136413. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás fojtótekercs rövid hullámokhoz
4 136.413 volna, akkor a tekercs kapacitásának értékét lényegileg a hányados adná meg, amelyben n a menetszám. A Cw kapacitás csak a tekercs kerültétől, azaz D átmérőjétől függ. A mérés eredménye szerint 0.05 mm vastagságú CuLC D huzal esetében —=r = 2,4 • . Olyan tekercs pF cm esetében, amelynek átmérője 25 mm és hossza 100 mm, példaképpen adott Lo = 12. 8mH induktivitás mellett C„. = 6 pF n = 1608 — = 0.0037 pF. n A belső kapacitás d = 0.4 pF. Ebből kitűnik, hogy nagy menetszámú tekercsek esetében a menetek közötti kapacitásnak nincsen semminemű jelentősége, hanem csak egész menetcsoportok egymásközti kapacitása, például a tekercs első és utolsó negyede közötti kapacitás mérvadó. Ebből azonban az következik, hogy a tekercs kapacitásának gyakorlatilag független-^ nek kell lennie a menetszámtól, a huzalvastagságtól és a huzal szigetelésétől, vagyis a tekercs kapacitása csak a tekercs abszolút nagyságától és alakjától függ. A következtetés helyességének ellenőrzése végett a három modelltekercset vastagabb (0.1 CuL) huzalból tekercseltük és ismét megmértük. A mérés eredményét a 3. és a 4. ábra szemlélteti. A 3. ábra a látszólagos vezetőképesség értekeinek görbéit tünteti fel. Az 1. ábrával való ösz-Az 5. és a 6. ábra a találmány szerinti nagyfrekvenciás fojtótekercs kiviteli példáit szemlélteti. Az 5. ábra szabadon felfüggesztett fojtótekercset, a 6. ábra pedig .tartótestre, például kerámiai anyagú tartótestre tekercselt tekercset mutat. A például 0,04 mm vastagságú lakkszigetelésű rézhuzalból készült tekercs hosszának emellett például 10 mm-nél kisebbnek kell lennie. A tekercs hossza átmérőjének három-, szorosa és négyszeres-között van. Ezt az arányt szehasonlítás azt mutatja, hogy a görbék pontosan egyeznek egymással. Különbségek, csak a mértékében és a frekvencia paraméterértékeiben vannak. A 4. ábra a látszólagos kapacitást mutatja és bizonyítja, hogy a tekercs kapacitása gyakorlatilag független a menetszámtól és a huzal vastagságától. Ha a 2. és a 4. ábra alapján megalkotjuk az egymáshoz tartozó tekercsek megfelelő rezonanciás frekvenciáinak arányát, akkor mindegyik tekercs részére egy, az induktivitások arányából vont négyzetgyöknek megfelelő állandót kell kapnunk, feltéve, hogy a megfelelő tekercsek kapacitása változatlan maradt. Hogy ez milyen mértékben van így, azt a következő táblázat mutatja. Az induktivitások arányából kiszámított elméleti értéket emellett aránylag pontatlannak kell tekinteni, mert az induktivi • tásnak lOOOHz-nél való mérésekor az ellenállás erősen meghaladja az induktivitást. A rezonanciás frekvenciákat a látszólagos vezetőképesség értékeit jelző görbék ama pontjai határozzák meg, amelyeken ezek a görbék párhuzamosak a képzetes tengelyhez, vagyis az előbbi esettel ellentétben nem a valós tengelyivel való metszőpontok, mert ilyen metszőpontok nagyobb rendszámú rezonanciás frekvenciák esetében nincsenek. Ezek a rezonanciás frekvenciák egyúttal azok a frekvenciák is, amelyeknél a látszólagos kapacitás (2. és 4. ábra) egyenlővé válik a .,belső" d kapacitással. azonban esetleg meg is változtathatjuk. Ha néhány rövidzárlati rezonancia a fojtótekercs munkakörzetébe eshet, a tekercs hosszát előnyösen átmérőjének körülbelül kétszeresére méretezhetjük; ez esetben például a tekercs hoszsza 3 mm és átmérője 1,5 mm lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyréteges, hengeres tekercsként kialakított nagyfrekvenciás fojtótekercs rövid, fő-A rezonanciás frekvencia rendszáma: A 1. tekercs rezonanciás frekvenciák aránya A rezonanciás frekvencia rendszáma: A 1. tekercs 2. tekercs 3. tekercs 01 1.734 1.906 1.956 ki 854 889 945 02 833 .934 935 k2 842 894 938 03 834 894 999 k3 859 884 914 OX . . . x-edik 04 k4 850 842 896 892 946 949 ures-jarasi rezonancia 05 850 952 964 kX .. . x-edik rövidzárlati rezonancia k5 06 855 844 905 895 964 954 kX .. . x-edik rövidzárlati rezonancia k6 850 915 958 1.772 1.834 1.909 1/ VLo/Lo 1.772 1.834 1.909
