannak a szi­vattyútengely 32 és 46 golyóscsapágyai, melyek közül a 32 golyóscsapágy üzem közben az olaj­térbe merül, míg á 46 golyóscsapágy az olajtér fölött helyezkedik el. Az olajteret kifelé a 31 ház fala, a 2. ábrabeli helyzetben felfelé a 47 helyt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom