136294. lajstromszámú szabadalom • Feszültséggel vezérelhető, látszólagos ellenállástól gyakorlatilag mentes váltóáramellenállás

136.294 3 szültségek mindegyikét külön-külön egyénirányítjuk és az egyenirányított feszültségeket ellenütemben összekeverjük, aikkor olyan eredő demodulált feszültséget kapunk, amely lineárisan arányos a frekvencialöketttel, azaz az eredeti modulációval. Egyenirányítókként IS, 19 diódákat alkalmaztunk. A 20 levezetőellenállásról a 18 diódával egyenirányított feszültséget, a 21 levezetőellenállásról pedig a 19 diódával egyenirányított feszülteéget vehetjük le. A sorbakapcsolt 20 és 21 levezetőellenállásokkal párhuzamosan kapcsolt 24 töltőkondenzátor kapcsain a két egyenirányított feszültség különbsége jelentkezik. E'2 a különbözetes feszültség a kívánt eredő ideinodulált U feszültség. Az erősítőt záró, illetőleg nyitó U vezérlőfeszültség létesítésekor arra kell törekednünk, hogy az érkező vevőhullámtól függő, lehetőleg nagy feszültséget kapjunk. Az előbbiekből kitűnik, hogy az egyes egyenirányított feszültségek nagyobb ilyen feszültséget szolgáltatnak, mint az ellenütemben összekevert egyenirányított feszültségek alkotta eredő demodulált, U feszültség. Ezért a találmány szerint az U vezérlőfeszültséget úgy vesszük le az ellenütemű egyenirányítóberendezésről, hogy a két egyenirányított feszültségnek csak egyikével legyen arányos. Az ábrázolt kapcsolási elrendezésben az U vezérlőfeszültséget a 21 ellenállás szolgáltatja a 22 előtétellenálláson át és a 23 kondenzátor mentesíti kisfrekvenciás ingadozásoktól. Ha a vett vevőihuilám nagysága bizonyos értéknél kiiSebbé válik, pl. a demodulálófokozat elé kapcsolt amplitudókorlátö'zó gerjesztéséhez szükséges érték alá csökken, akkor az U vezérlőfeszültség is kisebbé válik bizonyos határértéknél és a találmány szerinti váltóáramellenállás alkotta jelfogókapcsoló segélyével zárja a kisfrekvenciás erősítőt úgy, hogy távoltartja a különben nagyon nagy és nagyon zavaró zúgási feszültséget a vevő hallgatójától. Szabadalmi igénypontok: 1. Feszültséggel vezérelhető, látszólagos ellenállástól gyakorlatilag mentes váltóáramellenállás, jellemezve rácsvezérlésű olyan elektroncsővel, amelynek rácsa a vezérlő feszültségre kapcsolható és ennek kisütőszakaszához párhuzamosan kapcsolt, az említett kisütőszakasz átbocsátási irányával ellenkező átbocsátási irányú olyan egyenirányítóval, amelynek átbocsátási vezetőképessége ugyanakkora nagyságrendű, mint az elektroncsőé ennek áramot átbocsátó állapotáfoan, mimellett az ellenállás egyenáramvezetőképessége több nagyságrenddel kisebb az egyenirányító átbocsátási vezetőképességénél. 2. Az 1. igénypont szerinti ellenállás kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a rácsvezérlésü elektroncső olyan árnyékolórácsos cső, amelynek árnyékolórácsa össze van kapcsolva vezérlőráceával. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti ellenállás kiviteli alakja, jellemezve a rácsvezérlésü elektroncső rácsköirének olyan kialakításával, amely alkalmas arráj hogy e rácsvezérlőfeszültséget, a rács-katódaszakasznak egyenirányítószakaszként való felhasználása mellett a rácskörbe vezetett feszültség egyenirányítása útján létesítee. 4. Erősítő, jellemezve az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállás alkotta jelfogókapcsolóval ós ennek az erősítendő feszültséggel való vezérlésére alkalmas szervekkel. 5. Hírközlő vevőkészülék, jellemezve az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállással és ennek a vett nagyfrekvenciás feszültség egy önirányítása útján létesített vezérlőfeszültséggel való vezérlésére alkalmas szervekkel. 6. Modulált frekvenciájú hullámok vételére való hírközlő vevőkészülék, jellemezve az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállással, a vett feszültséget járulékosan modulált amplitúdójú nagyfrekvenciás feszültségekké átalakító két, különbözőképen hangolt rezonanciakörrel, az ezekkel létesített modulált amplitúdójú feszültségek mindegyikét különkülön egyenirányítás és az egyenirányított feszültségeknek ellenütemű összekeverése útján demoduláló olyan szervekkel, amelyek az említett egyenirányított feszültségeknek csak egyikével arányos feszültséget szolgáltatnak az említett ellenállás vezérlőfeszültségeként. 7. A 4., 5. vagy 6. igénypont szerinti erősítő vagy vevőkészülék kiviteli alakja, jellemezve a vezérlőfeszültséghez kevert egyenfeszültséget szolgáltató és ennek szabályozására alkalmas szervekkel. 8. A 4., 5., 6. vagy 7. igénypont szerinti erősítő vagy vevőkészülék változata, jellemezve az ellenállás részére csak váltófeszültség alkotta vezérlőfeszültséget szolgáltató szervekkel. 9. Hírközlő adó- vagy vevőkészülék, jellemezve az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállás alkotta modulátorral nagyfrekvenciás feszültségek modulálására. 10. Erősítő, jellemezve az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállás alkotta amplitudókorlátor zóval. 11. Kapcsolási elrendezés impulzusok átvitelére, jellemezve .az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ellenállás alkotta szétválasztótaggal az impulzusoknak egy zavaró alapfeszültségtől való különválasztására és esetleg az ellenállás vezérlőfeszültségéhez kevert egyenfeszültséget szolgáltató és ennek szabá- . lyozására alkalmas szervekkel. 12. A 4—11. igénypontok szerinti erősítő, vagy adó- vagy vevőkészülék, vagy kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, jellemezve a váltóáramellenállást a váltóáramkörhöz csatlakoztató kondenzátorral. 2 rajzlap 5 ábrával Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 915. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.