136185. lajstromszámú szabadalom • Távközlő berendezés
Jß6.185 3 f megközelítőleg —30 volt a- detektoräramkörben —60 volthoz kapcsolt ellenállások (40 000 + kb. 10,000 óhm) következtében. Ilyen rendszerek ismeretesek a ..... és .... számra (S—18862 és ££-18076 alapszámú), szabadalmi leírásokból. Egy detektor 1O0 előfizetőt szolgál ki és nagy sebességgel, mintegy négyszer másodpercenként járja végig a száz kivezetést. Egész íve két szakaszra tagozódik, egyiken az 1... 50, a másikon az 51... ÍOO előfizetők vannak. Mindegyik ívszakasz•nak saját áramköre van, amely észlelő egységnek nevezhető és a CT hidegkatódos cső'~ől, az Ar, Br és Cr jelfogókból és néhány ellenállásból áll. A hívás észlelésére való hidegkatódos cső vezérlőközén rendesen 102 — 60 = 42 'volt Potenciálkülönbség van. A cső átütési feszültsége 70 volt és így a csövet ez a 42 volt nem ionizálja. Hívó kivezetésen való elhaladás pillanatában ez a potenciálkülönbség 102 — 30 = 72 voltra változik. Ettől a cső ion-'zálódik és áram jön létre az Ar jelfogón és a cső főközén át a —102 voítos telephez. Az Ar jelfogó a lassú elengedésű Br jelfogót, ez pedig' a Cr jelfogót, gerjeszti. A csövet ionizált állapo-tbin a főköz tartja, amelynek mentén a tartó feszültség 75 volt. Ily módon az Ar jelfogóra 27 volt. fesziültségesSs jut. * Minden ívszaikasz kezdetén a detektorkapcsoló oly érintkező zár, amely —60 voltot kapcsol kondenzátoron át a cső anódjára. Ettől a feszültség a • főközön —42 voltra csökken és a cső kialszik. Az Ar jelfogó elenged, de mielőtt a Br jelfogó elengedhetne, a DS detektorkapcsoló ismét a hívó kivezetésre érkezik, a cső másodszor ionizálódik és Ar jelfogó működik. Ily módon Ar jelfogó a DS detektorkapcsoló minden fordulatánál egyszer működik és ennek következtében Br jelfogó gerjedásben marad mindadd'g, amíg az előfizetői vonaláramkörben a hívási állapot fennáll. A 3. ábrából látható, hogy az kti jelfogó akkor működik ha a hívás észlelése az első ívszakaszbam tőrtént, az Ar2 jelfogó pedig a második szakaszbeli 'hívásra gerjed. Az áramkör továbbá oly elrendezésű, hogy az első szakaszhoz tartozó ívkivezetéseket az Art jelfogó működtetett állapotában a második észlelőegység vizsgálja és hasonlóképpen az Ar2 jelfogó működésekor a második ívszakasz kivezetéseihez az első észMősgység kapcsolódik. Ily módon a két egység tökéletes csoportot alkot, amely alkalmas bárme'y két előfizetőtől kezdeményezett két 'hívás jelenlétének jelzésére. Az észlelőegység Br jelfogója vizsgáló feszültsé-, get kapcsol a 4. ábrán szemléltetett DM detektorkereső kapcsolók íveire és egyben a megfelelő Fsr' indítójeMogót működteti a hívásra felelő: számjegyzőcsatlakoztató áramkör foglalása végett. 2. Számj egy zőcsatlakoztató, áramkör foglalása. A csatlakoztató áramkörök tíz hívásdetektor áramkör, vagyis 100 előfizető számára tökéletes Csoportokban elrendezettek. A csatlakoztatok a DM detektorkereső kapcsoló „c" és „d" ívein hozzáférnek a detektoráramkörökből kapcsolható húsz vizsgálófeszültség mindegyikéhez. Kapcsolási idejük csökkentése végett a számjegyzőesatlakoztatókat és a zsinóráramköröket több' alcsoportra osztjuk. A leírás egyszerűsítése végett feltételezzük, hogy csak két ilyen alcsoportot rendezünk el. A csatlakoztatok I. alcsoportjához tartozó áramkörökben a DM kapcsoló alaphelyzete az „1" kivezetésen van, míg a II. alcsoport DM kapcsolói szabad állapotban a „6" kivezetésen állnak. Az öt első százelőf izetős csoport hívásait észlelő 1.. .5 detektoráramkörök az I. alcsoportból* foglalnak, amíg lehet,, csatlakoztató áramköröket és hasonló- " képen a másik ölt előfizetőcsoportnak megfelielő.. 6... 10 detektoráramkörök a foglalásnál előnyben részesítik a második alcsoport 'csatlakoztatott. Ugyanígy oszlanak a zsinóráramkörök is két alcsoportra, amelyekéit GS csoporifavállaszitók két különböző kezdeti helyzete jellemez. Az I. csoportbeliek nyugalomban az öt első 100 előfizetői vonalas csoporti hoz menő kivezetések előtt állnak, míg a II. alcsoport választóinak kiindulási helyzete azon kivezetéseket előzi meg, amelyeken át az öt utolsó 100 előfizetői vonalas csoport híváskeresői érhetők el. Az indító áramkört a 4. ábra balodalt szaggatott vonallal elkerített része szemlélteti. Hívás észlelés sekör a Br jelrogó (3. ábra) az Fsr jelfogót működteti, ez pedig az Str jelfogót a D átkötőpontok ' '(4. ábra) egyikével 'köti össze. Az egy alcsoport indító átkötéseit szemléltető ábrarészlet az 5X2 • lehetséges hívópotenciál kifejezése végett.tíz ilyen D átkötőpontot tüntet fel, továbbá annyi L kivezetést, ahány csatlakoztató áramkör van ebben az alcsoportban. A D és L pontokat egymás között úgy kötjük át, hogy minden D ponton csak egy átkötés legyen. A csatlakoztató áramkörök számát forgalmi szempontok határozzák meg. Ha ezért tíznél kéve- ,. sebb csatlakoztató van, úgy egyes L kivezetéseket két-két D ponthoz kell átkötni, ha ellenben 10-nél több csatlakoztató áramkör van, az L. kivezetések' némelyike bekötetlen marad. (Mindegyik L kivezetés a megfelelő csatlakoztató áramkör (5. ábra) Sor indító jelfogójához vezet. Az Str jelfogó az Sor -jelfogóval soros kapcsolásban működik és kisellenáilású tekercsének beiktatásával ezt a csatlakoztató áramkört foglalttá 'teszi más hívásokkal szemben. Ha a csatlakoztató áramkör már foglalt, úgy Bur jelfogója, mint látni fogjuk, működött, tehát ilyenkor az L kivezetésről jövő összeköttetés a legközelebbi áramkör L kivezetésére kapcsolódott, .ha pedig ez is foglalt, e legközelebbi áramkör Bur jelfogója az ezt követő áramkör L_ kivezetésére kapcsol át és így tovább. Az utolsó áramkör Bur jelfogója viszszakapcsor az első csatlakoztató áramkörre. Ha az alcsoport minden .csatlakoztatója foglalt, Str jelfogó nem működhetik és e jelfogó késése következtében a szükségindítóáramkör Esr jelfogója (4. ábra alján) gerjed, és így szabad csatlakoztató áramkör keresés© végett az EM lépőkapcsoló forog. Az EM kapcsoló ívéhez mindkét alcsoport csatlakoztató áramköreinek Sor indítójelifogói,, csatla-'. koznak. Az Esr jelfogó az Etr vizsgáló jelfogót kapcsolja és az EM kapcsoló hajtása addig tart, amíg az első szabad csatlakoztató áramkör kivezetésével nem találkozik. A csatlakoztató áramkör .foglalttá tehető BJ kizáróhüvely dugaszolásával, amely esetben az L kivezetés vezetékét a hüvelyérintkezők átváltják a legközelebbi áramkörre. A csatlakoztató önműködően is szigetelhető, ha például az áramkör biztosítéka olvad. Nyilvánvaló, hogy a számj egyzöcsatlakoztatók és a zsinóráramkörök annyi alcsoportba oszthatók, amennyi a kapcsolási idő szempontjából előnyös.
