136409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hullámenergiát irányítottan adó vagy vevő rezgő és azzal szomszédos irányított rezgő kölcsönös befolyásának kiegyenlítésére

136.409 3 mimellett k abszolút értéke jóval kisebb egynél, i, R = yn—3 • k . <p.2 (11) i2 R = ( p 2 — j. k. Vl x (12) Az (px feszültséghez tehát hozzá kell adni az ip feszültség bizonyos részét, az <pz feszültséghez pe­dig az g?1 feszültség bizonyos részét. A k érték helyes megválasztása esetén ennélfogva lehetséges a kancsalság tökéletes kiegyenlítése. Az 5. ábra szerinti berendezést meg lehet vál­toztatni olymódon, hogy az induktív reaktancia vagy a kapacitív reaktancia vagy mindegyik reak­tancia két átvivőjét egyetlen átvivővé foglaljuk össze. Emellett a kapacitív, illetőleg az induktív reaktanciát tetszőleges arányban oszthatjuk el a hozzá tartozó átvivő elsődleges és másodlagos ol­dalára; csak arról kell gondoskodni, hogy az ösz­szes reaktanciának meglegyen a szükséges nagy­sága. Az induktív reaktancia! egyesíteni is lehet a hozzá tartozó átvivővel, ha ennek méreteit és te­kercseinek menetszámát úgy választjuk meg, hogy helyettesíthesse a külön induktív reaktanciát. Le­hetséges végül a két reaktancia egyikének a két rezgőáramkör közös vezetékszakaszába való gal­vános bekapcsolása is; a másik reaktanciának azonban induktív úton csatoltnak kell maradnia. A 6., 7. és 8. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas további berendezéseket szemléltet. Ezeknél a két rezgő közötti feszültség­különbség kiegyenlítését úg3? végezzük, hogy mind­egyik rezgő feszültségének e feszültségek arányá­val egyenlő arányú kis részét, például a hidkap­csoláshoz hasonló kapcsolási elrendezéssel vagy ismert vagy javasolt fázistoló szervekkel, lehetőleg visszahatástól mentesen és esetleg bizonyos szög­gel villamosan elfordítva, visszük át a másik rez­gőre. Például mindegyik rezgőt oly átvivővel köt­hetjük össze, amelyről levehetjük a rezgő feszült­ségének egy részét. Ezeket a részfeszültségeket, amelyek ugyanúgy aránylanak egymáshoz, mint a rezgők feszültségei, egy-egy hidkapcsolási elrende­zés segélyével a másik rezgőhöz tartozó átvivő má­sodlagos oldalának főáramkörére kapcsoljuk. A 6. ábra ilyen berendezés kiviteli példáját mu­tatja. Az 1, 2 rezgők mindegyikének R; belső el­lenállása van. Mindegyik rezgő egy-egy oly 36, illetőleg 37 transzformátorral van összekötve, amelynek másodlagos oldaláról részfeszültséget le­het levenni. A két részfeszültség úgy aránylik egy­máshoz, mint a rezgők feszültségei. A 36 transz­formátornak az 1 rezgő rácsfeszültségével gerjesz­tett másodlagos tekercse 38 hidkapcsolási elrende­zés két szimmetriapontjával van összekötve; a hid­kapcsolási elrendezés másik két szimmetriapontja külső 40 ellenálláson át a 37 transzformátornak a 2 rezgő feszültségének főrészével gerjesztett má­sodlagos tekercsével áll összeköttetésben. A 37 transzformátornak a 2 rezgő részfeszültségével ger­jesztett másodlagos tekercse az előbbivel azonos kialakítású 39 hidkapcsolási elrendezésen és külső 41 ellenálláson át a 36 transzformátornak az 1 rezgő feszültségének főrészével gerjesztett másod­lagos tekercsével van kapcsolatban. A 40, 41 ellen­állások az ábrázolt berendezéshez csatlakozó vevő­vagy jelzőkészülék belső ellenállásainak felelnek meg. • A 7. ábra az előbbivel azonos alapelvű berende­zés más kivitelét szemlélteti. Itt az i, 2 rezgők közvetlenül össze vannak kötve egy-egy 38, illető­leg 39 hidkapcsolási elrendezés két szimmetria­pontjával, a hidkapcsolási elrendezések másik két szimmetriapontjához pedig a rezgőknek róluk le­vett részfeszültségét egy-egy 40, illetőleg 41 külső ellenálláson át a másik rezgő főáramkörébe vezető egy-egy 42, illetőleg 43 transzformátor csatlakozik. A 42, 43 transzformátorok oly méretezésűek, hogy másodlagos feszültségeik ugyanolyan arányban vannak egymással, mint B rezgők feszültségei. Sok esetben előnyös, ha a 6. és 7. ábra szerinti berendezést úgy alakítjuk ki, hogy a szükséges fáziseltolást és arányképzést a hidkapcsolási el­rendezések maguk végezzék. Ezt a hidkapcsolási elrendezéseknek a 8. ábra szerinti oly kialakításá­val érhetjük el, amelynél az elrendezés két egy­mással szemben levő ágában 44 és 45 ohmos ellen­állások vannak, másik két ága pedig egy-egy 46, illetőleg 47 ohmos ellenállást és egy-egy 48, illető­leg 49 kapacitív ellenállást tartalmaz. A találmány nem szorítkozik az ábrázolt kiviteli példákra. Alkalmazhatunk például kettőnél több egymással szomszédos re:?got is, amelyek akár egy­formák, akár különfélék lehetnek. Ez esetben az eredeti rezgőt mindegyik szdrnszédos rezgővel, pél­dául a 2. vagy a 3. ábra szerinti késleltetőláncok útján össze kell kötni. A találmányt különben rez­gők minden oly csoportiával kapcsolatosan lehet alkalmazni, amelyet egymással szomszédos, de az érkező hanghullámokkal nem közösen gerjesztett, azaz nem egymással sorbakapcsolt rezgők alkotnak. Ily esetben a csoport összes rezgőit megfelelő kés­leltetőláncok útján egymással össze kell kötni. * A találmány nem szorítkozik az elektroakuszti­kai rezgők terére sem, bár a megoldott feladat ed­dig főleg vízalatti hangvételre való rezgők eseté­ben merült fel, hanem értelemszerűen alkalmaz­ható nagyfrekvenciás elektromágneses rezgésekhez használt antennákkal kapcsolatban is. A találmányt akkor is lehet alkalmazni, amikor csak egyetlen rezgővel dolgozunk és ennél az azt környező falak a fent körülírt káros behatást fej­tik ki. Ha ugyanis a környező falak a rezgőhöz viszonyítva nem részarányos elrendezésűek, akkor szintén keletkeznek zavaró visszaverődések, ame­lyeknek egy része eléri a rezgőt és kancsalságot idéz elő. Ezt a kancsalságot a találmány^ szerint úgy lehet megszüntetni vagy legalább is nagy mér­tékben csökkenteni, hogy a környező falakon egy vagy több segédrezgőt helyezünk el és ezeket a 2—8. ábra szerinti bererfdezések valamelyikének segélyével a vevő rezgővel összekötjük. A segéd­rezgőket nem használjuk, ezek csak arra valók, hogy megszüntessék a környező falak a vevő rez­gőre kifejtett zavaró hatását. A találmány szerinti összes rendszabályok adókra és vevőkre egyaránt alkalmazhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hullámeríergiát irányítottan adó vagy vevő, főként elektroakusztikai rezgő és azzal szom­szédos irányított rezgő kölcsönös befolyásának ki­egyenlítésére, melyre jellemző, hogy a két rezgő­ben gerjesztett feszültségeknek azt a különbségét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom