136321. lajstromszámú szabadalom • Behorpadó fejű pillanatgyujtó
Megjelent 1954. évi augusztus hó 15.-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.321. SZÁM. 72. i. OSZTÁLY. - G-9853. ALAPSZÁM. Behorpadó fejű pillanatgyújtó v. Gira és Becsey Fémárugyár cég, Pestszenterzsébet. A bejelentés napja: 1943. augusztus 26. A találmány tárgya lőszerre szerelhető olyan gyújtó, mely kemény tárgynak, pl. páncélnak ütközve is működik. Az ismert gyújtók szerkezete olyan, hogy a becsapódás pillanatára már kibiztosított gyújtó kétféle elv szerint működik. Ha a lövedék igen kis szöggel, pl. 5°-ka! éri a kemény terepet, úgy az ogivális kiképzésű lövedék csúcsára szerelt gyújtó a céltárggyal nem is érintkezik, hanem a lövedék azt hengeres részének elejéveí (hasávaí) érinti, azután felpattan, miközben sebessége is hirtelen csökken. A lövedék gyújtójában lévő csappantyúval felszerelt ütő a becsapódási' sebességét megtartva a gyujtótünek szalad, amikor a gyújtás megtörténik. Ez esetben a gyújtó, mint tehetetlenségi gyújtó működik. Ha a lövedék' nagy becsapódási szöggel érkezik a célba, úgy a gyujtókészülék csúcsánál lévő lemez beszakad és a mögötte lévő üregben elhelyezett gyújtószeget a csappantyúnak löki, amely a lövedéket felrobbantja. Az esetben a gyújtó, mint pillanatgyújtó működik. Az ismertetett gyújtók hibája az, hogy igen szilárd tárgynak, pl. betonfalnak, páncéllemeznek ütközéskor pillanatgyujtóként nem működik, azért, mert becsapódáskor a gyújtó elülső része összeroncsolódik. Ugyanis az ilyen céltárgynak nincsenek olyan laza részecskéi, mint pl. a földnek, melyek a gyújtó elülső részén lévő vékony lemezt benyomva behatolnak az alatta lévő üregbe és az ott lévő ütőszeget a csappantyúnak lökik. A páncéllemezen összeroncsolódó gyújtónál a gyujtószeg és annak a gyujtótestben lévő vezeti furatai elgörbülnek, a gyujtószeg megszorul, a gyújtás vagy egyáltalán nem következák be, vagy a csappantyú olyan gyenge szúrást kap, hogy az csak lassan, sistergésszerűen ég el, a lövedéket nem robbantja. Az ismert gyújtó, mint tehetetlenségi gyújtó kemény tárgynak ütközve szinten nem működik mindig tökéletesen, mert mire az aránylag nagy súlyú löve<Jék lassulása bekövetkezne, a gyujtókészülék összeroncsolódik. Ismeretesek az olyan gyújtók, ahol a gyujtószeg akadálytalan csappantyúba lökődését az biztosítja, hogy a gyujtószeg elülső része a gyújtó elején lévő furatból néhány milliméterre kiáll, Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a gyújtó nincs légmentesen lezárva, továbbá a kiálló ütőszeg megsérülhet. Ha ezen hibaforrás megszüntetésére felcsavarható védőkupakot szerelnek, úgy ez külön alkatrész, ami pedig hátrány, ezenkívül a lőszer kezelői esetleg a harc hevében elfelejtik levenni. A felsorolt hibák kiküszöbölésére szolgál a találmány, melynek lényege, hogy a gyújtó fejrészét úgy alakítjuk ki, illetve a gyújtó legelülső részét körülvevő fejrész falvastagságát úgy méretezzük, hogy a gyújtó belső tere légmentesen zárt legyen és becsapódáskor a fejrész könnyen nyomódjék össze, minek folytán a gyujtószeg a megezorulás veszélye nélkül könnyen a csappantyúba szúrhat. Az ábrák a találmány szerinti gyújtó néhány célszerű kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábrával kapcsolatban a találmányt részletesen ismertetjük. Az —1— gyujtótest felső részén lévő —2— üreget a vékony lemezből készült —3— zárólemez zárja le. A gyujtótest —2— üregébe nyúlik a —5— gyujtószeg felső része vagy az ütést a gyuj tószeghez közvetítő esetleges egyéb alkatrész, pl. fahenger, mely a gyujtótest furatában könnyen mozog. A gyujtótest felső külső része kb. a —2— üreg fenék-vonaláig csak kevéssel, pl. 1—5 mm-rel nagyobb átmérőjű,: mint a —2— üreg átmérője, amely viszont a gyujtószeg átmérőjénél legalább 4 mm-rel nagyobb. A két átmérő különbségéből adódó —4— falvastagság olyan kicsi, hogy a fejrész becsapódáskor könnyen összenyamódik. Az —5— gyujtószeg hegyes része a —6— ütőben lévő —7— csappantyú fölé nyúlik. Az ütő és szeg egymáshoz közeledését a közöttük lévő —8— biztosító golyók akadályozzák meg. A golyók kiesését a —9— biztosító hüvely, ennek elmozdulását pedig a karmaira támaszkodó —10—• csúszótest akadályozza meg. A —11— helyretoló rúgó felső részével a csúszó testnek, alsó részével a —12— zárócsavarnak támaszkodik. Az 1. ábra szerinti gyújtó kilövéskor a következőképpen működik: a —10— csúszótest visszamaradva legörbíti a —9— biztosító hüvely karmait és ráesúszik. A cső elhagyása után a —11— helyretoló rúgó a —10— csú szótestet a biztosító hüvellyel együtt előre tolja, a —8— biztosító golyók kiesnek, amivél a kibiztosítás megtörtént. A céltárgynak, pl. páncéllemeznek ütközéskor a gyujtótest felső része az el-
