136342. lajstromszámú szabadalom • Készülék öntőformák előállítására

136.342 3 lain rögzítik. A 17 lemezek a. 15a, 15b, lábrészek -kel együtt 19 üregeket'határolnak, amelyeket felülről a 20 hidak fednek le. A 20 hidakmak oldalt 21 karimáik vannak, amelyekkel a hidak a 4 oldalfalak felső'4a éleire feküs'znek (2. ábra). Az említett fedélrészek további rögzítése végett a 19 üregekbe nyúló 22 formatesteket alkalmaztunk, melyek alkalmas helyen elrendezett csatornákkal vagy hornyaikkal a középső 16 lemezeknek a' 19 üregbe nyúló felső élei fölé tolódnak (2., 4."és' 6. ábrák). A 20 és 21 alkatrészek felhelyezésével a 19 terek kifelé teljesen le vannak zárva, úgyhogy azokba formahomok nem juthat. A fomnaibomokot a 2., 4. és 6. ábrákból látható, a 20 hidak közötti 28 terekbe töltjük, és úgy simítjuk le, hogy a homoktömeg felső felülete a f ormateknő felső élével, illetőleg a 21 karimák felületével közös szintbe essék, majd ezután- a homokot keményen döngöljük. A formaihomok a 2, 4 és 5 formasziekrény összes üregeit kitölti, kivéve a 15, 15a, 17 és .20 részekkel határolt 19 tereket (3., 4. és különösen 7c. ábra). A 2, 4, 5 formaszekrény homlokfalain ezenkívül 20a töltő testeket alkalmaztunk. Ha '.a homoktöiltést befejeztük, akkor a 22 forma -testeket 20 és 21 hidakat, valamint a 20a töltőtesteket is a 2, 4, 5 formaszekrényből kivesszük, úgyhogy a többi 23 tér homokkal való feltöltése után (2. ábra) csak. a. 19 üregek vannak felfelé . nyitva (5., 6. és 7c. ábrák). Ezekbe a felül nyitott 19 terekbe süllyesztjük a 25 öntőlemez 24 formáit (7a. ábra), mely lemez a 2,4,5 szekrényt ekkor felül lezárja. Evégből a 9 formateknőre a 7b. ábrabeli 26 keretet helyezzük, és annak 27 kimetszésébe a 24 formákkal felszerelt 25 öntőlemezt lefelé lógva bevezetjük. A 26 Öntőlemezfc'eretet (7b. ábra.) a rajzban fel nem tüntetett illesztő rudakkal, illetőleg vezető rudakkal pontosan rögzítjük, melyek számára a 9 f ormateknőben a 2. és 7c. ábrákból kitűnő 28 lyukakat és a 26 kereten a 7b. ábrából kitűnő 29 ve'zetőhornyokat alakítottunk, ki. A 25 öntőlemeznek a 26 keretben való rögzítése végett az öntőlemeznek 30 vezető vállai és a 26 keretnek megfelelően kialakított 31 vezető hornyai vannak (7a. és 7b. ábrák). Ha a 26 keretet és a 25 öntőlemezt a 9 teknőre helyeztük, akkor a felső lemez- és 'keretfelületek közös síkban feküsznek, és ezekre harántirányban helyeztzük el a 3(2 befogó gerendákat (8. és 10. ábra). A 32 befogó gerendákat a 9 formateknőn megerősített 34 kengyelekkel (8. ábra) 33 ékek közvetítésével kötjük össze. A 34 kengyeleket vagy •a f ormateknő fölé toljuk és * csapszegekkel a kengyelstzárak szemein rögzítjük, vagy pedig, mint a rajzban feltüntetett példakénti kivitelnél, azok 34a csavarok körül elf ortdíthatóan vannak megerősítve (8., 9. és 10. ábrák). Ennek a felfüggesztésnek a formaszekrénytől oly —a— távolságban kell feküdnie, hogy a kengyelek minden esetben a felfüggesztés helyeihez kö'zel eső teknővég fölött eltolhatóak legyenek, és később a teknőből eltávolítható részek kiemelését ne gátolják. Miután a 32 gerendákat a 34 kengyeleken ékkel rögzítettük, a magforma egységes egészet alkot, amely tetszőleges irányban mozgatható anélkül, hogy az abban lévő részek kölcsönös helyzetüket megváltoztatnák, vagy a formahomok helyéből elmozdulhatna. Az így elkészített formát a felvett példában 35 daruláncra függesztett, és a 9 formateknőn kialakított 36 csap körül 180° alatt elfordítjuk, és alkalmas aljzatra, például 37 bakokra helyeztük. A magformák két különböző helyzetét a 8.