136411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rövid, közepes vagy hosszú elektromágneses hullámokkal való távolságmérésre

2 136.411 vőberendezés a leadott impulzusok ütemének meg­felelően akként befolyásolódik, hogy nem veszi a térhullámokat, mimellett a közvetlenül érkező és az ellenállomásról visszavert kisfrekvenciás feszült­ségek közötti fázisviszonyt magában véve ismert kiértékelőkészülék állapítja meg. A mérőállomás adójának és vevőjének átkapcso­lását a talajhullámok és az ionoszférából visszavert térhullámok menetidejének kis különbsége miatt gyakorlatilag tehetetlenségtől mentesen és nagyon gyorsan kell foganatosítani. Célszerű továbbá, ha a mérőállomás adójának és vevőjének működését átmenetileg megszakító vagy gyengítő szervek egy­mástól függetlenül beállíthatók, mert ez lehetővé teszi a találmány szerinti berendezés működési viszonyainak az ellenállomás távolságától, az alkal­mazott hullámhosszaktól és a inoszféra visszaverő rétegeinek magasságától függő legkedvezőbb be­állítását. Ajánlatos a mérőállomás adóját és vevő­jét befolyásoló szervek olyan beállítása, amely a vétel erősítése végett lehetővé teszi aránylag hosz­szú időtartamú impulzusokra tagolt talajhullám vételét, másrészt azonban éppen hogy kizárja a tér­hullámok vételét. Az adó és a vevő megszakítá­sainak időtartamát célszerűen úgy választjuk meg, hogy lehetőleg pontosan megfeleljen a leghosszabb menetidejű térhullámok menetidejének. Az adó és a vevő működésének megszakítását a találmány szerint előnyösen a nagyfrekvenciás körben végezzük, mert ez esetben a berezgési fo­lyamét kevésbbé zavaró, mint akkor, ha a megsza­kítás a nagyobb időállandójú kisfrekvenciás kör­zetben megy végbe. Esetleg egy közbensőfrekven­ciás körben is lehet az adó és a vevő működésének megszakítását vagy gyengítését foganatosítani. A megszakítókat a találmány szerint úgy alakít­juk ki, hogy nyitási és zárási idejüket egymáshoz képest időbelileg el lehessen tolni, vagy egymás­tól eltérően lehessen beállítani. Emellett azonban csak kivételes esetekben lehet az együteműség el­éréséhez szükséges közös feszültségforrás alkalma­zásától eltekinteni. A találmány alábbi részletes ismertetéséhez feltételezzük az egyszerűség ked­véért, hogy a megszakítók együteműén záródnak és nyitódnak. A megszakítást olyan feszültségszintű ponton végezzük, amelyen sem túlságosan kicsiny feszült­ség okozta érintkezési nehézségek, sem túlságosan nagy feszültségből adódó bontási nehézségek nem keletkeznek. A találmány megvalósíthatóságát egyszerűsíthet­jük avval, hogy az adó és a vevő működését nem szakítjuk meg teljesen, hanem csak gyengítjük a kisugárzott energiát, illetőleg a vett feszültsége­ket. A találmány további részletei a rajzbeli ábrák alább következő ismertetéséből tűnnek ki. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés váz­lata. A kisfrekvenciás 1 rezgéskeltő az ismert tá­volságmérő berendezésekben szokásos módon ve­zéreli a 2 frekvenciaátváltót, amely a 4 adóerősítőt a nagyfrekvenciás 11 rezgéskeltő, például vissza­csatolt, morgós, vagy billenő rezgéskeltő ütemében működtetett mechanikai 3 megszakító ütemében vezéreli. Mechanikai megszakító természetesen ke­vésbbé alkalmas a gyakorlatban és ezért ajánlatos az adó és a vevő működése megszakításának vagy gyengítésének elektronkapcsolóval, illetőleg rács­vezérlésű kisütőcsövekkel, vagy a villa-, visszhang­os visszacsatolásreteszelés, valamint a távolbalátás terén ismeretes más rendszabállyal való foganato­sítása. A megszakítás f4 frekvenciája kisebb, mint az f2 nagyfrekvencia és kisebb vagy nagyobb lehet az fj kisfrekvenciánál, azonban eléggé különböz­nie kell ettől. Hogy a frekvenciákat minden körül­mények között kifogástalanul meg lehessen külön­böztetni egymástól, a találmány szerinti berende­zésben az ft frekvenciát előnyösen fokozatokban változtathatóvá tesszük. A B ellenállomás 5 adójának impulzusai azonos f2 frekvenciájú vagy más f 3 frekvenciájú 6 adót gerjesztenek, amelynek sugárzása 7a antennán, 7 erősítőn és 8 megszakítón át a 9 vevőbe jut. A 10 kiértékelőkészülék ismert módon megállapítja az 1 és 9 szervek kisfrekvenciás feszültségének fázis­viszonyát, amelyből megállapítható a keresett tá­volság. A következőkben részletesebben ismertetjük a találmány szerinti berendezés működési módját. Ha a 3 és 8 megszakítók állandóan zárva volná­nak, nem lehetne a távolságot egyértelműen meg­határozni, mert a mérőállomásra a talajhullámtól származó impulzuson felül mindenkor még több, a térhullámoktól származó impulzus is érkeznék. Ha a 3 és 8 megszakítók időszakosan záródnak és nyi­tódnak, mimellett a zárás TI időtartamra kisebb, mint a talajhullám oda- és visszamenetelének ti menet­ideje, akkor a 10 kiértékelőkészüléket csak a 12 ve­vődióda gerjeszti, a 9 vevő ellenben nem, mert a 8 megszakító nyitódik, mielőtt a B ellenállomás 5, 6 vevő-adójától visszavert hullám a nagyfrekvenciás 7 erősítőbe érkezik. Ha azonban a zárás tt ideje nagyobb a talajhullám t, menetidejénél, akkor a 9 vevő energiát kap a B ellenállomás 6 adójától és a 10 kiértékelőkészülék a kívánt módon elvégez­heti a fázisok összemérését. Hogy a kiértékelő­készüléket használhassuk, feltétlenül szükséges, hogy a kisfrekvencMs rezgések teljes y- periódu­sában ne legyen megszakítás. Ha a kiértékelőké­szülékben Braun-féle csövet alkalmazunk, akkor a szem ingerérzékenységének tehetetlensége okozta takaróhatás következtében a 9 vevőtől szolgáltatott kisfrekvenciás impulzusok a nagyságok megfelelő méretezése mellett megszakított periódusokból is származhatnak. Az egymással váltakozó impulzu­sok esetleg olyan segédrezgőkört gerjeszthetnek, amely az impulzusok szüneteiben továbbrezeg és így elejét veszi annak, hogy a Braun-féle cső su­gara többszörös mozgást végezzen. A 2. és a 3. ábra a fennforgó viszonyokat egy példa kapcsán szemlélteti. Mint a 3. ábrából kitű­nik, az A mérőállomástól 30 km-re levő B pont távolságát kívánjuk meghatározni. Tegyük fel, hogy a Heaviside-réteg alsó határfelületének ma­gassága ezen a napon 150 km. Ez esetben 2.30 (km) ti ~ „-^rT^rrr-^--— °-2 msec 1 300.000 (km, 2.150 x = —= l msec 2 300.000 4.150 T, = = 2 msec 3 300.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom