136459. lajstromszámú szabadalom • Motoros szivattyú

2 136,459 el, melynek belseje az olajtérrel közlekedik. Forgás közben a vályúban az olaj tömeg paraboloid-feiület mentén helyezkedik el, miközben az olaj a vályú fala mentén felemelkedik. A vályúba, előnyösen a forgásértelemmel szembehajlított végű, egy vagy több csővezeték torkol, amelyekben a nyomás alatt álló olaj felszáll és amelyek az olajat a hajtómű kenendő helyeihez vezetik. A csöveket úgy rendezzük el, hogy azok a szivattyú vízszintes helyzetében nem merülnek abba a térbe, amelyben az olaj tömeg ekkor elhelyezkedik, úgyhogy olaj a szivattyúból szállítás közben nem távozhat. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzokban tüntettük fel. Az. 1. ábra a targoncás szivattyút és a vontatót oldalnézetben tünteti fel, a 2. ábra az üzemképes gépcsoport azon részén át vett nagyobb léptékű hosszmetszet, amelyből a vontatón lévő hajtómotor fogaskerékháza és a szivattyú felső vége közötti kapcsolat látható. A felvett példában a négykerekű vontató jármű 10 keretén van elrendezve a 11 hajtómotor. A motor 12 tengelyét 13 kapcsoló köti a motor házával egy darabban készült vagy azzal karmantyúkkal összekötött 14 fogaskerékház 15 és 16 görgős csapágyaiban ágyazott 17 tengellyel. A 17 tengelyre ékeltük a 18 kúpkereket. A 14 kerékház hátsó oldalán horogalakú 19 fület alakítottunk ki, amely a 14 fogaskerékházzal egy darabban készülhet. . . A vontató jármű 10 keretének hátsó 20 végét felfelé hajlítottuk és a keret e felfelé álló végén 21 vontatóhorgot rendeztünk el. E vontatóhorogba van akasztva a vontatott targonca keretén elrendezett 23 vontatógyűrű. A targonca kerete a felvett példában vízszintes 24 szakaszból és a felfelé hajlított 22 szakaszból van. A kéret elülső 25 és hátulsó 26 végén zárt, vagyis e helyeken a két hossztartó két haránttartóval van összekötve. A keretnek abban önmagában ismert módon ágyazott két 27 futókereke van. E futókerekeket azonban nem átmenő tengelyen rendeztük el, hanem minden egyes futókeréknek a keret hozzátartozó oldalán elrendezett külön-külön kerékcsapja van. A targonca keretén fekszik a 28 körforgószivattyú, melynek 29 szívókosara és 30 nyomócsonkja van. Egyébként a szivattyú önmagában ismeretes kivitelű körforgószivattyú. A szivatytyútengely nyomóoldali vége a szivattyúházból ki van vezetve és a szivattyúház nyomóoldali végén elrendezett 31 házban végződik, amelyben azt 32 golyóscsapágyban ágyaztuk. A 40 tengely végén 33 fogaskereket ékeltünk. A fogaskereket hordozó tengely véget, illetőleg a 31 házat 34 sapka zárja le, amely a házról egyszerű fogással eltávolítható. A 31 házzal célszerűen egy darabban öntött 35 tartóban 36 csapot rendeztünk el, amely kétoldalt a keret 22 részeit egymással összekötő 25 haránttartón megerősített két 37 horogban fekszik. A szivattyú másik végét a keret 24 szárai között tetszőleges módon támaszthatjuk alá. Az alátámasztáshoz előnyösen emelőszerkezettel süllyeszthető támasztékot használunk, amelyet a rajzban nem tüntettünk fel. A találmány szempontjából lényeges, hogy a 22, 24 es 2ö, 2ö tagokból álló keret szélességet úgy méretezzük, hogy a hossztartók között a szivattyú iebocsáthato anélkül, hogy annak valamely része a hossztartókkal erínticeznék. A keretnek a 25 és 26 haránttartók közötti hosszát úgy szabjuk meg, hogy a 28 szivattyú a kereten át lesüllyeszthető anélkül, hogy a szívókosár vagy a szivattyú valamely más része a haránttartók valamelyikével érintkezik. Az 1. ábrában a szivattyúcsoportot menetkész állapotban tüntettük fel. A szivattyút ebben a/. állapotban vontatjuk arra a helyre, ahol a szivattyút üzembe kell helyezni, tehát például vízgyűjtő csatorna fölötti hídra. A szivattyú üzembehelyezése végett a 36 csapot a 37 horogból kiakasztjuk és a 36 csapot a vontatón kialakított 19 horogba függesztjük. A horogba való függesztése után. a szivattyú hátsó végét a targoncából leengedjük. Eközben a szivattyú a 36 csap, mint forgáscsap körül fordul el és a targonca keretének fent leírt kialakítása következtében a kereten át lefelé a szaggatott vonallal ábrázolt 39 helyzetbe állítható. A Í'9 függesztőhorgot a 14 fogaskerékházhoz viszonyítva és a 36 csapot a szivattyú 40 tengelyéhez viszonyítva úgy rendezzük el, hogy a szivattyú 39 • helyzetében a 18 és 33 kúpkerekek egymással kapcsolódnak. A kapcsolatot biztosító eszközökkel rögzítjük. Evégből a felvett példában a 14 fogaskerékházon 41 kengyeleket alkalmaztunk, amelyek a 31 házon kialakított, négyzet sarkaiban fekvő 42 toldatok alá nyúlnak. A csavaros kengyelek 43 szárnyas anyáit meghúzva, a szivattyút a 14 fogaskerékházon a 2. ábrában feltüntetett helyzetben rögzítjük. A tömegelosztást természetesen úgy választjuk meg, hogy a négykerekes A vontatói súlypontja a szivattyúnak a 39 helyzetbe való állítása után is a 44 és 44a keréktengelyek közé esik. A rendszer stabilitását azonban nagy mértékben biztosítja az a körülmény, hogy a szivattyú nyomócsöve, amely a 30 nyomócsonkhoz csatlakozik, a rendszer merevségét fokozza, illetőleg a vontató hátrafelé billenését meggátolja. Ez a hatás különösen akkor jelentkezik, ha a berendezést árvízmentesítésre használjuk, amikor a 31 nyomócsonkhoz csatlakozó nyomócső rendszerint töltés vagy gát partján rézsútosan felfelé halad. A találmány szerinti berendezés további lényeges jellemzője az egymással kapcsolódó és a szivattyút a motor haj főtengelyével összekötő 18 és 33 kúpkerekek, valamint a 14 fogaskerékházban lévő ágyazások kenése. Egyrészt arról kell gondoskodnunk, hogy ez a kenés önműködő és kielégítő legyen, másrészt pedig, hogy a szerelvény szétszerelésekor, vagy a szivattyúnak az 1. ábrabeli helyzetbe való állításakor olaj veszteségek ne keletkezzenek. A feladat megoldásaként a találmány értelmében a 31 ház belsejében zárt 45 olajteret alakítottunk ki. Ebben az olajtérben vannak a szivattyútengely 32 és 46 golyóscsapágyai, melyek közül a 32 golyóscsapágy üzem közben az olajtérbe merül, míg á 46 golyóscsapágy az olajtér fölött helyezkedik el. Az olajteret kifelé a 31 ház fala, a 2. ábrabeli helyzetben felfelé a 47 helyt-