-és 9. ábrákban tüntettük fel. Ekkor a 25 öntőlemez és ennek 26 kerete alul a 37 bakokra támaszkodnak és a mag rézsútos felső oldalai az le. ábrának megfelelően felfelé állnak. Ezután a 34 kengyel és a 32 gerendák 'közötti ékkötést oldjuk, és a 34 kengyeleket úgy toljuk el, hogy azok a 9 f ormateknőben lévő alkatrészek kiesését vagy kiemelését már nem gátolják (11a. ábra). Miután ez megtörtént, a 9. formateknőt 35 darulánccal felfelé lehúzzuk. Ekkor a 26 keret az abban lévő 25 öntőlemezzel, a 2, 4, S. magformaszekrénnyel, és az abban lévő 6 magformával együtt a 37 bakokon szabadon fekve marad. Ekkor a magformaszekrény 4, 5 homlokfalait és oldalfalait oldalt eltávolítjuk, végül a 25 öntőlemezt az azon lévő 6 maggal együtt a 26 keretből kiemeljük. A magforma 2 fenéklemeze, mely a 9 teknő fenekével s'zorosan van összekötve, például össze van csavarolva, vagy azzal csak átmenetileg van egyesítve, már a 9 teknőinek a 25 öntőlemezein lévő 6 .magformáról való leemelésekor szintén leemelődött. A 25 öntőlemezt a 26 keretből a 12. ábrában feltüntetett módon célszerűen ugyancsak 38 darulánicokkal emeljük ki, mely láncokat evégből a 25 öintőlemez homlokoldali 39 csapjaira helyezzük. E 39 csapok elhelyezése végett a 26 keretben 40 kimetszé&eket hagyunk szabadon (7b. ábra). Hogy az öntőleimez a kiemelés és a szállítás közben a 39 csapok körül már el ne fordulhasson, a 39 homlokqldali csapok legalább egyikéinek furata, vagy a 12. ábrában'feltüntetett módon felfelé kúposán bővülő 41 hornya van,'melybe 42 test illeszthető. A 42 test betolt helyzetébén a 39 csap körül helyezett darulánc 38 szakaszai közé esik, és így a 25 öntőlemez vízszintes helyzetét biztosítja. . . A 6 magot ebben a helyzetben az le, illetőleg a 12. ábráiban feltüntetett módon az antőlemezre viszszük, miután azt előzetesen grafittartalmiú bevonattal láttuk el. A magot a leimezen vagy megfelelő hömokformába építjük be, vagy • padig azt a 25 öntőlemezzel együtt előnyösebben lengethető 43, 44 részekből (13. ábra) kuó kokillába helyezzük. Ezután a lőcsatorna számára közbem előkészített magformát a főmagformára visszük (le. ábra), az egész testet láng behatásának tesszük ki, végül pedig a 43, 44 kokillarészeket összehajtjuk. A kokillarészek e helyzetét a 13. ábrában szaggatott vonallal tüntettük fel. A lőcsatorna magját fémes 46 rúd alkotja, amelyet a kokilla-forma^ homlokoldala felől tolunk be. E'zután megkezdhetjük az öntést. Mint fent már említettük, a találmány szerinti készülékkel pontos mérettartó magok állíthatók elő. Ennek megfelelően pontos mérettartó öntvények sorozatosan önthetők, különösen, ha a magot letakaró külső formaként» mint fent már említettük, oly kokillát alkalmazunk, melynek 43, 44 részei (13. ábra) rézsútos, egymást szög alatt metsző vagy ívelt felületeket határolnak, lengethetően vannak ágyazva, és amelynek azok a részei, melyek függőileges és sík felületeket határolnak, egyenes vonal mentén eltolhatók, mimellett a fenteml'ített kokilla-