136367. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás kettősvezeték-átvezetés ultrarövidhullámú cső szigetelőrésein
136.367 3 •zetődarabokkal helyettesítjük. Ekkor az E—E' síkban a kettős huzalvezeték ismeretes potenciál- és erővonalképét kapjuk, melynél a —d— tengelytávolságban lévő •—r0 — sugarú vezetőket e távolságban két erővonalforrással helyettesítjük. (9. ábra). Anélkül, hogy az erővonalakat zavarnék, a vezetőket most már dielektromos réteggel vehetjük körül, melyek keres&tmetozetének kerülete ekvipoteneiális vonallal esik egybe. Ezáltal a kapacitás változik és keresztmetszetfelület megfelelő választásával lehetséges, hogy effajta vezetődarab hullámellenállását előre meghatározott nagyságúira állítsuk be. Kettősvezető induktivitás értéke L6 = 4 : In — ro [cm] (a P permeabilitás valamennyi dielektromos rétegben ugyanaz). A Cb kapacitás értéke egyszerű közbenső számítással adódik: cb = — • In \- in \- In — «ír r d—* i Emellett feltételeztük, hogy S2 ~ 1, továbbá a megengedett egyszerűsítéseket is elvégeztük: d~e, d yy r0 (lásd 9. ábrát) A hullámellenállások négyzeteit az a és b körzetekben egyenlővé téve a következő egyenletet kapjuk: Lb r? u, d í X • (i * i i d | , , d—*] —- = Z, = 16 In —I — In f- In + In = Ebből az — viszonyt — függvényében kiszámíthat -ro ro juk, ha figyelembe vesszük az — = — fi összefügd r o d gést (a függő és független változókat természetesen megint felcserélhetjük). Ha az x tényezőt ismerjük, akkor a kettős huzalvezetéknél ismeretes viszonyok alapján lehetséges, hogy a dielektromos burkolat OM középponttávolságát és a PQ átmérőjét meghatározzuk. Ezzel a hosszanti szelvény is ismeretessé válik (lásd a 8. ábra hosszanti metszetét). Az átmeneti körzetben vett keresztmetszetek, melyek a vezető távolfekvő végeinek közelében fekszenek (—a— körzet), elméletileg igen nagy felülettel rendelkeznek. Az —a— körzetben való átmenet pillanatában a köröknek végtelen nagy a sugaruk. Mivel azonban az—a— és —b— közötti határfelületeknek a gyakorlatban soha sincs végtelen kiterjedésük, az adott feltételekhez alkalmazkodunk és méghatározott távolságtól kezdve a szelvényt úgy alakítjuk ki, miként azt a 8. ábrán szaggatott vonallal jeleztük. Elméletileg ezzel rövid körzetet teremtettünk, melyben a hullámellenállás az egyébként állandó értéktől csak csekély mértékben tér el. Gyakorlatilag azonban lehetséges lesz az egyébként egyenes átmenővezeték megfelelő alakváltozásával ezen a rövid darabon is gyakorlatilag ugyanakkora hullámellenállást létesítenünk. A találmány tárgyát nemcsak nagyfrekvenciás kettős vezetők ultrarövidhullámú cső belsejében elrendezett szigetelő részeken való átvezetésénél hias'z'nálhatjuk, hanem vákuumot tömítő átvezetésekhez általában célszerűen felhasználhatjuk. A találmány tárgyát adott esetben nagyfrekvenciás kettősvezetékeknek szigetelőréiszeken való egyéb átvezetéséhezi is felhasználhatjuk, akkor is, ha ezek a szigetelőreszek nem tartoznak ultrarövidhullámú csőhöz. f. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfrekvenciás kettősvezeték-átvezetés 'szigetelőrészeknek, főként ultrarövidhullámú csövek szigetelőrészeinek határfelületein, melyre jellemző, hogy az egyik közegből a másik közegbe való átmemeti körzetben a vezetőknek vagy a dielektromos közbenső rétegeknek vagy mindkettőnek mértani méretei folyamatosan akkért változnak, hogy a kettősvezeték hullámellenállása az egész vezető hoszsaa mentén állandó. 2. Az 1. (igénypont szerinti átvezetés kiviteli alakja, melynél a kettősvezeték koaxiális csővezeték, melyre jellemző, hogy a belsővezétőnek állandó keresztimetszete van, a dielektrikum átmérője az átmeneti körzetben növekszik és a külsővezető belső átmérője oly mértékben növelt, hogy a hullámellenállás a vezető egész hossza mentén állandó. (4. ábra.) 3. A 2. igénypont szerinti átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a külsővezető csonkakűpalakú és a csonkakúppal bezárt dielektrikum forgásellipszoid. (5. ábra.) 4. Az 1, igénypont szerinti átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a koaxiális csővezeték külsővezetője állandó átmérőjű, a dielektrikum átmérője az átmeneti körzetben növekszik és a belsővezető átmérője oly mértékben csökken, hogy a hullámellenállás a vezető egész hossza mentén állandó. 5. A 4. igénypont szerinti átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a dielektrikum az átmeneti körzetben csonkakúpalakú és a fcelsővezető forgásellipszoid. (6. ábra.) 6. A4, igénypont szerintii átvezetés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a dielektrikum az átmenő körzetben forgásellipszoid alakú és a belsővezető csonkakúpalakú (7. á'bra). 7. Az 1. igénypont szerinti átvezetés kiviteli alakja, melynek párhuzamos huzalvezetéke van, melyre jellemző, hogy az átmeneti körzetben mind a két vezetlőhuzal egymással állandó szöget zár be és; minden egyes vezetőnek változó keresztmetszetű olyan dielektromos burkolata van, hogy a hullámellenállás a vezető egész hossza mentén állandó (8. ábra). 2 rajz Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1173. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
