136455. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény, amelynek hideg katódája van

2 136.455. hogy evégből számottevő termikus behatásra, te­hát észrevehető felmelegedésre, vagy szikrajelen­ségekre volna szükség. Ennek oka valószínűleg abban van, hogy a fent felsorolt, alacsonyabb ol­vadáspontú fémek, az azokhoz elegyített szigetelő­anyagokkal oly ív kialakítására alkalmasak, amely nagy ármerősségeket vezet. A találmány szerinti katódán a kisülés meglepő módon fényívkisülés­be megy át anélkül, hogy anormális katódaesés­sel ködfénykisülés alakulna ki, melynél a kisülés a katóda egész felületére kiterjed. Emmellett erős termikus hatások nem kívánatosak. Ezért javasoltuk fent jó hőyezetőképességű fém alkal­mazását. Adott esetben célszerű, ha a viszonylag alacsony hőmérsékleten tartandó katóda hűtése végett különleges intézkedéseket teszünk, például hűtőszárnyakat alkalmazunk. A hőelvezetést al­kalmas katódahordozóval fokozzuk, vagy a kató­dát folyadékkal hűtjük. Kísérleteink közben készítettünk oly katódákat. amelyeknél a katóda teste réz és alumíniumoxid keverékéből, valamint alumínium és alumínium­oxid keverékéből volt. A katódatestben lévő szi­getelőanyag térfogati viszonya, például 20—70% volt. A szigetelőanyag a katódafémben többé-ke­vésbbé finoman lehet elosztva. A szigetelőanyag szemcsenagysága gyakorlatilag előnyösen nagyság­rendileg nem nagyobb, mint 1 milliméter. Az ilyen katódák, például 70—300 Volt gyujtófeszült­ség mellett 50 és többszáz amperáramerősséget adtak. A gyujtófeszültség csökkentése végett előnyös, ha a katóda felületére alkálifémet, vagy földalká­lifémet viszünk. Ez különösen jól sikerül, ha a katóda alacsony olvadáspontú fémből, különösen rézből vagy alumíniumból van, amely fémek al­kálifémeket igen jól vesznek fel. A találmány szerinti kisütőcső egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban vázlatosan tüntettük fel. Az 1 légtelenített edényben kisnyomású nemes­gáz töltés vagy fémgőz, például 10—20 Torr nyo­mású argontöltés van. E térben van a 2 anóda és a hideg 3 katóda. A találmány értelmében a ka­tóda 4 fémtestében 5 szigetelőrészecskék vannak elosztva. Az elektródákat a felvett példában 6 kondenzátorfeszültségére kapcsoltuk, mely kon­denzátort a 7 feszültségforrás tölt fel. Az 1 kisü­tőcsőben adott esetben egy vagy több gyujtóelek­tródát is alkalmazhatunk. A találmány szerinti ki­sütőcső azonban feszültséglevezetőként, valamint egyéb kapcsolási célokra is előnyösen alkalmaz­ható. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, melynek hideg katódája van, melyre jellemző, hogy a katóda 1500 C° alatti olvadáspontú, előnyösen meleget jól vezető, fém­ből vagy fémötvözetből van és legalábbis a hatá­sos katódafelület körzetében porított vagy szem­csés szigetelőanyaggal van keverve és ezzel együtt előnyösen tömör testet alkot. 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda a fémelemék pe­riódusos rendszerének 3., 4. vagy 5. soraihoz tar­tozó fém, melynek olvadáspontja legfeljebb 1500 C" és melynek meleget vezető képessége elő­nyösen nagyobb, mint 0,4 cal/cm sec fok. 3. A 2. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda alapféme réz. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda szigetelőanyagként fémoxidot tartalmaz. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda rézből vagy alumíniumból és alumíniumoxidból van. 1 rajz Felelős kiadó: a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 3185. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom