136086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű építőelemek folytonos előállítására fagyapotból és hasonló anyagokból

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.086. SZÁM. 80. b. 21. OSZTÁLY. — H-11701. ALAPSZÁM. Eljárás könnyű építőelemek folytonos előállítására fagyapotból és hasonló anyagokból Deutsche Heraklith A. G. cég, München. A bejelentés napja: 1942. december 10. Németországi elsőbbsége: 1942. május 7. A találmány eljárás likacsokiban dús, , könnyű építőelemek folytonos előállítására fagyapotból és hasonló, forgácsszerű anyagokból, mint pl. nádból, szalmából és hasonlóktól olymódon, hogy az egymással összehurkolódó forgácsokat magneziumoxidot és magneziumszulfátoldatot tartalmazó kötőanyag vékony bevonatával látjuk el, mimelJett a forgácsok az érintkezési helyeken egymással összeragaesolódnak. összehurkolódó vagy egymásbafonódó forgácsok alatt olyanokat értünk, melyek öszszegubancolt voltuk miatt még aránylag nagy nyomás alatt sem simulnak ki laposra és tömör alakzatot alkotó elemekre, hanem sajtolt állapotban is porózus képződményt alkotnak, mint pl. fagyapot, faforgács stb. Üregekben dús építőlemezek folytonos előállítása fagyapotnak, mint alapanyagnak és Sorel-cementnek, mint kötőanyagnak alkalmazásával, lényegében, olymódon történik, hogy a fagyapotot előbb magneziumszulfátoldattal átitatják vagy bepermetezik és ezután a szailagalakban továbbhaladó fagyapotot, többszöri átlapátolás közben, magnezialiszttel beporozzák. Ilyen módon a fagyapotforgáesakat habarosmázzal vonják be, amely a forgácsok érintkezési helyein a habarcsmáz megkeményedése utáni összetapadását idézi elő. A behabarcsozott forgácsokból álló szalagot, végtelen acélszalagok között, melyek a formát alkotják, folytonosan átvezetik egy körülbelül 400 C°-ra felhevített csatornán, amelyben a Sorel-cementtiabares megkötése következik be úgy, hogy a megkövesedett szalag, a csatlakozó, röviid szárítás után, fűrészeléssie)!, alkalmas méretű lemezekké vágható. (Lásd Kolmann: „Holzhaltige Leichtbauplatten" 1938., 76—77. oldal.) A találmány lényege abban van, hogy félig égetett dolomitnak és magneziumszulfátoldatnak kötőanyagként való alkalmazásával, a habarcs lekötését a végtelen, továbbhaladó szalagban 450, de előnyösen 500 €° feletti hőmérsékleten, levegőnek megközelítőleg való távoltartásával foganatosítjuk. A félig égetett dolomit helyett egyéb hasonló anyagok is alkalmazhatók, melyeket magneziumkarbonat és kalciumkarbonát természetes vagy mesterséges keverékeinek szelektív égetésével állítunk elő és amelyek kausztikus magnézia mellett szabad kalciumoxidot legfeljebb csekély mennyiségben tartalmaznak. A szélektívien égetett dolomit vagy más efféle helyett kevés, például 20—25% kausztikus magjhéziát adagolhatunk. Kitűnt, hogy a félig égetett dolomit vagy más efféle kalciumkaribonát-tartalmú elegyek alkalmazásánál a folytonos munkamód különös előnyökkel jár, ha magas hőmérsékleteket alkalmazunk. Meglepő módon eközben 500 C°-ot és ennél magasabb hőmérsékletet is alkalmazunk anélkül, hogy a forgácsok faanyaga, minden várakozás ellenére, eközben kárt szenvedne vagy esetleg tönkremenne, mert a habarcs nedvessége, a gyakorlati légmentesség és a rövid áthaladási idő a hő káros hatása ellenében működik. A magas hőmérséklet nemcsak a magneziumoxidnak magneziumszulfátoldattal való gyors, reagálását idézi elő, hanem azt is, hogy a forgácsok, törés veszélye nélküli, rugalmasan alakíthatók és ugyanakkor a farostokban levő, 'romlandó anyagok tökéletesen sterilizá-. lódnak." A behabarcsozott forgácsokból álló szalag lekötése az ismeretes folytonos működésű formagépeken, amelyek a fagyapotlemezek előállításánál szokásosak, foganatosítható. Ismeretes, hogy a dolomitok és a dolomitos magnezitek 700 C° körüli hőmérsékletek alkalmazása mellett olymódon égethetők, hogy a magneziumkarbonat szénsavát leadja és aktív magneziává (magnéziumoxiddá) alakul, míg a kalciumkarbonát megbontatlan mlarad. Az ilyen szelektíven azaz félig égetett dolomit alkalmazását meganéziumkloridlúggal tömör termékeket, pl. hézagmentes facement padlók ás térfogatállandó műkövek előállítására máiévekkel ezelőtt javasolták. A félig bégetett dolomit ilyen alkalmazásánál a lekötés és ia megkeményedés közönséges hőmérsékleten történik, sőt már a nagyobb nyári meleg vagy a mesterséges fűtés «sem kívánatos, sőt káros. A lekötési folyamat itt hoszszabb ideig, azaz legalább néhány napig is tart és szabad levegő hozzájárulása melletg|történik. Magnéziumoxid és kalciumkarbonát elegyeinek lekötésé-