136264. lajstromszámú szabadalom • Kartoték egymás mötött álló, nem lépcsős elrendezésű lapokkal
4 136.264 erősítve. Az egyes .kartotéklapok c lapfejének felső széle köré celluloidból vagy efféléből való, átlátszó lemezek vannak hajtva, melyek ezeket a széleket és a feliratot védik. A celluloidi-lemez elülső 8 szára kiterjedhet a c lapfej egész (vagy közel egész) magasságára (14—16. ábrák) vagy pedig e magasságnak csak egy részére (11—13. ábra). A hátsó 9 szár azonban hosszabb, mégpedig a lap g csuklóján túlterjed és az 1—4. ábrák szerintihez hasonlóan „terelő rúdként" működik, mely a lapfejek megdöntésekor rézsútosan áll be és a lapot a mögötte levőtől eltolja. A celluloidlemez rugalmassága folytán itt külön csuklóra nincs is szükség. E kivitel ugyanúgy működik, mint az első kivitel. Több lapfej lehajtásánál valamennyi szétfeszül, amikoris egyidejűleg valamennyi egyébként elfedett felirat hosszirányban vonuló lépcsőzetkén t előtűnik (13. ábra). A celluloidlemezt 8, 9 szárainak rugalmassága tarthatja ?. c lapfejen, !ö.e ott másként is megerősíthető, például olyan drótkapcsokkal, melyek a lap-0 fej felső széle mentén a celluloid lemez két 8, 9 szárát vagy csak az egyiket a. c lapfejhez foglalják. További, drótkapcsok nélküli kivitelt mutatnak a 14—16. ábrák. Itt a lápfejre hornyolt celluloidlemez hátsó 9 szárából kicsákozott 10 nyelvek a c lapfej vízszintes 11 résein vannak átdugva és a lapfej elülső oldalán felfelé vannak hajtva, mimellett azokat a cellujoidlap elülső 8 szára fogja le. A c lapfejre hajtott celluloidlemezek, táskaként, papiroscsíkok behelyezésére is használhatók, mikoris a mutató jelek és esetleg egyéb feliratok nem közvetlenül a lapfejre, hanem cserélhető papiroscsí. kokra alkalmazhatók. A celluloidlemezek esetleg a lapfej széleségének csak egy részére, pl. a feliratnak megfelelő szélességre terjedhetnek. Minthogy a celluloidlapokkal felszerelt kartotéklapok felül vastagabbak, mint alul, ezeket ugyancsak .ékalakú vezérlapokkal együtt használjuk. A 17—19. ábrákon feltüntetett kivitelnél az egyes lapokon levő terpesztő szerkezet -nem a mögöttes laphoz, hanem az előtte levőre nyomul. Itt azt is látjuk, hogy a lehajtható lapfej nem terjed ki szükségképen a kartotéklap egész szélességére, hanem ennek csak egy részére úgy, hogy bizonyos tekin' tétben „Iovas"-ként szerepel. Ez a kartotéklap abban különbözik az ismertetett kivitelektől, hogy a c lapfej kisebb szélességű a b iaptörzsnél, de név, vezérszó vagy egyéb felirat felvételére még elegendő. A c lapfejek a kartoték valamennyi lapjánál ugyanazon a helyen vannak úgy, hogy az összes lapok azonos alakúak. Ennél a kivitelnél nem a kartotéklapokon van a könyvelés vagy egyéb folyó feljegyzés, hanem ezek a közöttük álló könyvelési lapok úgynevezett keresőlapjai. Minden keresőlaphoz egy vagy több, a 17. ábrán x eredményvonallal, a 19. ábrán pedig vékony lapcsomóként ábrázolt könyvelési lap tartozhat. A keresőlapok b törzsének felső szélén alkalmazott y> kivágások a mögöttük levő x könyvelési lapokat részben látni engedik. (Minden kartotéklap b laptörzsében, a c lapfej alatt, felfelé álló szárú, U-alakú 13 nyílás van, melyből a lapfejnek a laptörzsből .kivágott 12a, 12b résziekből álló nyelve adódik. Ennek a nyelvnek a törzs és a fej közötti (a nyelvtől jobbra és balra eső) gr csukló alatt 14 csuklója van,, amely ugyancsak besajtolt horonyból állhat. A nyelvnek a 14 csukló feletti 12a része, a c lapfejjel együtt, kétkarú emelőt _képez, amelynek egyik karja felfelé, a másik pedig lefelé áll. A nyelvnek ,a 14 csukló alatti 12b része viszont a lapfej li2a részén ágyazott terelő ruídat képvisel. Ha- több lap c lapfejét ujjnyomással hátrahajtjuk, akkor 12a részeik, a* 12b részekkel- együtt, előre, felfelé lendülnek és az egyes előttük levő lapokra terpesztő nyomást fejtenek ki. A lehajtott fejű lapok erre szétfeszülnek, amikoris az előző kiviteleknél említett hatás következik be. A terpesztésben az X könyvelési lapok is résztveszniek és valamennyi .könyvelőlap, ill. laposomé, az előtte levő keresőlappal együtt előrelendül (19. ábra). Minthogy a terpesztő 12a, 12b részek a b laptörzsből vámnak kicsákozva, a terpiesztőszejkezethez külön anyagra nincs szükség." Ez a kivitel ugyan amiatt, hegy az egyes laptörzsekben a terpesztő szerkezet helyén nyílás van, mely nem engedi a következő lap terpesztő szer kezetének közvetlen behatását, csak a kartotéklapok között álló, külön könyvelő lapokkal használható. Ha ezt mégis a 17—19. ábrákbeli szerkezetet mutató jelek közé helyezeit, könyvelési lapok nélkül akarnók használni, ezt úgy érhetjük el, hogy a kicsákozott 12a, 12b részek az egymásután következő lapokon, váltakozva, jobb és bal oldalra, esnek. Ez a kivitel azonban kevésbé ajánlatos azért, mert akkor a lapok nem egyformia szabás úak. A 17—19. ábrák szerinti lapfejek, ill. lovasok úgy mint a 17. és 18. ábrán láttuk, ráhajtogatott 8, 9 szárakból álló oelluloidleroezekkel merevíthetők, amelyek mögé egyszersmind a mutató jelekkel ellátott lapocskák is betűzhetök.. Előnyös emellett a celluloidlapok elülső 8 szárát a 12a, 12b részekből álló nyelv 14 csuklója alá meghosszabbítani és a nyelvet az elülső szár 15 hasítékán átfűzni. Ilykép a celluloidlemeZniek a 15 hasíték alatti 9a része a felső Í2a rész alá nyú^ és azt is merevíti. A celluloidlemez hátsó 9 szára legfeljebb a lap g csuklójáig terjedhet. Kellő szilárdságú anyagból való lapok esetén a oelluloidlemezek természetesen elhagyhatók. A 17. és 18. ábra szerinti terpesztőszerkezet -akkor is alkalmazható, ha a lehajtható lapfejek a lápokkal egyező szélességűek. Ekkor célszerű lehet miniden egyes lapon két vagy több leírt kivitelű 12a, 12b részt alkalmazni. A csak a lapszélesség egy részére terjedő lapfejekkel (lovasokkal) kapcsolatban a 17—19. ábrákbeli 12a, 12b részek helyett egyéb terpesztőszerkezetek, pl. az 1—4. és a 11—16. ábrákon feltüntetett szerkezetek is alkalmazhatók. A 17—19. ábrákbeli kivitelnél, a mutatójeles, lehajtható fejrészen kívül, -egyéb feljegyzések *zámára, le nem hajtható fejrész is elrendezhető. Például az egész lapszélességen végigvonuló lapfiej, kb. középen, függőleges metszéssel kettéosztható, amikoris a lapfej egyik fele és a laptörzs között csukló van, á másik részen pedig nincsen. A csuklós, ill. lehajtható részen, természetesen, terpesztőszerkezetet alkalmazunk.
