136111. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonból készült, bordás födém, melynek nyomóövteste van
" «Rr"7T^^«p^TMWlipTM H T lw V' , *i w ' i Megjelent 1955. évi április hó 15-én. ORSZÁGOS TAIÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.111. SZÁM. 37. a. 1-3 OSZTÁLY. - K-16210. ALAPSZÁM. Vasbetonból készült bordás födém, melynek nyomóövteste van Kirchner Ignáe Adolf építész, Wien A bejelentés napja: 1942. december 1. Németországi elsőbbsége: 1941. december 1. A találmány vasbetonból készült, bordás, födém, melynek előre elkészített bordái és &z építés közben, közvetve vagy közvetlenül, a bordáikra támaszkodó nyomóövtestei vannak, melyek betontöltéssel a 'bordák felső részével egyetlen testté vannak egyesítve. Mivel az ilyén födém fesztávolsága esetenként változó és általában szabálytalan, csak ritkán fordul elő, hogy az áthidalandó távolság a nyomóövtest hosszának sokszorosa. A nyomóövtestek elfektetjése után, rendszerint, köz marad szabadon, amelyet külön elkészített, illeszkedő testtel vagy külön elkészített héjazatom betonnal kell kitölteni. A találmány célja, hogy ezeket a zavaró és időt rabló, különleges munkálatokat minden egyes födémmezőn belül elkerüljük és lényege abban van, hogy á hézagot kitöltő beton héjazatát megfelelően mélyebben elrendezett, az összekötésben ugyancsak1 résztvevő nyomóövtest alkotja, melynek- felső felülete egyezik a nyomóövtest alsó oldalának alakjával. Ha a nyomőöivtesteket, önmagában ismert módon, a hordozó koronát áthidaló kapcsokra, drótliengyelekre, vagy más hasonló hordozó el emeltre függesztjük fel, úgy elegendő, ha e felfüggesztő szerkezetet a hézag alatt elrendezett, utolsó nyo* mótesten megfelelően megváltoztatjuk. Statikus szemponból további előnyöket érhetünk el, ha nyomóövtesteket a mező végei, felől egymás mellé sorakoztatjuk és a mélyebbre nyúló nyomótestet a mező közepén rendezzük el. Ezáltal a nyomóöv veszélyes keresztmetszetét megerősítjük és ezenkívül a bordákra harántirányban mozgó terhelés «setén jobbharántirányú merevítést kapunk. A találmány alább ismertetendő, további kiviteli alakjaival további anyag- és munkamegtakarítás érhető el. v, A rajzban a találmány egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szarinti födém keresztmetszete, amelyben a középvonaltól balra és jobbra a nyomóövtestek két különböző kiviteli alakját tüntettük fel. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti metszet a hézag körzetében. A 3. ábra távlati kép, melyben a födémet az előállítás különböző szakaszaiban ábrázoltuk. A 4. és 5. ábrák részleteket tüntetnek fel. Az 1 bordákon, azok koronáin átnyúló és a födémmező szélességét áthidaló % hordozó kengyeleket rendeztünk el, amelyekre építkezés közben a & vagy 3' ívelt nyomóövtestek támaszkodnak. A nyomoövtegtefcet w előnyösen — úgy alakítjuk ki, hogy azoknak hátsó ég alsó oldala egyforma aakúak, úgy, hogy a testek egymás mellé sorakoztathatok és azokkal a hézagok is lezárhatók. Az 1. ábra jobboldali felében feltüntetett nyomóqvtesteket akó és felső oldalukon hengeres felületik határolják, melyeknek görbületi középpeltjai' által meghatározott egyenesek egymással szemben úgy vannak eltolva, hogy a nyomóövtestek sugárirányú mérete, a görbületi középpontok által meghatározott, bármelyik egyenesre vonatkoztatva, a júcstól a felfekvés helyéig csökken. Rézsútos 4 elületek alkalmazása következtében a nyomóövtestek ékekben végződnek, amelyeknek élei a 2 hordozó kengyelre feküsznek. Ennek következtében a tordák és a nyomóövtestek egymással csak vonal mentén érintkeznek. Ilyként a -borda és a nyomóövtest között nincs rés és a két rész, az 5 betontöltéssel, egyetlen testté köthető össze, amelynek statikusan egész keresztmetszete hatásos. Az 1. ábra baloldali részében feltüntetett nyomóövtestnek nagyobb sugárirányú méretei vannak. Ezeket a nyomótesteket csali részben határolják hengeres felületek. A felső részen e nyomóövtestek határoló felületei síkok. A nyomóövtestek mindkét fajtája különösen alkalmas statikus feladatok megoldására éspedig egyrészt a közép felé növekedő vastagsági mérettel együttjáró, ékalakú" betontest összekötő hatása következtében. A 2. ábrában feltüntetett és a nyomóövtestek homlokoldalairi lévő rombuszok onnét erednek, hogy a nyomóövtestek homlokoldalaiban le vannak rézselve, hogy éka'akú rés keletkezzék, amelyre a felülről betöltött beton behatolhat. Ezt az elrendezést a 4. ábrában külön is feltüntettük, amelyben két szomszédos nyomóövtestet a csúcson át vett hosszmetszetben ábrázoltunk. Hogy a földémmezőben ha]adó hézagot zárjuk, az utolsó 6 (6') nyomóövtestet úgy függesztjük
