136295. lajstromszámú szabadalom • Ásógép
Mégjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.295. SZÁM. 84. d. OSZTÁLY. - L-9355. ALAPSZÁM. Asógép Lovass Miklós MAV műszaki tanácsos, Miskolc A bejelentés napja: 1943. november 16. Pótszabadalom a 133.096. 1. sz. törzsszabadalomhoz. A 133.096 1. ez. törzsszabadalom oly ásógépet ismertet, amelynél a víszintes tengelye körül forgatható ásódobnak kerületén kifelé nyitott, vágóélekkel ellátott rekeszei vannak és a belső falai a rekeszeknek billenthetően vannak kiképezve, mimellett a toil— tenőfalakon oly sízerkezeti elemek vanniak, amelyek ellentétes irányú forgása billenőkarokkal vannak kapcsolatban. Az ilyen ásógépnél a forgódob a kiásott anyagot csak legalább 180°-OB elforgatás után dobja ki magából a billenthető fenéklapok segítségével. A találmány célja a törzsszabadalomban ismertetett ásógép olyan módosítása, hogy a rekeszek kiürítése menetirányban előre történjék, még mielőtt azok átfordulnának. Ez esetben ugyanis jóval kevesebb ezámú rekeszben kellene a földet magasra emelni és a magasriaemelést sem kellene az eddigi magasságig eszközölni. A találmány szerint tehát a rekeszekből való kivevőszerkezet az ásódob menetirányában van elhelyezve és a rekeszeknek nemasak a homloklapjai, hanem a fenéklapjai is ívalakúak, hogy azokról a földet könnyebben lehessen lekaparni. A földnek a belső fenélklapokról való könnyebb lekaparása céljából az ásógépnek még egy külön kaparószerkezete van, mely egy vagy több egymással párhuzamos rúdra erősített kaparókésekből áll és ezen rudak egy pont körül elforogva egy rúgó behatására a kaparókést a / fenéklaphoz szorítják, úgyhogy ez a fenéklapról a földet könnyen lekaparni tudja. A kaparókéshek a rekesz vágóélén való megakadását továbbá úgy akadályozzuk meg, hogy ekkor a kaparókést annak karjaira eszközölt nyomás révén a vágóéltől kissé eltávolítjuk. Á vágóéi, valamint az ásógépnek bármely más kopásnak kitett része előnyösen cserélhetően és külön élesíthetően, betétszerűen van kialakítva. Az ásógép forgását eszközlő meghajtással szinkrón módon egy külön tárcsa segítségével egyszerű módon lehet szabályozni & kaparószerszám működeiét is. " . * A találmányt egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra az ásódobot oldalnézetben részleges metszetben, míg a 2. ábra elölnézetben tünteti fel. Ugyanúgy, mint a törzsszabadalomban, a célszerűen trapézalakú rekeszes dobnak a rekeszek külső szélein —v— vágóélei, —k— homloklapjai, —-o— oldallapjai, valamint ívalakban meghajlított —b— fenéklapja! vannak. A rekeszek fenéklapjai a —tr— tengelyek körül foroghatnak el. Az ásógép menetirányában a —d— tengely körül forgó —p— billenőkar kerül összeköttetésbe a —b— fenéklap kiálló —r— rudacskaival, mire az a fenéklapot működésbe hozza és ennekfolytán ez a földet a rekeszből kiveti. A talajnak az —a— terelőlap révén az —sz— futószalagba való kiürítése után az —m— rúgó a fenéklapot eredeti helyzetébe visszahúzza. A fenéklap —c— vége kisebb sugárban van ^meghajlítva, mint a többi része, hogy a homloklapok belső oldaláról könnyebben kaparhassa le a földet. Hogy a—b— fenéklapról az esetleg erősen ragadó földet lekaparni lehessen, az ásógépnek még olyan kaparószerkezete van, melynél a —h— kaparókés az —e— rúdhoz vagy rudakhoz van erősítve, amelyek a —g— tengely körül elforogva a —h— kést a rekeszbő' kihúzott —b— fenéklaphoz szorítják és ennek felületén végigcsúszva a földet onnan lekaparják. Nehogy a rekesz —v— vágóélén a kaparókés megakadjon, az —e—- rúdnak a —h— késsel ellentétes —e1 — végére a —z— forgattyúkar nyomást gyakorol és a —h— kaparókést kényszermenetűen kilendíti a forgásban levő —v— vágóéi útjából, majd a vágóéi és a —k— homloklap elhaladása után az —u— tekercsrúgó a —h—-* késnek a forgódob következő rekesze —b— fenéklapjához való hozzátapadását újból létrehozza. Természetesen az —a— terelőlap és az —sz— futószalag oiyan elrendezésű lehet, hogy a kiáeott földet bármely tetszőleges és változtatható irányba és mindenesetre az ásódob útjából eltávolítsa. Az ásógép bármely vontató vagy vontatott járműhöz hozzákapcsolható és azok valamely forgómozgást végző szervével működtethető egytengelyű, forgatyiyúkaros, láncos vagy bármely más tetszőleges erőátvitel révén. Az ásógépet működtető forgómozgást végző szervet megfelelő áttételek révén kapcsolatba hozzuk az ásógép egyéb működtetendő szerveivel, így pl. a fenéklapot billentő —p— kar —d—tengelyével, a kaparókést hordó —e— rúd billentését foganatosító —z— forgattyúkarral, az —sz— szállítószalag működtető tengelyével.
