136110. lajstromszámú szabadalom • Betonforma, röpítőerővel készített, előfeszített betontestek előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.110. SZÁM 80, a. 43-56. OSZTÁLY. — K—16155 ALAPSZÁM. Betonforma, röpítőerőveí készített előfeszített lketontestek előállítására KLEINMANN & Co. Betongesellschaft m: b. H. cég Köln. A bejelentés napja: 1942. október 30. Németországi elsőbbsége: 1941. november 20. Röpítőerőveí készített betontestek akként állítha­tók elő, hogy forgómozgásban lévő formába betont töltünk, amikor is a röpítőerő a betont a forma falához nyomja és a betontestet így, alakítja ki. Már ismeretes ilyen módon hosszú testek, pl. osz­lopok, árbocok, csövek stb. előállítása. Ha ilyen röpítőerőveí készült betontestbe vas­betétet is szükséges helyezni, úgy ezek a betétek általában vasrudakból állnak és ezeket a rudakat többnyire vasváz alakjában helyezzük a formába, mégpedig úgy, hogy a röpítőel járás alatt mozdulat­lanok maradjanak és ezen a módon a betonba ágya­zódjanak. Ilyen formák kinyitfhatóan készülnek, mégpedig úgy, hogy két egymással összekapcsol­ható félformából állanak, vagy pedig levehető fedő­darabbal vannak ellátva. Ataiálmány röpítőeljáráfsáhpz való betonforma, mellyel olyan betontestek készíthetők, amelyekben húzófeszültség alatt álló vasbeitétek vannak. Az ilyen testeket előfeszített betontesteknek nevezzük. Ezeknek a testeknek a betéteit a röpítőeljárás előtt húzófeszültségnek vetjük alá. Ehhez mechanikai berendezések' szükségesek, amelyek aránylag nagy erők kifejtésére képesek. Ez esetben betétekként főképpen acélhuzalok vagy acélhuzalkábelek (több összesodort huzalból) használhatók, melyeknek igen nagy szakítószilárdságuk van. Ezeknek a betétek­nek a formában el nem mozdulhatóan kell elren­dezve lenniök, "mégpedig két támasz között, melyek a betéteket feszített állapotban tartják, mind a rö­pítómunka, mind a betontest megkötése alatt. A beton megkötése után a betéteket a támaszokról le­oldjuk és ezek feszített állapotban maradnak meg a betonban. A forma úgy készül, hogy a két tá­masz között a feszítéssel előálló erőhatást a beton megkötéséig felveszi. A rajzban a berendezés két kiviteli alakja van az 1. és 2., illetőleg a 3. és 4. ábrákban hosszmet­szetben, dlletőkg a II—II. vonalak mentén vett metszetben feltüntetve. A rajzban —a— a forma, —aa—- a fejdarab, mely egyidejűleg támasztó darabot képez, A máso­dik támasztó darabot, példaként a formán belül, csúsztatható —b— tárcsa képezi. Ezen a csúsztat­ható —b— támasztódarabon keresztül több csa­varmenettel ellátott —c— vezetőorsó van elren­dezve. Ezek az orsók a formán el nem mozdítha­tóan elrendezett, további —d— tárcsán vagy ha­sonló, alkalmas testen mennek keresztül, mégpedig menettel el nem látott lyukakon. Az orsókon —e— csavaranyák vannak, melyek meghúzásával a csúsz­tatható —b— támasztódarab tetszés szerinti hely-' zetben rögzíthető. Az 1. és 2. ábra szerinti első kiviteli alak sze­rint a csúsztatható —-b— támasztódarabbal az —f— orsó szilárd, de oldható öszeköttetésben van, mely a helytálló —d— tárcsán szintén menet nélküli lyu­kon megy keresztül. Ezen az orsón van a —g— csavaranya, mely a —d— tárcsán elrendezett fel­fekvő felületre támaszkodik és amelyen támasz­kodva meghúzható. A —g— csavaranya meghúzá­sával az —f— orsó és vele együtt a csúsztatható —b— támasztódarab tengelyirányban mozgatható, ami által az —-aa— és a —b— támasztódarabok között megfelelő módon, pl. forgószerkezetekkel megerősített —h— betétek húzófeszültség alá vet­hetők. Meghatározható és a nyúlással mérhető fe­szültség elérése után a csúsztatható —b— tá­masztódarab, az —e— csavaranyáknak a —c— csavarorsókon való meghúzásával, a —d— tárcsá­hoz rögzíthető. Az —f— orsó, most oldható és to­vábbi feszítési munkára szabaddá tehető. A 3. és 4. ábra szerinti, második kiviteli alak szerint a formán megerősített —d— tárcsán —fi— hidraulikus sajtó van elrendezve. Ez dugattyújával tengelyirányban további, csúsztatható testet pl. —gi— tárcsát mozgat. Ezen a —gi— testen van­nak a —c— orsók megerősítve, úgy, Hogy a csúsz­tatható —gi— test mozgása, a —c— orsókkal, a csúsztatható — b— támasztódarabra vivődik át. Az —aa— és a —b— támasztódarabok között kifeszí­tett —h— betétek a hidraulikus sajtó e mozgásá­val tengelyirányban megfeszülnek. A mérhető fe­szültség elérése után a csúsztatható —b— támas>z­tódarabot az —e— csavaranyáknak a —c— orsó­kon a —d— tárcsáig való meghúzásával rögzítjük. A hidraulikus sajtó most leoldható és további fe­szítési munkára szabaddá tehető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom