136299. lajstromszámú szabadalom • Kolloidmalom

2 136.299 megfelelő, adott esetben szintén fogazott, szokásos —12— burkolatfal közt keletkezik. A —3— forgórész a feltüntetett kiviteli példánál tehát a tulaj -donképeni kolloid őrlőmunkát, végző hengeres —3a— részből és a csonkakúpként kialakított —3b— részből áll, mely egyidejűleg a —4— befogadótartányt is alkotja. A forgórész —3a— és —3b— részeit egymástól a vízszintes helyzetű —3c— közbülső fal választja el, mely egyidejűleg az —1— motor hajtótengelyére van erősítve. A tulajdonképeni —10— munkahasítékból a készre őrölt, illetve diszpergált anyag a —13— felíogócsatornáiba jut, melyben a forgórészen elrendezett —14— kaparok mozognak. E kaparok az anyagot a —13— felfogócsatornából a —15— elfolyóesonkba továbbítják. Avégből, hogy a —7— és —10— hasítékok szélességét szabályozhassuk, a malom külső tokjának ama részeit, melyek ellenverőként működnek, a —16— állítócsavarok segítségével sugárirányban eltolhatóan alakítottuk ki, úgyhogy e részeknek a központos helyzetből való vízszintes eltolásával a hasíték nagyságát mintegy felére szűkíthetjük. A forgórésznek a —4— befogadótartány alatti részét is „üregesen alakítottuk ki, hogy a forgórészt belülről a motor hűtőlevegőjének segítségével hűlhessük. A burkolatot kívülről a —18— vízköpeny segítségével hűlhetjük, A —19—, illetve —20— csőcsonkot avégből alkalmaztuk, hogy adott esetben közömbös gáz, mint nitrogén vagy szénsav alatt dolgozhassunk, melyet a malom belsejébe, illetve a munkahasítékba e csonkon át vezetünk. Az —5— fogak egyike —21— kaparót hordozhat, mely az adagolótölcsér belső falára adott esetben ráragadó anyagot lekaparja, úgyhogy az anyag szabadon juthat a —4— befogadótartányba. A találmány szerinti malomnak ama előnye mellett, hogy a beadagolás keresztmetszete közel a forgórész keresztmetszetével lehet azonos, az a különös előnye is van, hogy a forgórész tömszelenceriélküli hajtása mellett az őrlendő anyag állandóan a kerület irányába mozog anélkül, hogy nem kívánt módon a hajtótengelyhez juthatna, különösen mivel a tárcsaszerű forgórész átmérőjét az őrlendő anyag kilépési oldala felé tetszőleges nagyra választhatjuk meg és ezzel a röpítőerőt növelhetjük és az őrlendő anyagot biztosan a kívánt irányba vezethetjük, tehát főleg a hajtótengelytől elvezethetjük. A találmány szerinti elrendezés különösen függőleges szerkezetű malmoknál előnyös. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor a forgórész vízszintes helyzete kívánatos. Megjegyezzük, hogy az anyagot nehézség nélkül nyomás alatt is vezethetjük, ami különösen pépszerű anyagnál célszerű, anélkül, hogy fennállna az a veszély, hogy a nyomás alatt álló anyag a malomból nem kívánt helyeken kinyomódna. Lényeges a —7— hasítékban végbemenő előaprítás, mellyel lehetővé válik, hogy ugyanabban a berendezésben a tulajdonképeni kolloid őrlést végző munkahasítékba már előaprított anyagot adagoljunk. A találmány szerinti berendezéssel pl. az alma nagyságának megfelelő nem aprított gyümölcsöt, húsdarabokat vagy egyéb ilyen anyagot közvetlenül diszperz pépszerű alakba hozhatunk. A 2. ábrán feltüntetett malom lényegileg a —22— hajtótengelyen elrendezett —23— forgórészből és —24— állórészből áll. A forgórész és az állórész közötti hasítékot három szakaszra osztottuk, melyek közül a —25— gyűrüshasítékban az előaprítás, a —26—• főhasítékban pedig a kolloid őrlés megy végbe és a —27— hasítékban az anyagot hűtjük. Minden egyes —25, 26, 27— hasítékfokozathoz egyegy az állórészben kialakított —28, 29, 30— köpenytér tartozik, úgyhogy e köpenytereknek fűtőközeggel, vagy hűtőközeggel való töltése úfján az anyag hőmérsékletét a —25, 26, 27— hasítékokban kívánt módon befolyásolhatjuk. Az állórésznek —28, 29—és —30— gyűrűsrészeit egymástól hőszigetelő —31— rétegekkel választottuk el, hogy az e részek közötti hőkicserélődést meggátoljuk. Szükség esetén a forgórészben is kialakíthatunk ilyen szakaszokra osztott köpenyterekef, hogy a kezelendő anyag hőmérsékletét a forgórész felől is befolyásolhassuk. A fűtő- vagy hűtőközeget ebben az esetben a forgórész tengelyén át vezetjük be és el. A kiviteli példánál a —27— hűtőkörzetben a forgórészen —32— gyűrűalakú köpenyteret alakítottunk ki. A hütőkörzet a —32— köpenytérbe a —33— vezetéken át vezetjük be és a —34— vezetéken át vezetjük el. Szabadalmi igénypontok: 1. Kolloidmalom, mely helytálló őrlőburkolatból és az őrlőburkolatban függőleges tengely körül forgó rotorból áll, mely az őrlendő anyag adagoló tartányaként van kialakítva, mimellett az őrlendő anyagot a forgórészbe tengelyirányban vezetjük, melyre jellemző, hogy a finom őrlést végző munkahasíték (10) fölött ennek átmérőjéig kúposán bővülő és célszerűen az őrlés irányában önmagában kúposán szűkülő, a durva őrlés elvégzésére való munkahasíték (7) van és hogy a forgórész (3) befogadótartány -ként kialakított belső terét (4) a durva őrlést végző munkahasíték (7) magasságában körülvevő köpenyen kimetszések vannak, melyeken át a kezelendő anyag a forgórész belső teréből (4) a röpíitőerő hatása alatt a forgórész kerülete felé vándorol és a durva őrlést végző munkahasítékba (7) jut. 2. Az 1. igénypont szerinti kolloidmalom kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a forgórész belső terének (4) kerületét a durva őrlést végző hasíték (7) magasságában fogak (5) határolják, melyek között hézagok vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kolloidmalom kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a durva őrlést végző hasíték (7) és a finom őrlést végző hasíték (10) érintkezési felülétének magasságában a forgórész íbefogadíótartányának (4) fenekét alkotó fal (3c) van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kolloidmalom kiviteli alakja, melyet a finom őrlést végző munkahasíték (10) alatt elrendezett felfogócsatorna (13) és e csatornában mozgó, a forgórészen (3) rögzített kaparok (14) jellemeznek. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti kolloidmalom kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a malom (8, 12) külső burkolata állítócsavarok (16) segítségével vízszintesen eltolható. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti kolloidmalom kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a