136454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly kondenzátor előállítására, melynek dielektrikuma fegyverzetanyag átalakulási termékeiből van

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.454. SZÁM 21 g 1-16. OSZTÁLY. — F—9689. ALAPSZÁM. Eljárás oly kondenzátor előállítására, melynek dielektrikuma fegyverzete ny a g átalakulási termékeiből van „Fides Gesselschaít für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzreehten mit beschränkter Haftung" Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Berlin-Siemens-stadt-i cég jogutóda. ' A bejelentés napja: 1942. február 10. Németországi elsőbbsége: 1941. február 10. Ismeretes, hogy egyes fémek reakciós termé­keinek részben jó dielektromos tulajdonságaik vannak, és ezért ilyen termékeket villamos kon­denzátorokban már használtak. Könnyű előállít­hatósága és kiváló tulajdonságai miatt alumínium­oxidot e célra már alkalmaztak. Az oxidot fém­alumíniumból készült szalagra elektrokémiai eljá­rásokkal vitték fel, mely szalag egyben az egyik fegyverzetet alkotja. Az oly kondenzátorok, melyeknek két fémes fegyverzete között fémvegyületekből álló ilyen di­elektrikuma van, hőmérsékleti változásokkal szemben rendkívül állékonyak és az ismert im­pregnált kondenzátorokkal szemben, melyeknek dielektrikuma és köztartója papiros vagy más szerves anyag, lényegesen nagyobb körben hasz­nálhatók, mert az utóbb említett kondenzátorok hőmérsékleti változásokkal szemben rendkívül ér­zékenyek. A fentemlített reakciós termékekből álló dielektromos rétegek vékonyak és így me­chanikus behatásokkal szemben viszonylag érzé­kenyek. Így például, ha az ilyen dielektromos ré­teggel ellátott elektródára ellenfegyverzetként to­vábbi fémelektródát viszünk fel, akkor a dielek­tromos réteg gyakran megsérül, úgy hogy a kon­denzátorban rövidzárlat keletkezik. Ezért, hogy az ilyen kondenzátorok gyártását gazdaságossá te­gyék, az ellenelektródát kíméletes eljárásokkal vitték fel, például finoman elosztott alakban fel­gőzölték vagy katódosan felporlasztották. Bár az ellenelektróda ily felvitele a dielektro­mos réteget rendkívül kíméli, ezek a kondenzá­torok rövidzárlat következtében gyakran meghi­básodnak, mindenesetre átütési szilárdságuk leg­alábbis mérsékelt. E jelenség oka valószínűen ab­ban van, hogy. az a fegyverzet, amelyen a reak­ciós terméket létesítik, a dielektromos réteget lé­tesítő eljárás kezdetétől az ellenfegyverzet felvi­teléhez használt eljárás végéig mechanikus igény­bevételeknek, például hajlító igénybevételéknek van alávetve, melyek hatása alatt a dielektromos rétegek keménységük és ridegségük következté­ben beszakadnak és bennük hajszálrepedések ke­letkeznek. Ha az ellenfegyverzetet felgőzöljük, vagy katódosan felporlasztjuk, akkor a rendkívül fi­nom alakban elosztott fémrészecskék e hajszálre­pedésekbe behatolnak és rövidrezáró vagy félve­zető utakat alkotnak. A találmány értelmében oly villamos konden­zátorokat, amelyekben a dielektrikumot a fegy­ver ző anyag reakciós terméke alkotja és amely­nél az ellenfegyverzetet e dielektrikumra közvet­lenül felgőzöljük, vagy felporlasztjuk, a fegyver­zetnek azt az alakját, amelyben arra dielektri­kumként a reakciós terméket felvisszük, mindad­dig megtartjuk, amíg az ellenfegyverzet felvitele befejeződött és ez idő alatt a fegyverzetet, illető­tőleg a dielektrikumot mechanikusan nem vesz­szük igénybe, nevezetesen nem hajlítjuk. Ha az ellenfegyverzetet felvittük, akkor a kon­denzátorelem előállítása befejeződött és az ilyen kondenzátorelem tetszőleges módon tovább dol­gozható fel, mert azokat a' hajszálrepedéseket, amelyek a dielektromos rétegben a későbbi eljá­rás folyamán keletkeznek, legfeljebb levegő vagy pedig, ha a kondenzátorelemeket impregnálni kell, impregnáló anyag tölti meg, úgy hogy ezek a repedések rövidzárlatra vagy átütésre már nem adhatnak alkalmat. A találmány szerinti eljárással tekercselt kon­denzátorokat is előállíthatunk, melynek az előál­lítása eddig a sok selejt miatt rendkívül drága volt. A találmány szerinti eljárás továbbá egy­másra rakott rétegekből álló kondenzátoroknál is jelentős, mert az e célra eddig alkalmazott el­járásnál a dielektrikumban itt is keletkezhettek az előállítás közben hajszálrepedések vagy töré­sek. Ilyenek még akkor is előfordultak, ha a kondenzátorelemek síkbeli elhelyezéséről gondos­kodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom