136093. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés kényszeráramlásos gőzfejlesztőhöz

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.093. SZÁM. 13 b, 1. —. OSZTÁLY. — H 11828-. ALAPSZÁM. Szabályozó berendezés kényszeráramlásos gőzejlesztőkhoz Patentverwentungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung „Hermes", Berlin. A bejelentés napja: 1943. április 13. Kényszeráramlásos gőzfejlesztők szabályozásával szemben ugyanolyan követelményeket állítanak fel, mint természetes áramlással dolgozó gőzfejlesztők szabályozásánál. E követelmények egyike, hogy azokat az üzemi tényezőket, mint például a nyomás vagy hőmérséklet, amelyeket a szerkesztésnél alapul vettek, a kazánüzemben szűk határok között betartsa. Kényszeráramlásos kazánoknál azonban a dobnak nincs tároló hatása, úgyhogy a fenti követelmény betartása nehézségekkel jár. Ezért az ilyen gőzfejlesztők szabályozó berendezéseit különleges módon kell szerkeszteni. így ^például a nyomás és a 'hőmérséklet állandó betartásához szükséges eszközökön kívül még járulékos szabályozókat alkalmaznak, hogy e két üzemi tényező egyikét, >'agy mindkettőjét befolyásolják, ha a kazán általános1 szabályozása a tehetetlenség miatt, vagy egyéb okokból nem elegendő. A kazán ilyen szabályozásánál különös súlyt helyeznek a hőmérséklet állandó értéken való tartására, mert a hőmérsékleting idozások a kazánnal táplált munkagépeket, általában a gőzfogyasztókat kedvezőtlenül befolyásolhatják. A hőmérséklet járulékos szabályozása végett kényszBráramlásos kazánokba vizet szoktak fecskendezni. Ez a fogás azonban kedvező hatással csak akkor alkalmazható, há á befecskendezéshez elég tiszta víz áll rendelkezésre, mert egyébként sólerakódásokkal és ezek okozta üzemzavarokkal kell számolni. Eljártak már úgy is, hogy a hőmérsékletingadozások megszüntetése végett az elgőzölögtető szakasz végén, vagy az* elgőzölögtető szakasz mögé dobot iktattak be. Emellett abból az elgondolásból indultak ki, hogy az elgőzölögtető szakasz végén elrendezett dob £ kezdődő túlhevülés tartományát egyértelműen meghatározza. A dob azonban a kazán belsejében a kényszeráramlást megszakítja és ezért annak. alkalmazása elvileg a lehetőség szerint kerülendő. Eljártak már úgy is, hogy a dobot, mint a forró gőzt léhűtő eszközt alkalmazták, amelyben a túlhevítési hőmérséklet növekedésekor több gőz és a túlhevítős hőmérsékletének csökkenésekor kevesebb gőzt fejlesztettek. Ekkor ugyan a túlhevítőbe mindenkori hőmérséklete sezrint változó menynyiségű gőz áramlik és így a hőmérséklet ingadozása ismét kiegyenlítődik, azonban a változó gőzmennyiség a kazán általános szabályozását kedvezőtlenül befolyásolja. A fenti meggondolásokból következik, hogy oly járulékos szabályozásra van szükség, amely a kényszeráramlást az egész kazánban állandóan lehetővé teszi, viszont akkor is használható, ha már járulékos szabályozási módok, mint például víz befecskendezésével való járulékos szabályozás, nem vezetnek kellő eredményre. A feladat megoldása végett oly kényszeráramlásos gőzfejlesztőnél, melynek különböző hőmérsékleti szakaszokban fekvő fűtőfelületei vannak, e fűtőfelületeknek legalább is egyikével segédfütőfelületet olymódon kötünk öszsze, hogy a munkaközeg egy részével, amelyet a fűtőfelület valamely más részéből vételezünk, e segédfelületen át az azzal összekötött fűtőfelületrészbe, előnyösen szabályozható, melegmennyiségeket vezetünk, vagy onnét elvezetünk. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy két különböző munkaközeg keverésétől eltekintsünk, tehát elkerüljük azokat a hátrányokat, amelyek víz befecskendezéséből adód-, nak, mi mellett a kényszeráramot tiszta alakjában fenntartjuk. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban vázlatosan tüntettük fel. A tápvizet az 1 tápszivattyú a sugárzó meleggel dolgozó 2 fűtőfelületbe szállítija. A tápvíz itt előmelegszik és részben elgőzölög és mint gőz = vízkeverék az átmeneti 3 részbe jut. A közeg a 4 túlhevítőt forró gőz alakjában hagyja el. A találmány értelmében a 6 helyen a fűtőfelületbe a hőfokot ellenőrző szervet iktattunk, mely 7 jelfogó útján rövidre íáró 8 szelepet befolyásol. A • 8 szelep mindenkori nyitott keresztmetszetének megfelelően a (munkaközeg áramának az 5 helyen kivezetett részmennyiségét szabályozza. Az itt kivezetett munkaközeget a találmány értelmében 9 segédfütőfelületbe vezetjük, mmelyet a sugárzó meleggel dolgozó 2 fűtőfelülettel úgy kötöttünk össze, hogy az 5 helyen kivezetett munkaközegáram melege a 2 segédfelületen elgőzölgö vízre ellenáramban adódik át. A kazán szabályozása a kövutkező módon megy végbe. E túlhvítő felületből az 5 helyen vételezett közeg hőmérséklete, amely a túlhevítőben uralkodó hőmérséklettel arányos, a rövidre záró 8 szelep