136397. lajstromszámú szabadalom • Keret sínjárművek háromtengelyű beállóalvázainak egytengelyű szélső alvázai számára
2 136.397 csekély részével terhelve legyen. Az egytengelyű részalvázak hordókereteít eddig nem szemléltetett különleges rugókkal függesztették fel és vezették a csapágytokokon. A szemléltetett példakénti kiviteli alaknál az itt meglévő egytengelyű alvázak hordókereteinek oldalsó részei nem merev tartókból, hanem rúgólemezekből vannak kialakítva. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál példaképpen az —f, f1 és g, g1 — rúgólemezek vannak elrendezve, melyek középső részüknél a —h, i— csapágytokokkal és végeikkel a hordókeret —k, 1, illetve m, n— fejrészeivel vannak összekötve. Ilymódon az alaprájzsíkban merev keret jön létre, melynek parallelogrammvezetőrúdak módjára a keret fejrészeivel kapcsolatban elrendezett —f, f\ illetve g, g1 — oldalrészei függőleges irányban, de rugózva működnek. A hordókeretek merev —k, 1, illetve m, n—• fejrészein lehetnek a járműszekrény támaszpontjai, azok továbbá a fék részeinek és (sínautóknál, motorkocsiknál) a motor felfüggesztő berendezései és más effélék elrendezésére használhatók fel. A 3. ábrán a szélső alváz hordókerete rugalmas oldalrészeinek az 1. és 2. ábrának megfelelő elrendezés látható háromtengelyű beállóalvázhoz. A 4. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál ellenben a hordókeret oldalrészei egy-egy rugalmas —f—• részből és a —p— vezetőrúdakból állanak, mimellett a rugalmasrészek a tengely fölött és a vezetőrúdak a tengely alatt — vagy fordítva — rendezhetők el. Emellett természetesen a rugalmas —f— rész több rúgólemezből is készülhet. Az 5. ábra oly elrendezést mutat, mely a hordókeret egyenlőtlen terheléseinek felvételére jön számításba, melyeknél a tengely egyik oldalán a hajtómotor van felfüggesztve. Ebben az esetben, mint a rajz mutatja, a hordókeretnek nagyobb mértékben terhelt felén fent vagy lent pótlólagos —fa—• rúgólemezeket rendezhetünk el i'igy, hogy a két —k, 1— fejrész besüllyedése közel egyenlő marad. Ezt különböző keresztmetszetű rúgólemezek alkalmazásával is érhetjük el. Eközben nem szükséges az egyik fejrésztől a másikig végigmenő rúgólemezeket alkalmazni, hanem mindegyik fejrész különállóan a terhelésnek megfelelő keresztmetszetű egy vagy több rúgólemez révén köthető össze a csapágytokkal. Egyenlőtlen terhelések felvételére való egy további kiviteli alakot a 6. ábra mutat, mely szerint a csapágytokokat a rúgóhossz közepén kívül rendezzük el, úgyhogy ilymódon egyenlőtlen rúgókarokat kapunk. Itt, valamint természetesen valamennyi további kiviteli alaknál a rúgólemezek száma tetszőleges lehet. A rúgólemezek, ahol lehetséges, úgy is rendezhetők el, hogy vagy csupán a csapágytokkal, vagy pedig csupán a hordókeret fejrészeivel legyenek szorosan összekötve, másik végeikkel ellenben a fejrészekhez vagy pedig a csapágy tokokhoz csuklósan csatlakozzanak. A hordókeretnek fent leírt kialakítása mindennemű egytengelyű alváznál, tehát a bevezetőben említett, egymástól különállóan elrendezett egytengelyű forgó alvázaknál is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Keret sínjárművek háromtengelyű beállóalvázainak egytengelyű szélső alvázai számára zárt, vízszintes irányban merev keretszerkezettel, melynek oldalai középső részükön a csapágytokkal vannak összekötve, azzal jellemezve, hogy az oldalak rugalmas tartókként (pl. f, f1 , illetve g, g 1 ) vannak kialakítva és a hordókeret fölött végeikkel a hordókereten felfüggesztett hosszanti lemezrúgók vannak alkalmazva a kocsiszekrény megtámasztására. 2. Az 1. igénypont szerinti keret kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hordókeretek fejrészei (pl. k, 1, illetve m, n) különböző terhelésének kiegyenlítésére pótlólagos rúgólemezek (pl. f2 ) vannak alkalmazva a csapágytokok (pl. h, illetve i) előtt vagy mögött (5. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti keret kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hordókeretek fejrészei (pl. k, 1, illetve m, n) különböző terhelésének kiegyenlítésére a csapágytokok (pl. h, illetve i) a rugólemezek (pl. f, f1 , illetve g, g 1 ) hosszközepén kívül vannak elrendezve (6. ábra). 4. Az 1. igénypont szerinti keret kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldalak egyes rúgókarjai a fejrészek különböző terheléseinek kiegyelitésére a terhelésnek megfelelő keresztmetszetűre vannak méretezve. 1 rajz Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2352, — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
