136097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes rostok áttetszővé tételére

136.097 ätnyomjuk, a nyomás után .bizonyos ideig, azaz, amíg a nyomott helyeken a kívánt összehúzódás beállott, állni hagyjuk, ezt követően melegvízzel lúgmentesítjük, majd savazzuk és mossuk, végül a szövetet lehetőleg cselsély feszültség alkalmazásával szárítjuk. Ilymódon kreppszerűen hullámosított ala­pon átlátszó nyomott mintákat kapunk. ' 15. Halványított viszkózamuszlint a következő összetételű pigmensvédőszerrel nyomunk: Acetilcellulóza Fenol Aceton . Titánfehér Desztillált víz 40 g 150 g 500 g 260 g 50 g 1000 g "A nyomott részek kiszáradása után a szövetet az 1. példában ismertetett módon az A) alatti eljárás­sal kapott \gyantaoldattal vékonyan bekenjük, elő­szárítjuk és ezután 15 percig 110 C°-ra hevítjük. A szöveten átlátszó alapon helyetfoglaló határozott fehér, átlátszatlan nyomott mintákat kapunk és a szövet aránylag kevéssé merevedett. 16. Mercerizált halványított pamutmuszlint egyet­len nyomómunkamenetben két egymással összehan­golt mintahengerrel nyomunk éspedig a 15. példa szerint pigmensvédőszerrel és közvet­lenül e fölé a nitrocellulózával sűrített C) alatti gyantám isz­szával (lásd a 13. példát). Ezután a szövetet 15 percig 140 C°-ra hevítjük és ezt követően 30 Bé°-os nátronlúgba való behe­lyezés útján zsugorítjuk. Lúgmentesítés, savazás és mosás után lehetőleg csekély feszültség alkalmazása mellett szárítunk. Ilymódon határozott fehér nyo­mott mintákat kapunk, melyek transzparens kevéssé merevített, enyhén hullámos mintázott részekben foglalnak helyet, melyeket viszont tömötté tett muszlinalap vesz körül. 17. Mercerizált halványított pamutmuszilint egyet­len nyomási munkamenetben a 16. példában ismer­tetett módon egymásután pigmensvédőszerrel és a C) alatti sűrített gyantamasszával nyomunk és utóhevítésnek vetünk alá. Ezután már most további nyomási munkamenetben arabmézgás védőszerrel fölényomtatunk, szárítunk, a szövetet azután fou­lard-gépen 36 Bé°-os nátronlúggal itatjuk, kisaj­toljuk, 3—5 percig feszültségmentes állapotban állni hagyjuk, majd meleg vízzel lúgmentesítjük. Végül még savazunk, mosunk és lehetőleg csekély feszültség alkalmazása mellett szárítunk. A szövet enyhén merevített, átlátszó, mintázott részeket tar­talmaz és ezekben helyetfoglaló fehéj, átlátszatlan, nyomott mintákat, emellett pedig még változatlan vagy zsugorított szövetrészeket. 18. Színesen szövött, természetes selyemtaftot a következő oldattal itatunk: A C) alatti eljárással előállított •gyantamassza - 600 g Etilalkohol 400 g Borkősav , 3 g Ezután jól kisajtolunk és az oldószer elgőzolgése után 10 percig 120 C°-ra hevítünk, ilymódon eny­hén merevített transzparehtált taftszövetet kapunk. 19. Festett gyapjúmuszlint, a 12, példában is­mertetett masszával nyomunk és ezután 20 percig 90 C°-ra hevítünk. ,Á szöveten ekkor áttetsző;, lé­nyegesen mélyített árnyalatú, nyomott-mintákat kapunk. '-"••' 20". „Nylon"-bpl álló hurkolt anyagot (a „Nylon"" hexametiléndiaminból és adipinsavból előállított műrost) az alanti összetételű eleggyel impregná­lunk : A C) alatti eljárással előállított kb. 80%-os gyantamassza 600 g • , Toíuol . , 400 g Az anyagot jól kisajtoljuk és az oldószer elgőzö­iögtetése után 30 percig 100 C°-ra hevítjük. A hur­kolt anyag e kezelés útján átlátszóbb lesz és lénye­gesebb merevedés nem következik be. 21. Etilcellulóz 4~ százalékos vizes oldatának 50 g-ját butanollal telített desztillált víz 100 g-jával felhígítjuk. Erős keverés közben híg etilalkoholban oldott 3 g-nyi dimetil-benzillaurilammoniumkloridot adunk hozzá, majd erős keverés közben az A) alatti eljárással előállított gyantaoldat 1O0 g-ját porlaszt­juk be. A keletkező kb. 23 százalékos emulzióval viszkózából készült muszlint a „foulard"-gépen im­pregnálunk és 70, C°-on enyhe feszültség mellett szárítunk. Erős transzparens hatást kapunk. A gyantamasszáknak megfestése útján, amihez többek között az úgynevezett szeszben oldható fes­tékek, mint pl. a szudánvörös, igen alkalmasak, még egy sorozat további variációs lehetőséget ka­punk, különösen nyomott minták előállításánál. Ér­dekes díszítő hatásokat kaphatunk úgy is, hogy a gyantamasszáknak cellulózaszövetekre való nyo­mása után savanyú festékkel festünk, amikor is csupán a nyomott helyek festődnek telten meg, >míg a nem nyomott szövetrészek nem, vagyfcsak eny­hén festődnek. Ha már most oly fürdőben festünk, amely egymás mellett savanyú és közvetlenül fel­szívódó (szubsztantív) festékeket tartalmaz, úgy a festékek megválasztása szerint a legkülönbözőbb fajtájú kettős színhatásokat kaphatjuk. Szabadalmi igénypontok: -1. Eljárás természetes vagy mesterséges rostok, illetve ilyenekből készült szövetek áttetszővé tételére melyét" az jellemez, hogy azokat alkoholok jelenlé­tében kondenzált aminoplasztokkal, pl. karbamid­vagy melamin-formaldehidbutilétergyanták 5% fe­letti töménységű oldataival, vagy emulzióival, adott esetben lágyíószerhozag alkalmazása .mellett, ita­tunk és a masszát a roston hőkezeléssel rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosít^si módja, mejyet az jellemez, hogy sűritőszerként nitrocellulózt alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fóga­natosítási módja, melyet az jellemez, hogy a mű­gyantába festékeket kebelezünk be. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyet az jellemez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom