136306. lajstromszámú szabadalom • Merev alaktest

2 136.306 fémfelületbez ia burkolat nem ragasztható rá egy­szerű eszközökkel, de a lyukacsokba helyezett ki­töltő anyaghoz könnyen hozzáragad, »s így, ha ele­gendő sűrűen elszórt ragasztandó felület áll rendel­kezesre, a borítás a fémmel szerves egységet alkot. Kétoldali borítás esetén az üregekben lévő kitöltő anyag á két saetnközti réteget közvetlenül össze­köti és közre fogja ia fémlapot, amely többrétegű is lehet. Ugyanezen kivitelnek módosított alakja a követ­kező: Két perforált fémlap közé sima, vagy hullámos fémhuzal betétet, rostos huzalokat, vagy ilyenekből készült hálót, szövetet teszünk. A két fémlap kö­zötti hézagba a huzalok közé és a perforációs lyu­kakba felhordandó, esetleg sajtolandó a megkötő merevedő massza, amely az egész testet (a vas­betontechnika elvei szerint is) tökéletesen merevvé teszi. Erre préselendő rá a borító réteg. Az így készült testek, lemezek, vagy rujdáik szilárdsága rendkívüli, és már egészen kis vékonyságban ké­szíthetők. A fémlemezeknek és drótbetéteknek egy­máson több rétegben való váltakozó elhelyezésével tetszés szerint vastagság érhető el. A leírt rideg, merev belső résszel készült testek mechanikái eszközökkel megmunkálhatok ugyan, de mégis nehezebben, mint azok, amelyek az 'eddig is­meretes eljárásokkal készültek. (Pl. a többrétegű enyvezett falemez.) Hogy megdolgozásuk könnyeb­ben legyen lehetséges, alkalmazandó a következő kiviteli alak: A merev, rideg test előreláthatóan megmunkálás alá kerülő részein könnyen megmunkálható anyag —• pl. fa —• ágyazandó a merevedő masszába, vagy ehhez hozzá szerelendő olymódon, hogy ezzel .szer­ves egységet alkosson. Amennyiben a cement­massza, vagy egyéb merev belső rész folytatásá­ban, pl. kerületén köröskörül keretet aidlunk, vagy széleinek egyes szükséges részein, esetleg területé­nek belső részén könnyen megmunkálható anyagot építünk hozzá, kézműipari szerszámokkal is meg­dolgozhatjuk —• méretében is megváltoztathatjuk — az előállott merev készítményt, anélkül, hogy« az illesztett részek a test merevségét befolyásolnák. Szabadalmi igénypontok: 1. Többrétegű, merev, görbülésniék és vetemedés­nek ellenálló alaktest, melyet az jellemez, hogy összefüggő rétegeinek egyike nem-vetemedő, me­rev, rideg anyagból, vagy ilyen tartalmazó anyag­keverékiből van, és amely rideg, merev réteg egy, vagy több felületéhez ennél rugalmasabb anyagú réteg, vagy rétegek vannak rögzítve. 2. Az 1. igénypont szerinti alaktest kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a merev, rideg anyagú, vagy ilyen anyagot tartalmazó réteg hyd­raulikus anyagkeverékből, kerámiai anyagokból, vagy szilikát tartalmú ömlesztett anyagokból, az ennél rugalmasabb réteg pedig növényi rostos anyagból (fából, papírból, papírtermékből, fornér­ból), állati rostos anyagiból (szövetből, textilnemű­ből) vagy műanyagból (műgyantából, műszaruból, linóleumból) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alaktest vál­tozata, melyet az jellemez, hogy a merev, rideg réteg lyukasztottan, hézagokkal, rácsosán, egy vagy több darabból összeillesztettera van kialakítva. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti alaktest változata, melyet az jellemez,'hogy a merev, rideg réteg üregei, vagy hézagai ennek anyagától eltérő anyaggal vannak részben, vagy egészben ki­töltve. ' 5. Az 1.—4. igénypontok bármelyike szerinti alaktest változata, melyet az jellemez, hogy a me­rev, rideg rétegbe ennek anyagától eltérő egyéb anyag (fém, fa, növényi, állati, r vagy ásványi rost, vagy rostos készítmény) van beágyazva. 6. Az 1.—5, igénypontok bármelyike szerinti alaktest kiviteli afekja, melyet az jellemez, hogy a merev, rideg réteg anyagába átlyukasztott lapok, pl, 'papírlapok, vagy fémlemezek, vagy dróthálók, illetve drótrétegek vannak beágya'zva. 7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti alaktest kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a nehezebben megmunkálható merev, rideg réteg ke­rületéhez, éleihez, vagy belső részéhez könnyebben megmunkálható egyéb anyagú, pl. fából, papírból, csontból, müszaraból, műgyantából, 'linóleumból, vagy más műanyagból való toldat csatlakozik. Felelős ktadő: á Tervgazdasági Körtyvkiádd fgázgátőjá. 917. •— Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Söigár Irrtre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom