136337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kaucsuktartalmú növények, illetve növényrészek feldolgozására
136.P7 ban, melyekből a guayulénál használható módszerekkel, attól eltérő természetük és jjóval kisebj? kaucsuktartalmuk folytán, kaucsukot jól kitermelni tapasztalat szerint nemigen lehet. A jtai|lmány s^erfnti eljárás értelmében ugyanis lényegileg friss, azaz nem szárított, növényekből, illetve növényrészekből indulunk ki és azokat aprítatlan állapotban nyomás alatt álló gőzzel kezeljük, amikor is a sejtfalak és edénynyalábok felrepednek és a savanyú kémhatású sejtnedv a tej nedvben d'iszpergált kaucsukot koaguláija, a feltárható kísérőanyagok pedig, mint például a keményítő ás inu-Jin, feltáródnak. A gőzölt anyagból a feltárt részeket például vítzlzel való kimosás útján eltávolítjuk, a megmaradt anyagot pedig, amely a kaucsukot és inkrusztáió anyagokat (cellulóza, hemicellulóza, parakéreg, levélalkatrészek) tartalmazza, célszerűen golyósmalomban, nedvesen megőröljük, amikor is az inkrusztáió anyagok finom porrá őrlődnek, a kaucsuk pedig nagyobb részecskékké tömörül össze. Ezután pedig a megőrölt inkrusztáió anyagokat a kaucsukrésztktől mechanikusan, például vízsugárral való mosással, vagy lebegtetéssel stb. elkülönítjük. A találmány szerinti eljárás különböző nedves kezelési fázisaiban a folyadékokhoz célszerűen redukáló hatású anyagokat adagolunk, például nátriuminetabiszulfitpt, nátrjumhidroszulfitot, formaldehidet, stb,, h,ogy a kaucsukot az oxidációtól megvédjük. . • Ä találmány szerinti eljárás egyik igen előnyös és a gyakorlatban rendkívül jól bevált foganatosítási módja értelmében úgy járunk el, hogy a feldolgozandó növények, illetve növényrészek gőzölését Heitae rendszerű vagy hasonló működésű késaülékbej* fogaMÍosftínk és abból a gőzölt anyagot a készülék szűk alsó lefúvató szelepén át hirtelen lefúvatjuk. Előnyösnek bizonyult egyes esetekben a gőzölésnek 1 órán át 1 atm. túlnyomáson való foganatosítása, azonban ezen adatoktól mind az időtartam, mind a nyomás tekintetében tág határok között eltérhetünk és a legkedvezőbb értékeket az egyes konkrét esetekben egyszerű előkísérletekkel állapíthatjuk n^eg. A fenti munkamód lehetővé teszi, hogy kevés vizet használjunk fel, tehá,t a feltárt részeket, nem túl híg oldatban kapjuk, mely így az elerjesztésre alkalmas. A gőzölés után az eljárás egyik/ előnyös foganatosítási módja értelmében úgy járunk el, hogy az anyagot célszerűen szitafenekü edénybe fúvatjuk le, amikor is a folyadék, amely a vizet és a feltárt kísérőanyagot, például keményítőt és inulint tartalmazza, e szitán lecsurog, A szitán maradó anyagot, amely kaucsukból §s fel nem tárt, hozzátapadó inkrusztáió anyagokból áll, lehetőleg kevés vízsel utána mossuk. A fentemlített lecsurgó folyadékot a moaófolyadékkal, együtt elerjesztjük és így p.éidáui alkohol termelésére hasznosítjuk, ami az ismeretes eljárásoknál, ahol a feltárható keményítőtartaimú anyagoknak nem túl híg, tehát elerjesztésre alkalmas, oldatban való külön elvezetéséről nem gondoskodtak, nem volt lehetséges. Az erjesztés céljára szolgáló folyadék oly módon koncentrálható, hogy ebben a folyadékban ismételten, tárj,uk fel a, gyökereket, a Henze készüléket tehát nem. vízzel, hanem a lefúvatott folyadékkal töltjük fel é> ezt addig ismételjük, amíg a kívání koncentrációjú folyadékot kapjuk. Önmagában véve ismeretes volt már burgonyának Henze rendszerű gőzőlőben való feltárása a keményítőtartalom feltárása végett és ismeretes volt, latexnek ígóaziel vagy megisavanyított folyadékokkal való kpaguíálása is. Ezek azonban egészen más műszaki feladatok mint a kaucsuk kinyerése kaucsuktartalmiú (növényekből. Nem volt tehát előrelátható, hogy a kaucsuktartalmú növények kaucsukra a találmány szerinti eljárással való feldolgozásánál a friss, aprítatlan növényrészek nyomás alatt, gőzzel, kiváltképpen e Henze-készülékben történő, feltárása, kapcsolatban az egyéb alkalmazott müveletekkel, a már említett és még ismertetendő előnyös műszaki hatásokat vonja maga után mind magának a kaucsuktermelésnek, mind értékes melléktermékek elkülöníthetőségének tekintetében. Alantiakban a találmány szerinti eljárás egy példaképpeni foganatosítási módját, kapcsolatban a csatolt rajzon feltüntetett ipélidaképpeni berendeléssel1 , résletesebben ismertetem, megjegyezve, hogy a találmány nincs e példára korlátozva. Taraxacum kok-szagiz növény leveleitől megfosztott kb, 3% kaucsuktartalmú gyökereinek 1 hlnyi mennyiségét, melynek súlya kb. 22—25 kg. aprítatlanul és friss állapotban az —1^- Henze-készülékbe, annak búvónyílásán át berakjuk, majd pedig kb. 1 hl vízzel leöntjük. A vízhez redukálószerként pl. 0,3%-nyi nátriummetaibisaulfitot adagolhatunk. Az —-1— készülék —2— feszmérővel és —3— biztosítószeleppel lehet ellátva. Ezután a késaülékibe a —4, illetve 5 és 6— vezetékeken át gőzt vezetünk és az anyagot kb. egy óra hosszat 1 atm. túlnyomáson gőzöljük, majd az így kezelt anyagot a —7— szelep hirtelen nyitása útján a —8— edénybe fúvatjuk le. Ez az edény duplafenekü, feljebb fekvő 9 feneke szitaként van kialakítva. Amikor a lefúvatott pépszerű anyag a 8 edénybe érkezik, a 11 folyadéklevezetőcső csapja zárva van. Mikor a folyadék lényegileg lecsurgott, a szitán maradt anyagot a tangenciálisan elrendezett 10 csövön át bevezetett kevés vízzel utána mossuk. Ennek megtörténtével a 11 folyadékelvezető csapját nyitjuk, az összegyülemlett folyadékot leeresztjük, majd a csapot megint zárjuk. Ezt a folyadékot, ajnely a feltárt keményítő stb. lényeges részét tartalmazza, elérjesztés céljaira toaisználshatjuk fel. Ezután a 10 csövön át tangenciálisan vízsugarat vezetünk az anyaghoz, amely azt alapos mosás közben felfelé szállíthatja. A mosást esetleg ka várással elősegíthetjük. Az anyag, amely a hozzátapadt irikrusztálóanyagokkal szennyezett kaucsukrészecskék-bői áll, a vízzel együtt ilymódon a 12 vályúba kerül, melynek egy részén 13 szitafeneke van, amelyen át a víz a 14 tölcsérbe csuroghat és azon át távozik. A víztől megszabadított anyag ezután a 15 golyósmalom 16 nyílásán át a golyosmalomba kerül. Golyókként 30—40 mm átmérőjű porcellángolyókat alkalmazunk. A golyosmalomba vizet is töltünk éspedig célszerűen csak annyit, hogy az a golyókat éppen csak ellepje. Ezzel elkerüljük, hogy oly folyadékréteg- állhasson elő, amelybe az anyag részei felemelkedhetnek és így magukat a golyók őrlő hatása, alól bizonyos, mértékben kivonhatják, A golyós-majomfean- az- anyagot kb 8^-10 óra hosszat kezeljilk, a szokásos fordulatszám alkalmazása mellett. A go~ lyósjBalom viae is tartalmazhat redukálószereket, pl.
