136350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőn és kemencében száradó lakkok előállítására

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.350. SZÁM. 22. h. OSZTÁLY. - H-11925. ALAPSZÁM. Eljárás levegőn és kemencében száradó lakkok előállítására Patentverwertungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung „Hermes", Berlin, mint a Siemens-Schuckertwerke A. G., Berlin-Siemensstadt, jogutódja. Bejelentés napja: 1943. augusztus 28. Németországi elsőbbség: 1942. augusztus 29. Ismeretes, hogy beégethető laktok, különösen huaailzomámcliaikíkok előállításához kötőanyagként oly telítetlen száradóolajokat alkalmaznak, melyeket nem azánaidó szénhidragénolajokból csendes villaimos kisülésekkel vákuumban való messzemenő kezelés útján állítottak elő. A. szénhidrogénokjok az ilyen kezelés következtében nagymértékben telítetlenné válnak és beégethető lakkokhoz vagy liakkösszetevő­ként való alkalmazásukhoz megfelelően átalakulnak. Ehhez az eljáráshoz alkalmas olajak például az ás­ványolajból kapott egyes lepárlási vagy finomítása termékek, mint a paraffinum, liquidum, valamint a szintetitkua úton például szén hidrogénezáse révén előállított szénhidroigénolajok. Az ismert eljárás továbbfejlesztésénél kitűnt, hogy nem csupán igen jó lakktechnikai tulajdon­ságú szintetikus beégethető lakkokhoz való alap­anyagok, hanem általában levegőn és kemencében száradó lakkokhoz való kitűnő alapanyagok állítha­tók elő, hia a találmány értelmében a szénhid rögén -olajokat a villamos kezelésnek nem önmagukban, hanem egyéb összetevőkkel keverve vetjük alá. Ke­verő összetevőként különböző anyagokat használ­hatunk, melyek beadagolásával a végterméket lé­nyegesen megjavíthatjuk és az energiaszükségletet a régihez képest csökkenthetjük. A találmány szerinti eljárásnál kötőanyagként elő­nyösen oly száradó olajokat használunk, melyeket akként állítunk elő, hogy a nem száradó saénhidro­génolajokból és kisfokúan polimer diolefinpolimeri­zátumokból álló alapkeveréket jó száradó tulajdon­ságok eléréséig csendes villamos kisülésekkel keze­lünk. Az anyagkeverékeket megfelelő 'berendezésben mintegy 1—16 torr nyomás mellett csendes villa­mos kisüléseknek vetjük alá, melyeket például 8000—15000 volt váltakozó feszültség és például 300—500 hz. frekvencia segítségével állítottunk elő. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas szénhidro­génolajok például a már említett paraffinum liqu­idum, valamint szintetikus szénhidrogénolajok. Kis­fokúan polimer diolefinpolimérizátumként például a kereskedelemben „Buna K S&" elnevezés alatt kap­ható termék jön tekintetbe. , Űgy találtuk továbbá, hogy az ilyen biner keve­rékekben a szénhidrogénolajok részben vagy telje­sen a természetes gyanták lepárlási termékeinek semleges -összetevőivel, például terpentinolajjal, pi­nolinnal, vagy gyantaoliajjal pótolhatók. A szénhid­rogénölajok, továbbá a kőszénkátrányolaj könnyű olajából kapott ciklusos telítetten szénihidrogéneíkkel például dicikliopenitadiéinnel is helyetitasiíithetők. A nyersanyagok körét tovább tágíthatjuk akként is, hogy a keverékekbe a szónhidragénolajok helyett a már említett anyagakon kívül a kőszénkátrámy semleges összetevőit, különösen a középolajbani, ne­hézolajban vagy antracénolajban jelenlevő két­vagy többmagú aromás és hidroaromás szénhidro­géneket is adagolhatunk, részleges vagy teljes hidro­génezés után, mint amilyenek pékiául az acenaftén, fenantrón, difenilénoxid, vagy tetrahidronaftaMn. Előnyös végül, hogy a keverékekben a szénhidro­génolajokat részben többszörösen telítetlen keto­nokkal, előnyösen konjugált kettőskötéseiket tartal­mazó ketonokkal pótolhatjuk, mint amilyenek pél­dául a poliketonok. E vegyületeket önmagában is­mert módon akiként állíthatjuk elő, hogy telítetten aldehideket például ikrotonaildehidet, vagy furfura­kroleint lúgos oldatban ketonokkal pl. acetonnal vagy butanonnal kondenzálunk, amikoris mono­vagy dikrotonilidéniaceton, illetve a mono- vagy di­furiihexadienon fajtájú vegyületeket kapunk. Eljárhatunk akként is, ho'gy <az össizes. említett vegyületek keverékeit használjuk. A száradó tulaj­donságok és energiaszükséglet szempontjából to­vábbi javításokat érhetünk el akként, hogy az al­kalmazott keverókösszetevők egy részét, például a szénhidrogénolajokat, a természetes gyaarbák vagy kőszénkátrány lepárlási termékeit önmagukban vagy egymással keverve villamosam előkezeljük. Az ek­ként előkezelt összetevőket a végtermékek további megjavítása végett frakcionált vákuumlepárlásnák is alávethetjük és ezzel a kiindulási termékeknek a villamos kezelés közben kismértékbein vagy egy­általán meg nem támadott összetevőit elkülöníthet­jük, majd a maradékban feldúsult nagyfokúan polimer Összetevőkét a végső keverékhez használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom