136358. lajstromszámú szabadalom • Hordozólemez, ill, alváz, nagyfrekfenciájú villamos készülékekhez
136.358 közelítésben lapos köralakú lemez szimbolizálja. Az elektromágneses mező következő differenciálegyenleteiből: rot H = 0,4 7ri, ÓK rotE fiőt 1(T valamint az áram egyenletéből: E = QÍ ezt az egyenletet vezethetjük le: ,«10 " 1. 2. 3. rot rot i 0,4^ őt Ez egyenletben H a mágneses mezőerősség Oerstedben, i az áramsűrűség A/cm2 -ben, E a villamos mezőerősség V/cm-ben, /x a permeabilitás Gauss/Oerstedben, o pedig a fajlagos ellenállás £2 cm-ben kifejezve. Minthogy mármost általában rot rot i = grad • div i — Ai, 5. kvázi-stacionárius folyamatokra szorítkozva, azaz duzzadásmentes mezőt feltételezve, a következő egyenlet adódik: Ai--0,4 " v 10~8 ói Ha továbbá csak szinuszalakú folyamatokat veszünk figyelembe és ennek megfelelően az i áramsűrűséget eJmt függvénye alakjában írjuk fel, ahol a> a körfrekvenciát jelöli és az áramsűrűséget a feltételezésnek megfelelően az r sugárral fordítva arányosnak s végül a z axiális koordináta függvényeként tételezzük fel — szimmetriamegfontolások alapján i a szögkoordinátától független — a 6. számú egyenlet kiszámításából /i/ = — f(z)e-ia * r adódik. Ha a 7. számú eredményt a 6. számú egyenletbe helyettesítjük és az áramsűrűség komponensét a feltételezésnek megfelelően zérusnak vesszük, a a2f(z) . 0.4*/* IQ" 8 ,,, 0 ~ST2 Jf0 -—f(z) = 0 8. differenciálegyenletet kapjuk. Ennek kiszámítása arra az esetre, ha a z-koordináta zéruspontja a köralakú lemez alsó és felső felülete között a középen van, az A/= — Ffed+jí^ + e-C+j) KzjeJ«* 9. egyenlet adja, ahol F (t) időtől és (z) helytől független állandó, míg K: í 0,2i/xeu 10~b 10. 11. Ha most felvesszük, hogy P = e fl+/>Kí-|-e -(l+j) Kz 5 akkor /P/ = 2 |/"cos h2 kz . cos 2 kz + sin h 2 kz . sin 2 kz, 12. P fázisa pedig ?P= arc tg (tg h kz . tg kz). Most már az időtényezőtől függetlenül ../j/maxz =z /i/effz-z HL. z ál max2 = N eff 2 13. 14. Ez áz összefüggés tehát megadja az áramsűrűség vektor maximális, illetve effektív abszolút értékének z-helyi és z = 0-helyi arányát, más szóval az áramelfojtás mértékét jelenti. Az 1—3. ábrán ez összefüggés lefolyását látjuk, különböző kd-értékek esetén. A 4—6. ábra az áramsűrűség nagyságának és fázisának diagrammja. Az itt feltüntetett értékek a kz szorzatának felelnek meg és a diagramm az amplitúdó, valamint az áramsűrűség-fázisszög lefolyásának mértékét adja meg a lemezvastagság szerint, állandó sugár mellett, ha a görbét a kz = — értéknél megszakítjuk. Ebből kitűnik, hogy az elektromágneses mező radiális irányban átjárt lemez esetén is igen nagy befolyást gyakorol. A 7. ábrán bemutatott 1 alváz, jól vezető, cse-' kély permeabilitású fémmel, előnyösen ezüsttel van borítva. A 2. ezüstbevohatot korrózió ellen védő ezüstszulfid, vagy egyéb, félig vezető ezüstvegyületek keletkezését megakadályozó bevonat borítja. Rézbevonat esetén a korrózió ellen védő bevonat főleg rézoxid és rézoxidul keletkezését hivatott meggátolni. Már említettük, hogy gyakran elegendő a hordozólemezt, ill. alvázat jól vezető bevonattal részben borítani, mint a 8. ábra vázlatosan mutatja. Itt A és B egy-egy pontot jelöl; ezek között járja át az 1 lemezt a nagyfrekvenciájú áram. E pontok összekötésére az 1 lemezt jól vezető, pl. 3 ezüst csík és ezt esetleg a nem ábrázolt, korrózió ellen védő bevonat borítja. A 9. ábrán 4 vezetéket látunk, amelynek esetleg magában véve ismert, jól vezető bevonata van. E vezetéket jól vezető anyagú, pl. ezüstforrasz egyesíti az 1 hordozólemezzel; a forrasz az egyesítés helye körül nagy felületen van szétfolyatva. Ha ezüstbevonatot költségessége miatt, vagy műszaki okokból nem alkalmazhatunk, úgy elegendő, főleg a rézből, de akár alumíniumból való hordozólemezeket, ill. alvázakat is felületükön tüzetesen megtisztítani és korrózió ellen védő, csekély dielektromos veszteségű, a fémet nem támadó bevonattal borítani. így is kellően biztosítható a találmány céljának megvalósulása olyankor, ha nem elengedhetetlen
