136211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenlelőhelyek vizsgálatára

Megjelent 1954. évi március hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.211. SZÁM. 42. 1 3 OSZTÁLY. - L-8817 ALAPSZÁM. Eljárás bitumenlelőhelyek vizsgálatára Gesellschaft für praktische Lagerstättenforschung G. m. b. H. Berlin A bejelentés napja: 1942. június hó 30 Németországi elsőbbsége: 1939. május hó 24 (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alkalmazásával) A találmány tárgya eljárás szilárd-, Myékony­vagy gázhalimazállapotú bitumenlelőhelye vizsgála­tára. Az eljárás bitumenre való fúrással kapcsolat­ban alkalmazható. Javasolták már gázpróbák vételét sok, nem nagy mélységű fúrt lyukakból, hogy a bitumendúsulások­ból a föld felszínére szivárgott szénhidrogének meg­állapítása útján ezeknek a lelőhelyeknek a kiterjedé­sét elhatárolják. Olyan eljárást is alkalmaztak már, hogy a fúrásmagvak gáztartalmát határozták meg, hogy itt is a szénhidrogéntartaloimból bitumen je­lenlétére következtessenek. Az ismert eljárások csak szénhidrogéneknek és ezzel bitumenlelőhelyeknek is csak a vízszintes síkban való eloszlásába nyújtanak bepillantást:. A találmány célja ezzel szemben az, hogy a szénhidrogének függőleges síkban való elosz­lását is megállapíthassuk. A száraz fúrással szem­ben az öblítőfúrásnak az az előnye, hogy az öblítő folyadékkal együtt kifolyó olajnyomok észrevehetők. Ez a megfigyelés azonban a vizsgáló személy éber­ségétől függ. Ennél tehát nem kémiai-fizikai vizs­gálóeljárásról van szó, minit amilyet a találmány is­mertet, és mely az öblítő folyadék tulajdonságait szénhidrogéntartalmára való tekintettel folytonosan, jelzi. Javasoltak továbbá villamos mérésekéit az át­fúrt rétegek szerkezetének felderítésére. Ezeket azonban csak a fúrás befejeztével végezték el, míg a találmány értelmében a fúrás közben folytonosan végzett vizsgálatról van szó. A találmány az ismert javaslatok hátrányait ki­küszöböli. A találmány abban van, hogy a fúrások­kal a föld felszínére kerülő öblítő folyadék szénhid­rogéntartalmát bitumen jelenlétének a megállapítá­sára kémiai-fizikai úton folytonosan vizsgáljuk. Ha fúrás közben oly rétegre bukkannak, mely szilárd-, folyékony- vagy gázhalmazállapötú bitument tartal­maz, akkor szénhidrogének kerülnek az öblítő folya­dékba és azzal együtt a föld felszínére. A találmány értelmében, továbbá a föld felszínére kerülő öblítő folyadékból pl. hevítés, vagy vákuumban történő le­szivatás vagy kioldás útján a szénhidrogéneket el­különítjük, majd azokat meghatározzuk. A vizsgála­tot, kivállíképpen a gáztalanítást meghatározott idő­közökben, meghatározott mennyiségű öblítő folya­dékkal végezzük. De az öblítő folyadék egy részét fo­lyamatosan el is ágaztathatjuk, és azt vizsgálat cél­jából előbb gázitalaníthatjuk. A gáztartalmat külön­féleképen;, pl. platinafonálon való katalízises elége­téssel, és az így keletkező hőmérsékletváltozással ha­tározhatjuk meg. Azok az ismeretes eljárások, me­lyek a sűrű öblítő folyadékot hőbehatással vagy vákuumban gaztalanítják, csak arra valók, hogy az öblítő folyadékot újból használhatóvá tegyék, de nem alkalmasak arra, hogy azt geofizikailag megvizs­gáljuk. A különböző molekulasúlyú szénhidrogéneket együttesen is meghatározhatjuk. Azonban a vizsgá­lat kivitelének módozatai szerint (pl. az öblítő fo­lyadékot forrón vagy hidegen gáztalaníítjuk) a szén­hidrogének természetére és összetételére is következ­tethetünk, mimellatt pl. a könnyű és nehéz szénhid­rogének hányadát is meghatározhatjuk. A méréseket az öblítő folyadékból esetenként véte­lezett részmennyiségen külön-külön végezhetjük és egyenként kiértékelhetjük, pl. felírhatjuk vagy ön­működő feljegyző eszközt is alkalmazhatunk, mely az öblítő folyadék szénhidrogéntartalmát folyamato­san feljegyzi. A találmány értelmében bitumenlelőhelyek felkuta­tására többek között a következő előnyök érhetők el: 1. Mivel bitumentelepek felett a szénhidrogéntar­talomnak a mélységgel nem kell szükségképen folya­matosan és arányosan növekednie, hanem az a geoló­giai rétegek szerint változik, lehetséges fordítva, "hogy a szénhidrogéntartalomnak rendszeres ellenőr­zése révén az átfúrt rétegekre vonatkozóan következ­tetéseket vonjunk le, ami egyébként csak olyan el­járásokkal volna elvégezhető, melyek a fúrás meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom