136123. lajstromszámú szabadalom • Ásóval vagy villával egyesített kés

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.123. SZÁM. 45 c. 18- 19. OSZTÁLY. - M-12538. ALAPSZÁM. Ásóval vagy villával egyesített kés Milutinovits Imre nyomdászsegéd, Magyarkanizsa. A bejelentés napja: 1942. november 27. Ismeretes, hogy cukorrépának ásóval vagy villá­val való kiszedésénél azokat körbe kell rakni és az­után a felső részét a levélzettel külön szerszámmal le kell vágni, míg káposztánál, salátánál, kalarábé­nál és hasonló növényeknél a földből kinövő feje­ket levágjuk, azonban a tövezet, illetve a törzs a földben marad, ami a föld termékenységét hátrá­nyosan befolyásolja, mert a tövezet vizet von el a termőföldtől. A találmány célja e hátrányokat megszüntetni és Jényege az, hogy a kés egyik vége az ásó, illetve a villa hossztengelye irányában a nyelet befogadó vasalásba rugó közbeiktatásával 130 fokkal elfor­gathatóan úgy van beágyazva, hogy az egyik vég­helyzetben a vasalással összekötött, vagy egy da­rabból való taposóban oldhatóan rögzíthető, mely helyzetében az ásó, illetve villa a növény kiemelé­sére használható, míg a rögzítésnek, pl. lábtapo­sással való oldásakor a kés a rugóhatás alatt má­sik véghelyzetébe csappan és ezen útja közben az ásóval kiemelt, illetve kiemelendő növényt megha­tározott helyen szétvágja. A mellékelt rajzon a találmány két példaképpeni kiviteli alakja van feltüntetve és természetes, hogy a kése elf orgatására, egyik véghelyzetében való rög­zítésére és a rögzítés kikapcsolására való szerke­zet tetszés szerinti lehet, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 1. ábrán a találmány szerinti ásóval egyé­nített' kés oldalnézetben és részben metszetben van feltüntetve, a 2. ábra felülnézete. A rajz szerint "az —a— ásónak két keresztirá­nyú —b— taposója és a —c— nyél befogadására —d— vasalása van. A —c— nyél tengelyirányában fogantyúban végződő —e— rúd van felfelé vezetve, melynek alsó végére a helytálló •—fo— taposó kö­zelében —f— kés van erősítve. Az —e— rudat a —g— rugó veszi körül, melynek szabad kampós vége a kés —h-»- nyílásába van helytállóan akasztva. A kés szabad végének —i— nyílása és --b— taposónak az —i— nyílással egybevágó '—k— nyílása van. A —b— taposón az —1— karban for­gathatóan ágyazott és rugóval ellátott —m— ki­lincs van elrendezve, melynek lehajlított vége a —b— taposó —k— nyílásán át az —-f— kés — i— nyílásába, az 1. ábrán látható egyik véghelyzetébe csappan. A M~ e rögzített helyzetében a —g— rugó meg van íeszítve és az —a —á3Ó a növény kiemelésére használatba vehető. Ha azonban az —m—kilincs egyik végét lábbal lefelé nyomjuk, akkor a meghajlított vége a kés —i— nyílásától kiemelődik és a kés szabaddá vál­ván, a —g— rugóhatása alatt 180 fákkal forgást végez (Az 1. ábrán szakadozott vonalakkal je­lezve.) A kiemelt, illetve kiemelendő növény fejét és levélzetét vagy törzsét elvágja. Azután a kikapcsolt —f— kést az —e— rúd fo­gantyújánál fogva 180 fokkal visszaforgatjuk, úgy, hogy az —m— kilincs a —k— nyíláson át a kés —i— nyílásába csappan és azt helyzetében tartja. Szabadalmi igénypontok: 1. Ásóval egyesített kés, azzal jellemezve, hogy a kés egyik vége az ásó hossztengelye irányában a nyelet befogadó vasalásba rugó közbeiktatásával 180 fokkal elforgathatóan úgy van ágyazva, hogy az egyik véghelyzetben a vasalással összekötött vagy egy darabból való taposóban oldhatóan rög­zíthető, mely helyzetben az ásó a növény kiemelé­sére használható, míg a rögzítésnek, pl. lábtapo­sással való megoldásakor a kés rugóhatás alatt má­sik véghelyzetébe csappan és ezen útja közben az ásóval kiemelt, illetve kiemlendő növényt meghatá;? rozott helyen szétvágja. 2. Az 1. .igénypont szerinti ásóval egyesítet kés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késnek rög­zített helyzetébe való forgatására a kés egyik vége az ásónyél tengelyirányában felfelé nyúló és fo­gantyúban végződő (e) rúddal van összekötve, mely körül tekercselt (g) rugó a késbe kapaszkodik, míg a kés másik végében (i) nyílás van, melybe 180 fokkal való elforgatás után (m) rugalmas kilincs csappan. 3. Az 1—2, igénpontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ez ásó villával van helyettesítve. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 186 — F. v.: Sumits István

Next

/
Oldalképek
Tartalom