136217. lajstromszámú szabadalom • Antennaelrendezés azonos irányban irányítottan adó és vevő drótnélküli hírközlőberendezéshez

Megjelent 1954. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.217. SZÁM 21. a*. 64-77. OSZTÁLY. — L-9325. ALAPSZÁM. Antennaelrendezés azonos irányban irányítottan adó és vevő drótnélküli hirközlőberendezéshez C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof A bejelentés napja: 1943. október 23 Németországi elsőbbsége: 1942. november 16 Azonos irányban igen rövid hullámokat irányítottan adó és vevő drótnélküli hírközlőberendezések ugyanolyan kétirányú beszédforgalmat ítésznek lehetővé, mint a rendes távbeszélővezeték. Az igen rövid vivőhullámokat rendeslen több közbenső vivőhullámmal modulálják és igy több hír- és jelköziőcsatornát létesítenek. A rendelkezésre álló adóenergia lehetőleg gazdaságos kihasználása végett a rövidhullámú sugárzás adásához és vételéhe?, irányított antennákat használnak. Az adás szempontjából elsősorban az fontos, hogy elkerüljük adóenergiának az adás és vétel irányában nézve hátrafelé való kisugárzását. Ha nem alkalmazunk aránylag nagy felületű visszaverő és nyaláboló szerveket, akkor nem tudjuk a hátrafelé sugárzást teljeáen elnyomni. Ez esetben rendesen létrejön az adás és a vétel irányától eltérő irányú sugárzá» is, bár ennek többnyire nagyon kis amplitúdója van. * Minthogy az említett fajtájú hírközlőberendezések vevőantennája többnyire a'z adóantenna közvetlen szomszédságaiban viam és sokszor ugyanazon 'az árbocon foglal helyet, az elkerülhetetlen oldaliirányú sugárzás nagyon megnehezíti a vevőantennánaik az adóantennával való csatolásániaik megszüntetését. A találmány szerint a vevőantennát -egy az adás és a vétel irányába nézve az adóantennától oldalraeső és az adóantennánál hátrábbi olyan ponton helyezzük el, amelynek irányában az adóantenna sugárzása a leggyengébb. A találmány szerinti elrendezés előnye elsősorban abban van, hogy az irányantennák aránylag egyszerűek lehetnek, azaz nagy felületű visszaverő és nyaláboló szervek alkalmazása feleslegessé válik. További előnye a találmánynak, hogy lehetővé teszi a két antennának közös árbocon azonos magasságban való elrendezését anélkül, hogy a két antennának nagy távolságban kellene lennie egymástól. A két antennát a közös árbocra azonos magasságban felszerelt tartók függőleges fogaira erősített kétsarkú antennák alkothatják. A találmányt a következőkben egy előnyös kiviteli példája nyomán magyarázzuk részfetesebben. Feltételezzük, hogy az antennák úgynevezett fenyőfaantennák, amelyeket nagyobbszám», egymásmelleit elrendezett, függőleges, fázisban egymással szemben eltolt, kétsarkú antenna alkot. A tulajdonképpeni sugárzó antennák mögött azonos elrendezésű visszaverő antennák vannak. A rajz ilyen antennarendszer vázlata felülnézetben. ,Az érkező hullámot az 1 nyíl, a kisugárzott hullámot a 2 nyíl jelzi. Mind az S adóantennát, mind az E vevőantennát egy-egy sor kétsarkú Di antenna és ezekkel azonos módon elrendezett egy-egy sor kétsarkú R visszaverőantenna alkotja. Az antennák T tartókra vannak szerelve és soraik merőlegesek az 1 és 2 hullámok irányára. A találmány szerint az E vevőantenna az S adóantennától oldialna eső és aía adóantennánál hátrábbi olyan ponton van, amelynek irányában az adóantenna sugárzása a leggyengébb. A találmány nemcsak az adóantenna és a vevőantenna kölcsönös csatolásának megszüntetését teszi lehetővé, hanem lehetőséget ad arra is, hogy valamely megengedett csatolást aránylag egyszerű nyalábo|jk szervek segélyével érhessünk el. Ez az előny eléggé jelentős, mert éles nyaláboláshoz aránylag nagy nyaláboló szervekre van szükség, amelyeknek szerelése különösen akkor, ha tornyon vagy árbocon nagy magasságban kell őket elrendezni, nagy nehézségei okoz. A találmány szerinti antennaelrendezés főként tizedméteres közvetítőállomások műszaki berendezésének egyszerűsítésére és javítására alkalmas. Ezek az állomások igen rövid vivőnyaláboló szervek segélyével érhessünk el. Ez az hullámnak több közbenső vivőhullámmal viaíló modulálása útján nyert többcsatornás hírközlőösszeköttetések létesítésére valók ós azért szükségesek, mert az igen rövidí vivőhullám hatótávolsága csak a látóhatárig; terjed. Mindegyik ilyen közvetítőállómásnak két-két irányított adó- és vevőantennája van és e nagyszámú ' antennának a találmánnyal elérhető egyszerűsítése ennélfogva jelentős előnynek tekinthető.