136369. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható ülőke

Megjelent 1954. évi november hő 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.369 34. g. 1-10. OSZTÁLY. - L—8859. ALAPSZÁM. Összecsukható ülőke László Béla műszaki faáru készítő, Budapest Bejelentve: 1942. július 31. Találmányom olyan ülőkére vonatkozik, mely az ülőalkalmatosságot és a lábak pihentetésére szolgáló zsámolyt magában egyesíti. Ezenfelül a találmányom szerinti, egyesített ülőke, használat után, laposan összecsukható és aránylag kiß helyen helyezhető el. tilő foglalkozásoknál, mint pl. szabóság, irodai köny­velés, némely orvosi rendelés, háztartás, ahol a lá­bak, elzsibbadásának megakadályozására zsámolyt használnak, találmányom elkerüli azokat a hátrányo­kat, melyek az osztott bútordarabok összekeresésé­vel és ezek térfoglalásával kapcsolatosak. Lépcsőnek kiképezve, üzletekben, a legegyszerűbb kezeléssel, mindig szolgálatra készen van és összerakva, nem torlaszolja el a kiszolgáló asztal mögötti átjárókat. Fenti célokat találmányom azzal éri el, hogy az ülőlap oly módon van alátámasztókkal csuklósan összekötve, hogy ezek egyrészének 'terepszögét az ülőlapba vésett, (Szögben kifutó kivágás határozza meg, míg másik részüknek Aerpeszszöge az alátá­masztópárok között bekapcsolt terpesztők segítségé­vel állítható. Az alátámasztópárok között bekapcsolt terpesztök a hosszabb alátámasztókat a!z ülőke ösz­szecsukásakor a rövidebb, alátámasztókhoz emelik úgy, hogy az ülőke összecsukott állapotaiban az alá­támasztópárok önműködően, laposan egymásra fek­szenek. Az egy párhoS tartozó alátámasztok közötti összeköttetést fokok vagy lépcsők képezik, melyek oly távolságban vannak az ülőlap alatt elhelyezve, hogy azoknak némelyike az ülőkén ülőnek ké­nyelmes lábfelfekvést nyújt, ha pedig töbtí egymás­fölötti fok vagy lépcső képezi az összeköttetést, úgy az ülőke kis lépcsőként is használható. A találmány. szerinti ülőke, a mellékelt rajzon, három ábrában, példaképen van bemutatva, melyek közül aa 1. ábra a használatra beállított ülőkét, oldalnézet­ben mutatja, a 2. ábra az összecsukott ülőkét, használaton kívül, oldalnézetben szemlélteti. A 3. ábra szintén az összecsukott ülőkét, használa­ton kívül, elölnézetben, több lépcsős fokkal, létra­szerűen kiképezve mutatja. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (c) ülőlap az (a) és (b) támaszrészek tetején, a (d) és (e) csuklós pántok bekapcsolásával van helyze­tében megerősítve. Az ülőlapba vésett (f) kivágá­sok és az (a) és (b) támaszrészek ferde (g) vá­gásai az (a) és (b) támaszrészek hajlásszögeit határozzák meg. A (h) és (j) szegecsek a pántok­nak a.fából való kiszakadása ellen adnak biztosíté­kot. A (k) terpesztők az (a) és (b) támaszrészek terpesztésének határait biztosítják. Az (1) lépcső az ülőke lábpihenője. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (1) zsá­molylépcső mellett alkalmazott (m) lépcső — eset­leg lépcsők — az ülőke létrakénti használatát teszi lehetővé. A (c) ülőlapban alkalmazott (n) hossz­kivágás arra szolgál, hogy a kéz ujjbegyeinek be­illesztésével az ülőke könnyen összecsapható, fel­állítható és szállítható legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Ülőke, amelyre az a jellemző, hogy az ülőlap oly módon van alátámasztókkal csuklósan összeköt­ve, hogy ezek egyrésze az ülőlap alsó lapjába vésett, szögben futó kivágással, előre meghatározott ter­peszszögben rögzíthető és másik részük, összekötő kitámasztók segítségével, szintén előre meghatáro­zott terpeszszögbe állíthatók és ugyané kitámasz­tók segítségével az ülőke olyképpen csukható össze, hogy egy-egy alátámasztó pár laposan egymáson feküdjék. 2. Az 1. igénypont szerinti ülőke kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alátámasztok közé láb­nyugvónak kiképzett lépcső vagy lépcsők vannak illesztve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti ülőke kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alátámasztó-pá­roknak egymás fölött fekvő hágcsókkal való össze­kötésével az ülőke létraszerü kiképzést is nyer. 1 rajz, 3 ábra A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1174 — Terv Nyomda. — F. v.: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom