136376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraffin felhasználásával készült mosószer, elsősorban mosópor előállítására
Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.376. SZÁM. 23. e. OSZTÁLY. - M-12707. ALAPSZÁM. Eljárás paraffin felhasználásával készült mosószer, elsősorban mosópor előállítására. Bejelentő: dr. Molnár Béla vegyészmérnök, Budapest. Bejelentés napja: 1943. évi április hó 12. A most forgalomban lévő egységes minőségű mosóporok 10% zsírsavat és 90% szervetlen, víztartalmú alkalikus anyagot, pl. szódát és esetleg vízüveget tartalmaznak. A múltban zsírsav helyett felhasznált zsíralkoholszulfonátok alkalmazásától, — bár ezek mosóhatása lényegesen jobb volt, mint a természetes zsírsavak alkáli sóié — anyaggazdálkodási szempontok miatt el kellett tekinteni. Ugyancsak anyaggazdálkodási szempontok igen kívánatossá tennék^ olyan mosópor előállítását, amihez nem szükséges az ezidőszerint felhasznált és az emberi táplálkozásra is alkalmas anyagból, növényi olajból vagy faggyúból készült zsírsav sem. Amellett természetesen az is kívánatos volna, ha a készítmény mosó hatását a zsíralkoholszulfonátos mosóporokét megközelítő mértékre lehetne emelni. Ilyen készítmény előállításával foglalkozik a jelen bejelentés. Zsírsavak előállítására, paraffinnak levegővel való oxidálása útján Schaal már 1884-ben német szabadalmat kapott. A korszerű eljárások is lényegükben ugyanezen elven alapulnak, a fejlődés a kísérleti körülmények alkalmasabb megválasztásában, katalizátorok alkalmazásában és főképpen a nyert termék feldolgozásának módjában volt. Ugyanis, ha az oxidációt teljesen végigvezetjük, egyrészt a nagyfokú krakkolódás miatt jelentős veszteségünk van, másrészt a termék sötétszínű és bűzös anyagokat tartalmaz. Ezért a korszerű eljárások az oxidációt lehető alacsony hőmérsékleten és csak kb. félig engedik lejátszódni, pl. 70-es savszámig, mert ekkor még a bűzös oxisav kevés és a termék világos. Ebből a termékből azután az elszappanosítható zsírsavat az el nem szappanosítható résztől, mely a változatlan paraffint is tartalmazza, alkalikus közegben történő zsíroldószeres extrakcióval, vagy célszerűbben vákuumdesztillációval távolítják el, majd a paraffinrészt újabb oxidációnak vetik alá. U. i. az elegyben jelenlévő el nem szappanosítható részt, tehát a zsíralkoholt és változatlan paraffint egyszerűen ballaszt-anyagnak, sőt károsnak tartották, mert a paraffin a felhasználáskor elszappanosított zsírsavrész habzóképességét erősen lerontja. Rögtön látható, hogy az eljárást nehezen keresztülvihetővé ez az elválasztás teszi, ami éppen ezért számtalan szabadalom tárgya. Olyan korszerű eljárás, amelyik a fentemlített elválasztás nélkül is elsőrangú nyersanyagot tudna előállítani, nem ismeretes. Kísérleteim céljául nem a tiszta zsírsav előállítását tűztem ki, hanem az optimális mosó-és tisztítóhatású anyag előállítását. Eközben azt a meglepő . tapasztalatot tettem, hogy az olyan anyag, amelyben nemcsak zsírsav, hanem megfelelő mennyiségű el nem szappanosítható közbeeső oxidációs termék, mint pl. zsíralkohol, sőt változatlan paraffin is van, mosóhatásban messze felülmúlja a tiszta zsírsavakat, éspedig nemcsak a mesterséges, hanem a természetes zsírsavakat is. Ezen fokozott tisztító hatás valószínűleg a zsírsav alkálisója által tökéletesen emuigeált zsíralkohol és paraffin fokozott tisztító és zsíroldó hatásával magyarázható. Külön értéket ad ezen felismerésnek az a szerencsés körülmény, hogy az optimális mosóhatás olyan összetételű elegynél mutatkozik, amely a paraffin kíméletes oxidációjával egy munkamenetben még éppen elérhető, anélkül, hogy jelentős anyagveszteség, sötét szín, vagy kellemetlen szag a terméket elrontaná. Ezáltal elérhető, hogy a természetes zsírsavnál nagyobb mosóhatású terméket nyerjünk igen egyszerű eljárással, egy munkamenetben, megtakarítva az elválasztással járó körülményes és drága műveleteket. Az újítás tehát azon a felismerésen alapul, hogy megfelelő mértékig vezetett oxidálás még tiszta és világo.3 terméket ad, amelyből az el nem szappanosítható részt, — ellentétben az eddigi eljárásokkal — nemcsak fölösleges elválasztani, hanem egyenesen káros is, feltéve, hogy a nagy mosóképesség és nem a nagy habzóképesség elérése a cél. Példa: 110 g 52 C°-os dermedéspontú fehér paraffint az ismert módszerrel (pl. 118 C°-on manganát jelenlétében, levegő átfúvatással) addig oxidálunk, míg közvetlen titrálással megállapítható savszáma 108—110 lesz. Ekkor mézsárga, kb. 39 C° cseppenéspontú, kb. 140 észterszámmal bíró, 30% el nem szappanosítható részt tartalmazó anyag keletkezik. A még folyékony termékhez 100 cm3 10%-os nátronlúgot adva 3 órán át vízfürdőn melegítjük, majd 400 cm3 vizet és 420 g ammóniák -szódál téve hozzá, alapos elkeveredés és felmelegítés után fémtálcára öntjük. Pár órai hűlés után
