136143. lajstromszámú szabadalom • Kirakó társasjáték

2 136.143 verseny, autó- vagy repülőverseny, vonatok verse­nye stb. A mellékelt rajzon a találmány egyik példaképem kiviteli alakja van feltüntetve, amely az óceán kék szalagjáért versenyző óceánjáró hajókat ábrázol. A játékban résztvevő mindegyik játékos tulajdon­képen egy-egy versenyzőt jelent, akinek törekvése az, hogy számára a játéklapon kijelölt versenypá­lyán versenytársait megelőzve elsőnek érjen a célba. A játékban általában annyi játékos vesz részt, aihány versenypálya van a játéklapon, vagy meg­fordítva: annyi versenypálya jelölendő ki a játék­lapon, amennyi a játékosok száma. A játék megkezdése előtt a játékosok például sorshúzással vagy megegyezéssel versenypályát vá­lasztanak maguknak a játéklapon és minden játé­kosnak az a célja, hogy a saját versenypályáján haladó játszólapokkal érjen legelőbb a célba. Mint­hogy pedig minden játékos versenypályája a játék­lapon —. az egymástól való megkülönböztetés oká­ból — különböző jelzésű, például I., II., III. és IV. számú pálya, vagy pedig egymástól eltérő színezés­sel különböztethető meg, szükséges, hogy a játszó­lapok hasonlóképen megkülönböztethetők legyenek. Ezért a játszólapok sorrendi lapjai ugyanannyi egymástól eltérő jelzésű csoportot alkotnak, ahány versenypálya van a játéklapon. Vagyis a játéklapon ábrázolt minden egyes versenypályához az ezzel ha­sonló megjelölésű vagy színű sorrendi lapcsoport tartozik. Egy sorrendi lapcsoport lapjai tehát csakis a hasonló megjelölésű versenypályára rakhatók ki. Az akadályozó és feloldó lapoknak a játéklapon lévő versenypályákkal azonos vagy ezektől független megjelölése a játékszabályoktól függ. Felállítható olyan szabály, hogy az akadályozó és feloldó lapok bármelyik versenypályára kirakhatok" vagy pedig használatuk korlátozott és csak a velük megegyező jelölésű versenypályára rakhatók. . A játék menete általában az, hogy a játszóla­pok a játékosok között kiosztatnak és mindegyik játékos a részére kijelölt, versenypályán igyekszik a sorrendi lapokat sorrendben egymásután kirakni, vagy ha ilyen nem volna birtokában, akkor ellen­felei versenypályáihoz tartozó lapok visszatartásá­val és ellenfelei útjába rakott akadályozó lapokkal a saját pályájára szükséges lapokat ellenfeleitől ki­kényszeríteni igyekszik mindaddig, amíg az utolsó sorrendi lap kirakásával, illetve kikényszerítésével a célba ér. A találmány egyik kiviteli alakja óceánjáró ha­jók versenye például az Európa—Amerika közti tengeri útvonalon. Az 1. ábra a játéklapot tünteti fel, amelynek a kezdő és b vonalvégek között az I., II., III. és IV. versenypályákon — hajóvonala­kon — négy játékosnak egy-egy hajója versenyez. Mindegyik versenypálya 12 részre van osztva, egy­egy osztásrész a hajóút egy-egy szakaszát jelenti. A 2. ábrán a játszólapok láthatók. A játszólapok S sorrendi lapjainak száma megegyezik a játékia­pon lévő versenypályák beosztásainak számával. Te­hát minden egyes hajóvonamak mé%felel 12 darab sorrendi lap, összesen tehát 4X12 = 48 darab sor­rendi lapot tartalmaznak a játszólapok. A sorrendi lapok jelzései azonosak a játékiapon lévő hajóvonal jelzésével és ezenkívül sorrend szerinti jelzésűek is. Jelzéseik a kiviteli alakon: It , I„ I 8 , ....... I ; II,, II„ II,,' ...... HL; IHlf III 2 , III, Ili;; IV1 , IV 2 , IV S , —.. IV 12 . Az óceáni hajózás tárgy­körét tekintve, célszerű a játszólapokon óceánjáró hajókat ábrázolni, minden egyes hajóvonalon más­más ihajóelnevezéssel, esetleg más más színezéssel és ezzel az ábrázolással még szemléltetőbb a négy hajó versenye az 1—12 szakaszok közötti négy pályán. Ilyen kivitelű sorrendi lapot tüntet fel a 3. ábra. A játszólapok a 48 darab sorrendi lapon kívül 4 darab akadályozó lapot is tartalmaznak, melyek­nek mindegyike a sorrendi lapok útjába tehető, de mindegyik csak a vele megegyező jelzésű pályára. Ezeknek jelzése: AI, All, AIIIf AIV és rajtuk fel­tüntetett ábra célszerűen a hajó e!é került akadály1 •— például jéghegyet — ábrázol. E négy akadályozó lap feloldását a kiviteli alak három egymásután! lépésben végzi és azt az eseménycsoportot ábrázolja, hogy a jéghegy megjelenésére a hajó segélyjeleket küld — S.O.S.I, S.O.S.II, S.O.S.III, S.O.SIV la­pok — erre bombavető repülőgép érkezik, amely a jéghegyet szétbombázza: Rí, RII, RIII. RIV lapok és miután így az akadály elhárult, a hajó tovább mehet, ennek jelzésére valók az MI, MII Mill, MIV lapok. Tehát a kiviteli alak feloldó lapjai ép­pen úgy, mint az akadályozó lapok, csak a jelzésük­kel azonos pályára rakhatók, vagyis csak a hozzá-, juk tartozó akadályozó lapot oldhatják. Ezeken kí­vül van még egy különleges akadályozó lap, amely a hajó. zátonyra futását ábrázolja, a Z jelzésű és ez tetszés szerint, bármely pályára kirakható. En­nek, de csakis ennek feloldására szolgál a P jel­zésű különleges feloldó lap, amely a zátonyra futott hajónak segélyhajókkal való elvontatását ábrázolja. így tehát a kiviteli alak játszólapjainak száma: 4X12=48 darab sorrendi lap, 4 darab akadályozó lap, 4X3—12 darab feloldó lap. 1 darab különleges akadályozó lap és 1 darab különleges feloldó lap, tehát összesen 66 darab lap. A játék menete a következő: az X, Y, U és V játékosok körülveszik a játéklapot és, sorshúzással vagy megegyezéssel hajót választanak maguknak. Az egyik játékos összekeveri a játszólapokat és ki­osztja a játékosok között. A kiosztott lapok köny­nyebben áttekinthetők, ha a 4. ábrán feltüntetett —c—• vájatokkal ellátott —d— laptartókba helyez­tetnek, a vastagabb anyagból készült lapok pedig a dominójátékhoz hasonlóan oldallapjaikon felállít­hatók. A játék lefolyása a játékszabályok különfé­lesége szerint számtalan változatú lehet. Kiosztha­tók az összes játszólapok egyszerre a játékosok kö­zött, ez esetben két játékos 16—16 darab lapot, 2 játékos pedig 17—17 lapot kap. De kiosztható a kezdő osztásnál csupán egy meghatározott -számú lap, például mindegyik játékosnak 8 darab, a többi lap az asztalon marad és minden lerakás előtt a soron következő játékos ezekből a lapokból elvesz egyet. A kiv^eli pé'dán —X— játékos kiosztott mindegyik játékosnak 8—8 lapot, a többi lapot jel­zéseikkel lefelé fordítva asztalra he'yezi. —Y— játékos levesz ebből eey lapot és kezdi a lerakást az l-es számú sorrendi lappal. Ha van l-es számú lapja a saját hsjóvonalán, akkor természetesen ezt igvekszik e'őreju+itatni és ezt fogja először letenni. Ha nincs l-es számú lapja a saját hajővonalára. ak­kor egy másik hajóvonalat köteles megnyitni az l-es számú lapjával. Ha pedig egyáltalában nincs semmiféle l-es számú lapja, akkor „nincs"-et mond, nem. rak le semmifé^ lapot és a játékot —U—• játékos folytatja, aki az asztalon hagyott lanokból levesz egyet és ha van' kezdő lapja, megnyitja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom