136421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek periódikus jellegű működési folyamat szerint való üzembentartására s ez eljárás kivitelére való gép, ill. gépi berendezés

136.421 3 indokolt lehet a kompresszor és a turbinalapátoknak egymás közt időben nem egyező módon való elállítása, úgyhogy a kompresszor- és a turbinalapátok egymástól eltérő lefolyású periodikus elállítást kapnak. Az 1. ábra szerinti berendezés 14 vezérlőtengelyén a 15 és 18 bütykös tárcsák, bütykeik működésének időbeli sorrendjét tekintve, tulajdonképpen már ez utóbbi célnak megfelelően vannak felékelve, tekintve, hogy az ábrázolt helyzetben a 15 bütyökkel együttdolgozó 16 állítókar alapállásában, a 18 bütyökkel együttdolgozó 19 állítókar pedig a bütyök által felemelt állásában van. Pl. explóziós gázturbinaberendezés esetében lehetnek a kompresszor és a turbina záró helyzetbe hoz-' ható lapátjai a két gépen egymáshoz képest ilyen módon vezérelve; ezzel ellentétben azonban az 1. áb|$n látható berendezés, teljesen az ábrázolt bütyökállások mellett, a 3. és 4. ábrák szerinti működési folyamat kivitelére is alkalmas lehet, minthogy ekkor egyfelől a 17 állítószerv és az 1 kompresszor állítható lapátjai közti kapcsolat, másfelől a 20 állítószerv és a 2 turbina állítható lapátjai közti kapcsolat úgy is elképzelhető, hogy a lapátok mindkét gépegységen egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg jutnak a 2. ábra szerinti túlnyomásváltozásnak megfelelő helyzetekbe. Az 1. ábra szerinti berendezés 17, 20 állítószervei, ábrabeli szélességi méretüket tekintve, nyilván csak arra valók, hogy velük egyes lapátkoszorúk lapátjai legyenek beállíthatók. Explóziós gázturbinaberendezés esetében közvetlenül beláthatóan tényleg elegendő, ha a lapátok csak néhány, esetleg csupán egy lapátkoszorúban hozhatók záró helyzetbe, sőt ily berendezés gépegységein esetleg külön záró lapátkoszorúról is lehet gondoskodni, mely lényegileg csupán az ^átáramlás lezárására szolgál, s ennek megfelelően a dolgozó lapátkoszorúkon kívül a gép beáramlási vagy kiáramlási oldala felől (kompresszor esetén célszerűen a kiáramlási oldala felől, turbina esetén pedig a beáramlási oldal felől) van elrendezve. Azonban másszerű, pl. a 2. ábra szerinti működésmód esetében sem szükséges a lapátokat minden lapátkoszorúban beállíthatókká tenni, s a 3. és 4. ábrák szerinti megoldással egyezően elsősorban is elegendő, ha a lapátok csak a forgórészen, vagy pedig célszerűen csak az állórészen vannak — éspedig esetleg szintén nem minden lapátkoszorúban — beállíthatókká téve, bár a 2. ábra szerinti s ehhez hasonló működési folyamatok tökéletesebb és jobb hatásfokú megvalósítása végett könnyen érthető okból ajánlatos a lapátokat minél több, esetleg minden fokban beállíthatókká tenni. Ha többfokú gép esetén a lapátok ily módon több fokban is beállíthatók, úgy különböző, nem a találmány körébe tartozó szempontok szerint az elállítás fokonként különböző mértékben is végezhető. Az 1. ábra szerinti berendezés 17, ill. 20 elállítöszervének példaképpeni szerkezeti kivitele a 6. ábrán látható. Az elállítószerv — e megoldás esetében a 17 állítóhüvely — az axiális átáramlású gép 25 házöntvénye körül (a 16 ill. 19 állítókarral) váltakozva a 26—27 nyílirányban mozgatható, s belső oldalán minden egyes állítható lapátkoszorú számára egy-egy 28 körhorony van kiképezve, melyekbe a beállítható 8 álló lapátok 29 forgattyúkarjainak végcsapjai nyúlnak. E célra a 8 lapátok 30 forgáscsapjai a 25 házöntvényen tömített módon át vannak vezetve, s a 29 íprgattyúkarok, melyek végcsapjai 31 csúszódarabok segítségével vannak a 28 körhornyokba beakasztva, természetesen a házöntvény külső oldalán vannak a 30 forgáscsapok végeire szerelve. A forgáscsapokat a kellő szoros tömítés létesítése mellett is szorulásmentesen, szabad forgást biztosító 32 csapágybélésekben kell ágyazni; gázturbináknál, melyeknél á munkaközeg magas hőfoka miatt a forgáscsapok ágyazásának kenhető -sége meg van nehezítve, s ezért berágódástól kell tartani, a 32 ágyazás célszerűen önkenő hatású, nem fémes anyagból, pl. tömör szénből (kefeszénből, ívlámpaszénből) vagy grafitból készül, mely alapanyagba az önkenő hatás fokozása céljából esetleg steatit is keverhető. Steatittel való kenés ezenkívül természetesen más módon is tekintetbe jöhet; pl. a célnak jól megfelel a forgáscsapoknak általános felülvizsgálások alkalmával időnként, esetleg egyszersmindenkorra kezdetben steatittal való bedörzsölése is. A most ismertetett, vagy ettől eltérően más megoldású lapátelállító szerv periodikus jellegű működtetése, az 1. ábra szerinti berendezésnek megfelelően, a legtermészetesebb módon: a gép, ill. gépcsoport tengelyéről mechanikai kapcsolat útján eszközölt hajtáson kívül, még számos más módon is eszközölhető.. Az 1. ábra szerinti kivitelben az elállítószerv működésének magára az elállítható lapátokkal ellátott gép forgástengelyére vonatkoztatva van periodikus jellege, s ez a működési elv a találmány szempontjából általánosítva akkor is be van tartva, ha a működtető mozgásnak a gép tengelyéről való levétele nem folytonos mechanikai kapcsolat (pl. fogaskerékáttétel) útján, hanem pl. pneumatikus vagy elektromos erőátvitel segítségével történik, sőt az az eset is idetartozik, ha az elállítószerv mozgatását akár .maga a gép, akár pedig egy idegen energiával táplált berendezés végzi, melynek periodikus működtetése (pl. oldható mechanikai kapcsolattal, pneumatikusan, vagy elektromosan) a gép tengelyéről van vezérelve. Az állítószerv működésének a . beállítható lapátokkal ellátott gép forgása helyett más olyan üzemi menynyiségre vonatkoztatva is lehet periodikus jellege, mely a működés közben eltelő idővel (célszerűen közel egyenletesen) változik, s e szempontból a berendezésnek bármelyik olyan gépegysége vagy segédgépe is felhasználható, melynek a beállítható lapátokkal ellátott gép forgásától független állandó jellegű fordulatszáma van. Ha az állítószerv működtetését végző segédgép pl. egy állandó periódusszámú váltóáramú vezetékről táplált szinkron vagy szinkronjellegű (pl. szinkronizált aszinkron) motor, úgy a lapátbeállításnak, közveti énül az üzemben eltelő időre vonatkoztatva van periodikus jellege. A találmány szerinti periodikus lapátelállítás, a* 1. ábrának megfelelően közös tengelyen forgó kompresszorból és turbinából álló példaképpeni berendezés esetében, mindkét gépen egymással összhangzatban történik, s ugyanilyen módon, egymással összhangzatban eszközölhető az egyes gépeken az elállítás akkor is, ha a berendezés kettőnél több lapátkoszorús forgó gépből áll. Ilyen esetről van