136276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vaj készítésére nagytöménységű tejszínből

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.276. SZÁM. 45. g. 15-23. OSZTÁLY. - E-5920. ALAPSZÁM. Eljárás raj készítésére nagytöménységü tejszínből Bergedorfer Eisenwerk Aktiengesellschaft Astra-Werke cég, Hamburg-Bergedorf. A bejelentés napja: 1943. június 1. Németországi elsőbbsége: 1942. június 1, A találmány eljárás vaj készítésére tejszínbőt, melyet röpítőfolyaimat révén nagy zsírtartalmúira töményítünk. Ismeretes már vajikészítési eljárás, amelynél a teljies tejet az első röpítőfokozattam 65% fölötti zsírtartalomra töményítjük és ezt a tejszínt hígítófolyadék hozzáadása után enyhe hevítés mellett a további töményítés végett egy másodíik röpítőfolyamatmak vetjük alá. Ismeretes már a teljes tejet 40 C°-ra felmelegítve röpítés révén 28—3Ü% zsírtartalomra tömiényíteni és ezt az anyagot egy másik röpítőben, amelynek tányérját 70—90 C°-ra hevítették, 77—78% zsírtartalomra növelni és ebből lepárlóban 4—5% vizet elvonni, úgyhogy a zsírtartalom 8,2—88% -ig növekedjék. A kapott terméket dobotokba töltve csirátlaniítják. Ismeretes továbbá nagy töménységű tejszínből vajai olymódon készíteni, hogy annak hőfokát hirtelen lecsökkentjük; a hirtelen lehűtésnek a tejszínt vajjá kell átváltoztatnia. Ismertettek már oly tudományos kísérleteket is, amelyeknél a vaj'zsírból és isoivány tejiből készített emulziónál a mikroszkóp alatt a vizes fázisnak a zsírfázisíba való visszatérését figyelték meg, ha az emulziót hűthető lapon 9—5 C°-ig lehűtötték és ezt a hőfokot 10—15 percen át meghagyták, majd 11—14 C°-ig terjedő elővigyázatos melegítésnél rövid idő alatt önmagától az emulzió szétbomlása következett be. „ Nem sikerült azonban a fenti javaslatok siaerint a legszerényebb igényeknek megfelelő vagy pedig piacképes, illetve tárolásra alkalmas vaj készítése. Nem alkalmazták azon tudományos kísérletek eredményeit sem, amelyek egyébként is csak a tejszínfázis szétroncsolásának lehetőségét említik hőelvonás révén, elleniben a vajfázis eléréséről semmit sem említenek. Ezeket a készülékeket gyakorlatilag használható és meigíbií'zható eredményeket nyújtó eljárás alapjaként nem lehetett felhasználni. A jelen találmány feladata az e célból még hiányzó intézkedéseket megjelölni. Ennek elérésére felhasználunk ugyan az eddig már javasolt rendszabályok közül némelyet, de új összefüggésben és ezekhez hozzáfűzve még új fontos intéakedéseket jelölünik meg, még pedig a magas zsírtartalomra töményített vaj készítésire használt anyag hűtési folyamatának keresztülvitelével kapcsolatban. Az eljárás ezen részletének a találmány szerint éppen ezért van nagy jelentősége, me,rt ebben az eljárási részletben áll elő a nagytöménységü tejszínnek vajjá való átalakulása. Az új vajkészítési eljárás kiindulási anyagkánit oly tej szánt használ, amelyet magas hőfoknál egy vagy két fokozatú röpítőfolyamattal oly zsírtartalomra tönnényítettünk, amely lehetőleg egyezik iá kész vaj zsírtartalmával. A kétfokozatos miuntoa!menetnél ajánlatos az első fokozatban a tejszín töménységét kb. 15—20%-ria1

és a második fokozatban a kész vaj kívárat 'zsírtartalmának megfelelően 75—85%-ra hozni. Hígító folyadék hozzáadására a két fokozatú munkamenetnél, amint ezt a fentemlített és ismert eljárások egyike javasolja, a találmány szerinti eljárásnál nines szükség; sőt, itt a nagytöménységü tejszín a kétfokozatú röpítésnél is a teljes tej természetes alkatrészeiből áll elő. A magas hőfokra való hevítést pl. 75—105 C°-ra, az egyfokozatú röpítésnél a röpítési folyamat előtt és a kétfokozatú röpítésnél a második röpítőfokozat előtt végezzük. De lehetségesi a hevítést a röpítőfolyamat alatt is elvégezni. Amennyiben szükséges, a vajanyagot a kívánt víztartalomra, pl. úgy álltjuk be, hogy az anyaghoz meghatározott vízmennyiséget adunk, vagy pedig az amyiagból elillanni, illetve lepárolódlni hagyjuk. A vajjá való átalakuláshoz a'z anyagot hűtési folyamatnBk vetjük alá és pedig azon a hőfokterületen, amelyben a tejszín vizes fázisa a vaj zsárfázisába megy át. Ez rendszerint 25 és 5 C° hőfokhatárok között jön létre. Egyes esetekben az átalakulási hőfok a feldolgozott tejszín összetételétől, valamint főleg a tehén takarmányozásától és a klímától függ. A találmány szerinti eljárással változatlan minőségű és jól tárolható elsőrangú vajat készíthetünk, ha a nagy töménységű tejszínnek vajjá való átalakítását olymódon végezzük, hogy a vajanyagot levegő kizárása és beállítható nyomás mellett hűtjük. A készüléken való áthaladásakor, amelyben az anyag lehűlése és átalakulása létrejön, a nyomás szabályozásával a fázisváltozást és a vele együtt járó kristályosító folyamatot befolyásolni lehet. Ha ugyanis egy fojtókésizülék révén, amelyet a hűtő-